Gazdasági Versenyhivatal

Vj-204/2000/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Czibere Sándor jogtanácsos által képviselt Matáv Rt (1122 Budapest, Krisztina krt. 25.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az általa a 2000. október 18. és 28. között folytatott "Árlavina" megnevezésű kampány kapcsán a nyomtatott sajtóban megjelent, illetve a rádióban sugárzott reklámokkal, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközően, jogsértést valósított-e meg.

I.

Az eljárás alá vont vállalkozás az 1993. december 22-én megkötött koncessziós szerződés alapján a nemzetközi és a belföldi távolsági közcélú távbeszélő szolgáltatásra országosan, míg a helyi beszélgetések tekintetében Budapesten és az ország 35 prímér körzetében nyújt - versenytárs nélkül - kizárólagos jelleggel vezetékes távbeszélő szolgáltatást.
Az általa nyújtott koncesszióköteles távbeszélő szolgáltatások díja az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény rendelkezése értelmében hatósági ár, melyet a törvény melléklete szerint a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Miniszter állapit meg rendeletében.

A mobiltelefon szolgáltatók piacralépése óta - kikre nézve nincs hatósági ár alkalmazására vonatkozó előírás - az eljárás alá vont vállalkozás és a mobiltelefon szolgáltatók között éles verseny alakult ki azon előfizetők megnyeréséért, akik nem ragaszkodván feltétlenül a helyhez rögzített vezetékes szolgáltatáshoz, a bárhol szabadon használható mobiltelefon használatára térhetnek vagy tértek át.
A magyar piacon jelenleg négy mobiltelefon szolgáltató - Westel Mobil Távközlési Rt, Westel Rádiótelefon Kft, Pannon GSM Távközlési Rt, V.R.A.M. Távközlési Rt - van jelen, kik szolgáltatásaikat díjcsomagokban kínálják, melynek jellemzője, hogy a szolgáltatók alacsonyabb előfizetési díjhoz magasabb, míg a magasabb előfizetési díjhoz alacsonyabb percdíjakat rendelnek.
A mobiltelefon szolgáltatók előre fizetett (kártyás), vagy utólag fizetendő (előfizetéses) szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek az NMT rendszerű szolgáltatást nyújtó Westel 0660 kivételével, ahol csak előfizetéses rendszert alkalmaznak.

II.

A piaci térnyerés érdekében folytatott gazdasági verseny egyik fontos eszköze a fogyasztók megnyerése érdekében kifejtett reklámtevékenység.


Az eljárás alá vont vállalkozás 2000. október 18. és 28. között intenzív reklámkampányt folytatott szolgáltatása népszerűsítésére, melynek keretén belül a nyomtatott sajtóban (Magyar Hírlap, Népszabadság, Magyar Nemzet, Metro, Mai Nap, Blikk, Pesti Est) 23 alkalommal jelentetett meg, - 6,8 millió forintos reklámköltség mellett - reklámokat.
A különböző kezdősorral induló, de érdemi részében azonos reklám szövege az alábbi volt:
- "Miről beszél? Biztos mobilról, akár 100 Ft-os percdíjért. Pedig a Matáv előfizetőinek a helyi hívások percdíja csúcsidőben is csak a mobil percdíjak töredéke! Válassza a vezetékest, válassza a Matávot! Egymás közt Matáv - ".
A reklámszöveg kiemelt nagyságban és más betűtípussal tartalmazta a "miről beszél?" és a "a mobil percdíjak töredéke" reklámkitételt.

A reklámkampány keretén belül a Sláger, Danubiusz, Juventus, Kossuth, Info, Est FM és a Budapest Rádió sugározta a reklámszövegeket - 24,5 millió forint költség mellett - kb. 500 alkalommal.
A szövegezés csak részben tért el a nyomtatott sajtóban megjelent reklámok szövegétől, az alábbiak szerint:
"Miről beszél? Biztos mobilról, akár 100 Ft-os percdíjért. Pedig a Matáv előfizetőinek a helyi hívások percdíja csúcsidőben is csak 9.- Ft." A reklám ezt követően felhívta az előfizetőket, hogy válasszák az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott díjakat a 31/1977. (XII.20.) KHVM rendelet szabályozza, mely szerint a helyi beszélgetés percdíja az alábbiak szerint alakul:

csúcsidőszak:	hétfőtől - péntekig	9-15 h között	7,20 Ft
nappali időszak:	hétfőtől - péntekig	7-9 h között 15-20 h között	7,20 Ft
kedvezményes időszak:	hétfőtől - péntekig szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon	5-7 h között 18-22 h között, 5-22 h között	3,30 Ft
éjszakai kedvezményes időszak:	minden nap	22-5 h között	2,10 Ft

A mobiltelefonos szolgáltatók szabadáras díjait szolgáltatóként - tarifa csomagonkénti, beszélgetés időszakonkénti, valamint hálózaton belüli és hálózaton kívüli díjak szerint bontva - a határozat mellékletét képező 1.,2., 3., 4., táblázat tartalmazza.

IV.

A vizsgálati jelentés - jogsértés hiányában - az eljárás megszüntetését indítványozta.
A reklámok "akár 100 Ft-os percdíj" kitételével kapcsolatban megállapította, hogy a Pannon GSM Rt hat csomagjából háromban, a Vodafone Rt öt csomagjából egyben, a Westel 0660 öt csomagjából egy csomagban, míg a Westel 900 tizenhárom csomagjából öt csomagban van 100 Ft-ot csaknem elérő vagy azt meghaladó percdíj, így a reklám állítása nem tekinthető megalapozatlannak.
A reklám azon közlése miatt, miszerint az eljárás alá vont vállalkozásnál igénybe vehető helyi hívások percdíja csúcsidőben is csak töredéke a mobil percdíjaknak, szintén nem indítványozta jogsértés megállapítását tekintettel arra, hogy álláspontja szerint sem a csúcs, sem egyéb időszakokban nem mutatható ki az eljárás alá vont vállalkozás helyi díjtételeinél alacsonyabb díjtétel, illetve a mobil szolgáltatók legalacsonyabb tarifái is többszörösei az eljárás alá vont vállalkozás ugyanazon időszakra érvényes tarifáinak.

V.

Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.
Előadta, hogy akció célja az volt, hogy felhívják a mobiltelefont használók figyelmét a vezetékes telefonnal elérhető megtakarításra és a vezetékes telefon - relatív - olcsóságára.
A reklám elsődleges üzeneteként azt nevezte meg, miszerint csúcsidőben lényegesen olcsóbb a vezetékes szolgáltatás, nem vitatva azt, hogy a különbség más időszakokban kevésbé jelentős.
Előadta, hogy a reklámban szereplő "akár 100 Ft-os közlést percdíj" alátámasztja, hogy minden mobilszolgáltatónak van ennél magasabb percdíja, valamint hivatkozott arra, hogy a reklám nem kívánta teljes körűen összehasonlítani a szolgáltatásokat, mindössze a percdíjak különbségére hívta fel a figyelmet.

VI.

A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése értelmében tilos a fogyasztókat a gazdasági versenyben megtéveszteni.
A Tpvt. 8.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára vagy más lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

Az eljárás tárgyát képező - részben eltérő szövegezésű - reklámok, azok szövegezéséből megállapítatóan, részben azokat az előfizetőket szólították meg, akik ismerve a hívandó fél tartózkodási helyét, választhatnak a vezetékes vagy a szabadon használható mobiltelefon között, másrészt azon előfizetőnek szólt, akik a mobilszolgáltatások terjedésének hatására a vezetékes telefon mellőzésével pártolhatnak el annak használatától.
Fentiekből következően a reklámok üzenetét azon mobiltelefon előfizetők szempontjából kellett megítélni, akik a mobiltelefon birtokában a vezetékes hívás lehetősége esetén is a mobil- telefont használják, illetve akik a mobiltelefonos szolgáltatás potenciális megrendelői.

A reklámokat azok teljes üzenete, valamint az abban használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése (Tpvt. 9.§) alapján kell megítélni annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás alkalmas-e a célzott fogyasztók megtévesztésére.
A reklám egésze szempontjából a Versenytanács megállapította, hogy az azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók felé, hogy az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatása - annak igénybevehetősége esetén - lényegesen olcsóbb, mint az annak mellőzésével a mobiltelefonokról történő hívás.
Az alapüzenet mellett, jelen esetben, a reklámban használt egyes kifejezéseket is vizsgálat tárgyává tette a Versenytanács annak megállapítása érdekében, hogy az egyébként - a mellékletből megállapíthatóan - valós alapüzenet közvetítése megtévesztésre alkalmas módon történt-e a reklámban használt kifejezések folytán.

Az eljárás alá vont vállalkozás szolgáltatását oly módon ajánlotta a fogyasztóknak, hogy percdíját az általa versenytársnak tekintett mobiltelefon szolgáltatók percdíjaihoz hasonlította az alábbi kifejezésekkel:
- "Miről beszél? Biztos mobilról, akár 100 Ft-os percdíjért"
Annak érdekében, hogy az "akár 100 Ft-os percdíjért" kifejezés megítélhető legyen, részben az "akár" kifejezés mindennapi életben elfogadott általános jelentését, másrészt a mobiltelefon szolgáltatók által ténylegesen alkalmazott percdíjak összegét kellett meghatározni.

A vizsgálati jelentésben és a jelen határozat mellékletében foglalt összesítés szerint valamennyi mobilszolgáltatónak van 100 Ft körüli percdíjú szolgáltatása, ami a Versenytanács szerint megalapozottá teszi az eljárás alá vonti reklám "akár" kifejezésének használatát, minek más szavakkal kifejezett jelentése az, hogy a mobiltelefon szolgáltatók által felszámított percdíj "lehet 100 Ft is".
A kifejezés használatát nem teszi jogellenessé az, hogy a mobiltelefon szolgáltatók jellemzően nem számítanak fel 100 Ft-os percdíjat, ugyanis a reklám ilyen állítást nem tartalmaz. Ehelyett az "akár" szó használatával mintegy a legfelső percdíj-határt jelöli meg.
Nem vitatható, hogy a mobiltelefon szolgáltatók az esetben, ha valamennyi percdíjukat figyelembe veszik, az eljárás alá vonti állítást sérelmesnek találhatják. A Tpvt. 8.§-a alkalmazásában azonban a reklám megtévesztésre való alkalmasságát alapvetően nem a reklám- ígéret miatt esetleg piacot vesztő versenytárs értelmezése alapján, hanem a fogyasztók szempontjából kell megítélni. (Fővárosi Bíróság 2.K.34245/2000/5. ítélet).

- A reklámban foglalt másik állítás szerint az eljárás alá vont vállalkozás helyi hívásainak percdíja a mobil percdíjak töredéke.
Fenti állítás valóságtartalmának megállapíthatósága érdekében a Versenytanács áttekintette a határozat mellékletét képező táblázatok percdíjait a reklám szóhasználatára tekintettel (csúcsidőben is) a teljes szolgáltatási időtartamban.
A táblázatokból megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás díjai minden napszakban töredékét, vagyis kis részét képezik a mobil telefonszolgáltatók percdíjainak, így azon fogyasztók, akik a reklámban bízva veszik igénybe az eljárás alá vont szolgáltatót, várakozásuknak megfelelően lényegesen alacsonyabb percdíjért, vagyis a mobiltelefonos percdíjak "töredékéért" telefonálhatnak.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárás tárgyává tett reklámokat a Tpvt. 89.§ (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem találta jogellenesnek mivel az nem állított valótlan tényt, illetve sem megtévesztésére alkalma módon valós tényt, így a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel a Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára - jogsértés hiányában - az eljárást megszüntette.

Budapest, 2001. március 1.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Győrffy István sk.
Szabó Györgyi