Vj-165/1999/31

A Gazdasági Versenyhivatal a dr. Bonczó Eszter csoportvezető által képviselt Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (9700 Szombathely, Kossuth u. 1-3.) I. r. , dr. Erdősi Éva felszámoló biztos (7621 Pécs, Mátyás király út 8.) által képviselt NEXUM Befektetési Rt. (7623 Pécs, Széchenyi tér 6.) II. r. , Kálmán Zsolt vezérigazgató által képviselt WESTPHARMA Rt. (1113 Budapest, Bartók Béla út 152.) III. r. eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés megállapítása tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.

Indoklás

I.

A Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata I. r. eljárás alá vont 1997. január 23-án megbízási szerződést kötött (6. sorszám alatt) az "Ötök konzorciumá"-val, - melynek tagja többek között a NEXUM Befektetési Rt. II. r. eljárás alá vont - a 318/1996. sz. közgyűlési határozatban írt privatizációs teendők elvégzésére.
A szerződés 1.2., illetve 1.3. pontjában foglaltak szerint a privatizációs pályázat kiírása, meghirdetése és lebonyolítása, a pályázatok értékelése és a szerződések előkészítése volt a feladat.
Az I. r. eljárás alá vont által 1997. januárjában kibocsátott "Információs memorandum" tartalmazta a szombathelyi patikák, közötte a Szelestey u. 4-6. alatti, 6/5. számú közforgalmú gyógyszertár bérbeadására a nyilvános pályázat feltételeit. A pályázat kétfordulós, liciteljáráson alapuló volt, tárgya a gyógyszertár (ingatlan és ahhoz kapcsolódó vagyoni jogok) 10 éves bérlete. A memorandum tartalmazta a személyi, tartalmi, formai kellékeket, illetve az elbírálás szabályait, az érvénytelenség eseteit, arra egyébként az Önkormányzat 18/1996. (IV. 4.) sz. rendeletében foglaltak voltak érvényesek.
A felhívást a megbízott január 31-én a helyi, illetve egy országos napilapban közzétette; a 6/5. számú gyógyszertárra április 2-án egy pályázat érkezett, Körmendi Imrénétől.
A pályázatok bontása április 3-án történt meg. Április 8-i levelében a II. r. eljárás alá vont értesítette Körmendi Imrénét, hogy a pályázatot érvénytelennek minősítette, mert kizárólag egy pályázó volt, ebből adódóan a "kétfordulós, liciteljárásos" feltétel nem valósítható meg. Ezért a patikát ismét meg fogja hirdetni.

Az I. r. eljárás alá vont 1997. április 24-én 15/1997. (IV. 24.) sz. rendeletével módosította a versenyeztetési eljárásról szóló önkormányzati szabályozást és a 61/F. §-ban az eredménytelenségi okok közé vonta azt az esetet, ha egy érvényes ajánlat érkezik.

Körmendi Imréné 1997. április 14-én keresettel fordult a Szombathelyi Városi Bírósághoz a Szombathelyi Megyei Jogú Város I. r. és a NEXUM Befektetési Rt. II. r. alperes ellen a gyógyszertár privatizációjára irányuló eljárás érvénytelenné nyilvánító határozat - mint államigazgatási határozat - megváltoztatása iránt. Az időközben a Vas Megyei Bírósághoz áttett ügyben a felperes keresetét kiterjesztette a Westpharma Rt. III. r. alperesre, aki az I. r. eljárás alá vonttal kötött csereszerződés alapján december 17-én megszerezte a 6/5. gyógyszertárat magába foglaló ingatlan tulajdonjogát úgy, hogy vállalta, hogy Körmendi Imréné pernyertessége esetén vele szerződést köt. A felperes időközben a jogalapot akként módosította, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 5. §, 7. §, 21. § c) pontjára, illetve a 86. § (2) bekezdésére alapítva kérte alperesek eltiltását a jogsértéstől és a Ptk. 213. § (1) bekezdése, illetve Tpvt. 86. § (2) bekezdés f) pontja alapján kérte a Szelestey u. 4-6. sz. alatti gyógyszertárra vonatkozó szerződés létrehozását.

II.

A Vas Megyei Bíróság a P.20224/1999/3/II. végzésével megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás megállapítása iránti eljárás lefolytatására.
Fellebbezés folytán a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Pf.IV.25.164/1999/II. számú végzésével az elsőfokú végzést helyben hagyta. Indokolása tartalmazta, hogy a felperes követeli a szerződés létrehozását az I. r. alperes által kiírt, a II., III. r. alperesek által lebonyolított pályázat lefolytatásának szabálytalanságai miatt. Álláspontja szerint e kereseti kérelem elbírálására a Tpvt. szabályai akkor alkalmazhatók, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Minthogy a perbeli pályázattal kapcsolatban külön törvény rendelkezést nem tartalmaz, nem állapítható meg , hogy a perbeli pályázattal kapcsolatban előterjesztett kereset elbírálása során a Tpvt. szabályait nem lehet alkalmazni . Ezért a kereset elbírálásának előkérdése, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás tényét megállapítsa.

III.

Az elsőfokú bíróság ezután az I. és II. fokú végzést, illetőleg egyes iratok másolatát megküldte a Gazdasági Versenyhivatalnak, azt azonban nem jelölte meg, mely alperessel szemben kéri a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását. Igy a vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal mindhárom alperes, mint eljárás alá vont ellen megindította. Annak során a II. r. eljárás alá vont képviseletében a felszámoló jelentkezett azzal, hogy II. r. esetében jogutódlás történt, e vállalkozás pedig felszámolás alatt áll.

A vizsgálati jelentés megállapítása szerint az I. r. eljárás alá vont Szombathelyen gazdasági erőfölényes helyzetben van. Az érintett piac ugyanis a Szombathely város területén gyógyszertárként hasznosítható ingatlanok bérlete, itt pedig az I. r. eljárás alá vonton kívül az áru mástól nem szerezhető be, illetve I. r. eljárás alá vont versenytársai piaci viselkedésétől független magatartást tanúsíthat.
A visszaélésszerű magatartás (a Tpvt. 21. § c) pontjára alapítottan) az I. r., de a másik két eljárás alá vont terhére is megállapítható, mert megsértették a versenyeztetés szabályait, olyan érvénytelenségi feltétellel zárva ki a pályázót, amely az akkori önkormányzati rendeletben nem szerepelt. Mindezek alapján indítványozta a jogsértés megállapítását I. r. eljárás alá vonttal, illetve az "Ötök konzorciumá"-val szemben, - utóbbinak nem adta jogi indokát.

Az eljárás alá vontak védekezést nem terjesztettek elő.

IV.

A Tpvt. XII. fejezete rendelkezik a bíróság versenyfelügyeleti eljárásáról.
A 86. § (2) bekezdés f) pontja szerint az érdekelt a keresetben az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás esetén (21. § c) pont) követelheti a szerződés létrehozását, és a (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a bíróság ilyen esetben a 21. § c) pontjában leírt magatartás megállapítása miatt a Gazdasági Versenyhivatalt megkeresi, aki e megkeresés alapján köteles eljárni.
Az idézett jogszabályhely a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyik nevesített esetét tartalmazza.
Bár a vizsgáló mindhárom alperest eljárásba vonta, a rendelkezésre bocsátott és a peranyag egyes részeinek másolatát tartalmazó iratokból azonban az volt megállapítható, hogy a nyertessel a Szombathely Város Önkormányzatának kellett volna a 6/5. számú gyógyszertár bérbeadására vonatkozó szerződést megkötni, így csak az ő magatartása kapcsán merülhet fel a Tpvt. 21. § c) pontjának megsértése.

A II. r. eljárás alá vont az I. r. megbízottjaként csak a szerződés előkészítésére volt jogosult, így sem az ő, sem a versenyeztetési eljárásban részt nem vett III. r. eljárás alá vont tekintetében fogalmilag nem merülhet fel, hogy gazdasági erőfölényes helyzetükkel visszaélve nem kötöttek szerződést Körmendi Imrénével. A III. r. egyébként szerződésben a per kimenetelétől függő vállalást tett.
Ezért velük szemben a Versenytanács a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának I. fordulata, illetve 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.

Az I. r. eljárás alá vont magatartása kapcsán sem ért egyet a Versenytanács a vizsgálati jelentéssel az alábbiak miatt:
A Tpvt. 7. §-a szerint tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás - tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. A Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság végzése csupán azt állapítja meg, hogy a külön törvény (az 1994. évi LIV. tv.) a gyógyszertárak bérbeadásával kapcsolatos versenytárgyalásra nem tartalmaz rendelkezést, így a kereset elbírálása során a Tpvt. szabályait lehet alkalmazni, de nem foglalkozik azzal, hogy ezen belül melyik fejezetbe ütközik a magatartás.

A Tpvt. 7. §-a azonban szubszidiárius tényállás, amely a már említett más törvényi rendelkezés hiányában is csak akkor alkalmazható, ha a Tpvt. más rendelkezése nem jöhet szóba. A törvény indokolása ilyenként említi meg a 11. § (2) bekezdés e) pontját, amely a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást tiltja.
A Versenytanács álláspontja szerint ez egyben a Tpvt-ben az egyetlen olyan törvényi tényállás, amely a 7. §-ban foglaltakon túlmenően a versenyeztetéssel és pályáztatással összefüggésben szabályt tartalmaz; amikoris a vesztes versenytárs - akivel a pályázat kiírója még nem kötött szerződést - azért fordulhat a Versenyhivatalhoz, mert a pályázat nyertese más pályázó versenytársával - saját esélyei növelése érdekében - összejátszott, azaz tisztességtelenül nyert. Ebben az egy esetben jogosult a Versenytanács a magatartás törvénybe ütközését (21. § c) pontja) megállapítani. Ezen kívül a pályázat vesztesével történő szerződés megkötésétől való elzárkózás minden esetben indokoltnak tekinthető, hacsak a 7. § általános, a pályáztatási eljárás tisztességességével kapcsolatos tilalmát nem sértették meg, - melyre alapítottan a pályázat vesztesének módja van bírósághoz fordulni.
Ellenkező esetben a pályázat mindazon vesztesei, akivel a kiíró a szerződést értelemszerűen nem köti meg (és más törvény által sem szabályozott a pályáztatási eljárás), minden esetben a Tpvt. 21. § c) pontjára hivatkozva kérhetnék a Gazdasági Versenyhivataltól a jogsértés vizsgálatát; közvetve a versenytárgyalás és pályáztatási eljárás versenyfelügyeleti vizsgálatát. Ez pedig nem volt a jogalkotó célja, hiszen ez esetben a 7. § mintegy "üres" lenne.

A fentiekre figyelemmel a Versenytanács álláspontja elsődlegesen az, hogy az eljárás folytatására nem volt indoka - hatásköre hiányában -, mert a Tpvt. 86. § (1) bekezdése a 7. §-ban foglalt rendelkezések megsértését bírósági hatáskörbe utalja. Ezért az I. r. eljárás alá vonttal szemben az eljárás megszüntetésének van helye a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának I. fordulata, illetve a 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint.


A Versenytanács másodlagos indokként utal arra, hogy érdemben sincsenek meg I. r. eljárás alá vonttal a Tpvt. 21. § alkalmazásának jogszabályi feltételei. Nem ért egyet a vizsgálati jelentés piacmeghatározásával, mert a 14. § (3) bekezdés a) pontjának értelmezési szabálya alapján földrajzi területnek nem csupán Szombathely várost lehet figyelembe venni; nem állítható ugyanis, hogy a fogyasztó (gyógyszerész) ezen kívül nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni. A városban 17 gyógyszertár működött az adott időben, ebből 5 volt az I. r. eljárás alá vont tulajdonában. A földrajzi területet azonban nem lehet ilyen esetben megszorítva értelmezni, mert aki ilyen gyógyszertárat kíván üzemeltetni, annak szempontjából legalább az ésszerűen megközelíthető települések is szóba jöhetnek. Ebből következően az I. r. gazdasági erőfölényes helyzete a Tpvt. 22. (1) bekezdés a) pontja értelmében nem bizonyított, mert nincs adat arra, hogy az adott földrajzi területen ilyen árut nem, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni; de a (2) bekezdés feltételei sem állnak fenn, hiszen az I. r. evonatkozásban gazdasági tevékenységét nem folytathatja a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül, mert részesedése nem számottevő.
Utal arra, hogy a vizsgáló a jogsértés megállapítását úgy indítványozta II-III. r. eljárás alá vonttal szemben, hogy erőfölényes helyzetüket nem is vizsgálta, míg az eljárás alá nem vont konzorciumi tagokkal szemben egyáltalán nem tehetett volna indítványt.

Mindezek alapján a Versenytanács a visszaélésszerű magatartással (mint a 21. § törvényi tényállása megvalósulása másik konjunktív feltételével) nem is foglalkozott. A jogsértés megállapítására így a fentiek alapján érdemben sem látott lehetőséget.
A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2000. február 16.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika