Gazdasági Versenyhivatal

Vj-76/1999/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Máttyus Ádám ügyvéd (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) által képviselt Microsoft Magyarország Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1075 Budapest, Madách Imre 13-14.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítést követő 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az amerikai tulajdonú eljárás alá vont vállalkozás 1992. november 24-én kelt Alapító Okirattal jött létre. A Microsoft termékek európai - ezen belül magyarországi - jogosultja, a Microsoft Ireland Operations Limited ajánlatait közvetíti magyarországi nagykereskedőknek (jelenleg négy disztributor van). A Miscrosoft Ireland köti meg a szoftver engedélyekre a szerződéseket és határozza meg az árakat, míg eljárás alá vont vállalkozás saját nevében Magyarországon szoftver licenciákat nem forgalmaz; az értékesítésre marketing akciókat szervez.

1998. szeptember 11-én (pénteken) egynapos viszonteladói és fejlesztői konferenciát rendezett, amely után egy akciót hirdetett meg; a résztvevő viszonteladók az ezt követő 3 munkanapon keresztül (szeptember 14-16.) adhattak megrendelést egy kedvezményes árucsomagra, amely vásárlás mértékét 5 darabban maximálták, visszavásárlási garancia nélkül.
Az ajánlat

• a)

  Microsoft BackOffice Small Business Server 4.0 ("MSSBS 4.0") termék 5 hozzáférési felhasználói engedélyét

• b)

  és a Microsoft Office`97 Professional ("Office`97 Pro") termék 5 felhasználói engedélyét

• a)

  Az MSSBS4.0 integrált hálózati operációs rendszer csomag (hálózatkiépítésre alkalmas szerver), amely akár 5-25 számítógép hálózati összeköttetését is biztosítja. Az file-t, nyomtatási és alkalmazási szervereket, adatbázist, kommunikációs szolgáltatást és internet összeköttetést kínál. Integrált számos terméket (Microsoft NT operációs rendszert, az SQL szervert, stb.)

• b)

  Az Office`97 Pro (munkaállomások üzemeltetésére alkalmas szoftver 5 felhasználóval) szervezői, alkalmazói szoftverek integrált csomagja (benne: Word szövegszerkesztő, Excel táblázatkezelő, Power Point prezentációs eszköz, Outlook naptár, E-mail, stb.). A termék 5 felhasználói engedélyt tartalmaz.

Az "MSSBS-4.0"-t úgy tervezték, hogy szorosan kapcsolódjon az MS "Office`97 Pro" üzleti szervezői alkalmazás tulajdonságához és funkcióihoz. Ezért a felhasználók gyakran kívánják a terméket együtt megvásárolni.
Külön-külön a két termék ára 2.990.- USD, együtt csomagban 2.397.- USD volt. Az akcióban ezt 1.800.- USD áron kínálták és 463 darabot adott el eljárás alá vont. Ez a teljes évi forgalma 3-5 %-ának megfelelő mennyiség.

A szerver (hálózati) piacon a piacvezető a Novell, részesedése 75-85 % között mozog, az eljárás alá vonté 9 %.
A munkaállomások felhasználói programja tekintetében pedig az eljárás alá vont piaci részesedése a legnagyobb Magyarországon, 90 % körül van.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert felmerült annak valószínűsége, hogy eljárás alá vont az akcióban túlzottan nagy árengedményt alkalmazott, ezzel magatartása az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról rendelkező 21. §-ába ütközik.

A gazdasági erőfölényes helyzet kapcsán a vizsgáló érintett (áru)piacnak a szerverpiacot tekintette, ahol az eljárás alá vont vállalkozás piaci részesedését tekintve nincs gazdasági erőfölényben.
A munkaállomási piacon meglévő erőfölénye azonban az árukapcsolással átvetíthető a kapcsolódó piacra, amely többlet tényállás esetén - az akció hosszú távú kiterjesztésekor - alkalmas lehetett volna az erőfölény megállapítására.
Visszaélést azonban nem látott megvalósultnak, mert

• -

  árukapcsolás nem állapítható meg; az egyes termékek külön is kaphatók a piacon,

• -

  az alacsony árnak azért nincs jelentősége, mert rövid ideig érvényesült az akció, a darabszámot korlátozták, nem kirívóan magas az árengedmény: bevezető árként alkalmazta, arra a konkurens cég még nagyobb és hosszan tartó árkedvezménnyel reagált.

Eljárás alá vont védekezése megszüntetésre irányult.
Az érintett piacot (Tpvt. 14. §) a szoftverpiacban határozta meg, álláspontja szerint azt nem indokolt speciális termékekre bontani. A szoftver alkalmazása ugyanis többféle módon fejleszthető, szövegszerkesztői lehetőségek beépíthetők az operációs rendszerbe, vagy operációs rendszerek az adatbázisba, stb.
Ezen a piacon a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontjára és a (3) bekezdés a) pontjára tekintettel nincs gazdasági erőfölényben, az alacsony piacralépési korlátok miatt, de azért sem, mert részesedése a szoftver alkalmazások forgalmából 8-10 %.

Ha a vizsgálói álláspontot fogadná el és a szoftver piacot kisebb szegmensekre bontja, akkor sincs erőfölényben:

• -

  a szoftverek piacán ugyan az üzleti szervezői, alkalmazói szoftverek 90 %-ában ugyan az ő terméke van jelen, de a felhasználói engedéllyel rendelkező példányok az összesnek csupán 27 %-át teszi ki. Ezen felül helyettesítő terméknek tekinthetők az illegálisan forgalmazott szoftverek, saját korábbi, valamint az IBM és Corel - olcsóbb - termékei.

• -

  A hálózati operációs rendszerek piacán (szerver) részesedése 10-15 %. Igy tehát a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételek ilyen megközelítésben sem állnak fenn.

Együtt a két áru nem speciális tulajdonságú, nem beszélhetünk csomagpiacról; ha ilyen lenne, az minden kombinációra kiterjedne és a piacot mégiscsak szoftver piacként kellene értelmezni.
Nincsenek meg a Tpvt. a 22. § (2) bekezdésében írt feltételei sem, mert a gazdasági tevékenységét nem folytathatja versenytársaitól függetlenül.

Tagadta azt is, hogy visszaélést valósított volna meg:

• -

  hivatkozott arra, hogy a Versenytanács gyakorlata szerint is egy rövid tartamú akció még túlzottan alacsony ár alkalmazása esetén sem eredményezheti a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítását, ezt támasztja alá a fogyasztói kör korlátozottsága, illetve az egy főre eső megrendelhető csomagok száma is;

• -

  az árat a költségeknél, sőt az előállítási árnál sem szabták alacsonyabb szintre;

• -

  a tisztességtelen célkitűzés vagy eszköz nem állapítható meg;

• -

  rendszeres a szoftver piacon a 30-50 %-os árengedmény.

III.

A Versenytanácsnak azt kellett vizsgálnia, tanúsított-e eljárás alá vont vállalkozás az adott csomag jelentős árkedvezménnyel történő árusításával a Tpvt. 21. §-ába ütköző magatartást, amely tiltja a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést, nevesítve a h) pontban a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacralépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árak alkalmazását, illetve a f) pont szerint az áru szolgáltatásának más áru szolgáltatásától, átvételétől való függővé tételét.

A vizsgálói jelentéssel egyetértve a Versenytanács álláspontja az, hogy utóbbi jogsértés (árukapcsolás tilalmába ütköző magatartás) nem merülhet fel, mert a csomag minkét részét önállóan is lehetett és lehet kapni.

A felfaló árazással kapcsolatosan arra utal, hogy annak lényege, hogy a rendszerint erőfölényben lévő vállalkozás akár a termelés határköltsége alatti árakon ad el azzal a céllal, hogy ezzel a versenytársakat kiszorítsa a piacról, majd áremeléssel magasabb profitra tehet szert.

Elsődlegesen azt kellett vizsgálni, mi az érintett piac (Tpvt. 14. §), ahol a felfaló árazás érvényesül:
ezt pedig a Versenytanács - ugyancsak a vizsgálati jelentéssel egyezően - (árupiacként) a szerverpiacban jelölte meg. Az adott csomag ugyanis tartalmazott az "Office`97 Pro" üzleti alkalmazó szoftveren felül egy hálózati operációs rendszert. A két áru eltérő jellegét, felhasználási célját tekintve a túlzottan alacsony ár alkalmazásának célja elvileg csak az utóbbi piacon érvényesülhetett, hiszen a szoftver piacon az eljárás alá vont olyan részesedéssel rendelkezik, amely kétségtelenné teszi gazdasági erőfölényes helyzetét.

A túlzottan alacsony ár alkalmazása esetében szorosan összefügg a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás; ezt nem lehet statikusan értelmezni.

Az árnak, a versenytársaknak a piacralépése kiszorítására való alkalmassága, mint törvényi tényállási elem, két tényező függvénye:

• -

  van-e elég forrása a vállalkozásnak arra, hogy az alacsony árból fakadó veszteséget a versenytársra piacról való kiszorításáig viselje,

• -

  a piacralépés természetes korlátai elégségesek-e ahhoz, hogy az ár felemelése után a versenytársak ne tudjanak visszalépni a piacra, illetve csak amikorra vállalkozás kompenzálta korábbi veszteségeit.

Enélkül nincs jogsértés és a fogyasztóknak nem okozhat kárt, sőt azok olcsóbban jutnak a termékhez.

A fenti feltételek meghatározó elemei a gazdasági erőfölénynek is; vagyis a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete (Tpvt. 22. § (3) bekezdés b) pont), illetve az érintett piacra való belépés feltételei (22. § (3) bekezdés a) pont) kiemelten vizsgálandók.
Ezekhez képest az érintett piac szerkezetének, és ebből következően a piaci részesedésnek kisebb a jelentősége, vagyis a fentiek figyelembevételével nem lett volna kizárt eljárás alá vont vállalkozásnak a szerver piacon is a gazdasági erőfölényes helyzetét megállapítani - 10 %-os részesedése ellenére -, ha az eljárás adatai azt igazolták volna, hogy a szoftver piacon kialakult erőfölényes helyzetét a két áru kapcsolásával mintegy átemeli, kivetíti a szerverpiacra és ezen keresztül próbálja kiszorítani fő versenytársát.

Az akció erre való alkalmassága azonban nem állapítható meg:
A mindössze három napos, nem olyan hosszú, hogy reális esély lehetett volna a versenytárs piacról való kiszorítására; ezen túlmenően korlátozott mennyiségű árura, korlátozott fogyasztót érintően került meghirdetésre. Utána a (tanúként meghallgatott) versenytárs nemhogy kiszorult a piacról, de még kedvezményesebb árat tartósan alkalmazva versenyzett eljárás alá vont termékével.
Arra sincs adat, hogy a termelési költség alatti értékesítés történt volna (sőt eljárás alá vont ennek ellenkezőjét számításokkal igazolta). A csomaghoz képest pedig 25 %-os engedményt adott, amely a szoftverpiacon szokásos, a Novell is a listaárhoz képest ilyen árengedményt alkalmaz.

Mindezekre tekintettel a Versenytanács jogsértés hiányában az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja értelmében - figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulatára - megszüntette.
A 74. § (2) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott.
A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. (1) és (2) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 1999. július 27.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika