Gazdasági Versenyhivatal

Vj-193/2000/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kaposi Zoltán ügyvéd (Győri 7. sz. Ügyvédi Iroda, 9027 Győr, Budai út 1.) által képviselt RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár Rt kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár Rt irányítást szerezzen az IMAG IKARUS Móri Alkatrészgyártó Kft felett.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás

• 1)

  A RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár Rt (a továbbiakban: RÁBA Rt) 1995. szeptember 15-én megállapodást kötött az IKARUS Rt-vel, mely szerint az IKARUS Rt tulajdonában lévő IMAG IKARUS Móri Alkatrészgyártó Kft-t (a továbbiakban: IMAG Kft) a RÁBA Rt egyoldalú nyilatkozatával vásárolhatja, ha az IKARUS Rt 30 napon túli tartozásainak összege meghaladja a IMAG Kft-re kialkudott vételárat.

• 2)

  A RÁBA Rt 1998. szeptember 22-én kelt kérelmében kérte az IMAG Kft feletti irányítás megszerzésének engedélyezését. A Gazdasági Versenyhivatal - figyelemmel a tartozás összege tekintetében a RÁBA Rt és az IKARUS Rt között folyamatban lévő perre - a kérelmet időelőttiség miatt elutasította (Vj-136/1998.).

• 3)

  A RÁBA Rt 2000. október 30-án Megállapodást kötött az IKARUS Rt-vel, továbbá ugyanazon a napon Üzletrész Adásvételi Szerződést kötött az MT-LIZ Lízing Kft-vel és az IKARUS Nyomda Kft-vel az IMAG Kft együttesen száz százalékos üzletrész tulajdonának megvásárlásra. Ezt követően a Fejér Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a RÁBA Rt-t az IMAG Kft száz százalékos tulajdonosaként 2000. október 31-én a cégnyilvántartásba bejegyezte.

• 4)

  A RÁBA Rt és az IKARUS Rt közötti Megállapodás 22. pontja azt is rögzítette, hogy az IKARUS Rt vállalja, hogy a Megállapodás aláírásától számított három évig Magyarországra sem közvetlenül, sem közvetve nem alapit, vagy alapíttat olyan vállalkozás, vagy nem vesz részt sem közvetlenül, sem közvetve olyan vállalkozásban, amely jellegénél és felhasználási területénél fogva hasonló gépjármű ülés és ülés-főegység gyártótevékenységet folytat, mint az IMAG Kft.

• 5)

  A kérelmező RÁBA Rt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte az IMAG Kft ületrészei száz százalékának megszerzéséhez, mint vállalkozások összefonódásához.

II.

Az összefonódásban résztvevő vállalkozások piaci helyzete

A RÁBA-csoport

• 6)

  A RÁBA Rt és a száz százalékos tulajdonában levő további tíz vállalkozás (a továbbiakban együtt: RÁBA-csoport) meghatározó tevékenysége a közúti és nem közúti jármű-főegység gyártás. Termékeit nagyobb (kb. kétharmada) részben exportálja, kisebb (kb. egyharmad) részben belföldön értékesíti.

• 7)

  A RÁBA-csoport 1999. évi együttes nettó árbevétele - a vállalkozáscsoporton belüli forgalom nélkül - 39,7 milliárd forint volt.

• 8)

  A RÁBA-csoport által gyártott termékek közül a futóművek, a motorok és a tehergépkocsik tekintetében nincs további hazai gyártó, azonban mindegyik említett termékcsoport esetében nagyszámú külföldi vállalkozás van jelen áruival a magyar piacon. A behozatal adminisztratív kötöttségtől mentes, azt vám- és más pénzügyi befizetés nem terheli.

• 9)

  A buszalvázak tekintetében a Csepel Autógyár és az IKARUS Egyedi Kft, továbbá külföldi vállalkozások, az autóbuszok esetében pedig az országos értékesítés több mint 50 százalékát adó IKARUS Rt tekinthető a RÁBA-csoport jelentős versenytársának.

• 10)

  A RÁBA-csoport részesedését az általa értékesített termékek magyarországi forgalmából a Táblázat mutatja be.

Táblázat

A RÁBA-csoport részesedése az 1999. évi országos forgalomból

Az IMAG Kft

• 11)

  Az IMAG Kft meghatározó tevékenysége a jármű (autóbusz, személyautó, vasúti kocsi) ülések gyártása. Belföldi értékesítésének 91,5 százaléka e termékkörből származik, melyen belül a SUZUKI Rt részére történő értékesítés önmagában meghaladja a 80 százalékot.

• 12)

  Az IMAG Kft 1999. évi nettó árbevétele - a RÁBA-csoport részére történt 12 millió forintos értékesítés nélkül - 7347 millió forint volt.

• 13)

  Magyarországon járműülés gyártással az IMAG Kft mellett csupán a Vogel Sitze Hungária Kft foglalkozik, azonban több jelentős külföldi cég is jelen van termékeivel a magyar piacon. A járműülések importja engedélymentes, ahhoz vám és más pénzügyi teher nem járul.

• 14)

  Az IMAG Kft részesedése a magyarországi járműülés forgalomból 1999. évben 83 százalékos volt.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 15)

  Az IMAG Kft üzletrészei száz százalékának RÁBA Rt általi megszerzése a Tpvt. 23.§ (1) bekezdés b), valamint (2) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

• 16)

  Az összefonódásban résztvevő vállalkozások (a Tpvt. 26.§ alapján: a RÁBA-csoport tagjai és az IMAG Kft) 1999. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tíz milliárd forintot, továbbá az irányítás alá kerülő IMAG Kft 1999. évi nettó árbevétele az ötszáz millió forintot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

IV.

Az engedélyezés

• 17)

  A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése értelmében a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14.§.).

• 18)

  A RÁBA-csoport tagjai és IMAG Kft nem azonos árupiacok szereplői, mire tekintettel összefonódásuk nem csökkenti az egymás versenyben (lehetséges) versenyben álló vállalkozások számát (nem nő a koncentráció). Ezért horizontális összefüggésben a meglevő magas piaci részesedések ellenére az összefonódásnak nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

• 19)

  Vertikális szempontból vizsgálva az összefonódást a RÁBA-csopport és az IMAG Kft közötti vevő-eladó kapcsolatra tekintettel (az IMAG Kft üléseket szállít a RÁBA-buszokhoz) elvileg járhat versenyproblémákkal az összefonódás, mert érdekeltséget teremthet arra, hogy az IMAG Kft hátrányos piaci helyzetet teremtsen a RÁBA-csoport versenytársai számára. Az adott esetben azonban

• • -

    a RÁBA-csoportnak az autóbuszok tekintetében meglévő alacsony (tíz százalék alatti) piaci részesedése, illetve

• • -

    az autóbuszülések alternatív beszerzési lehetőségei

alapján ilyen veszéllyel reálisan nem kell számolni. Sőt: az a körülmény, hogy az autóbuszülés gyártás az autóbusz gyártásban 50 százalék feletti részesedéssel piacvezető IKARUS-csoporttól az alacsony piaci részesedésű RÁBA-csoporthoz kerül át, még kedvező is a gazdasági verseny szempontjából

• 20)

  Mindezek alapján a Versenytanács Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelem szerinti összefonódást - egyezően a vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján engedélyezte.

A kapcsolódó versenykorlátozás

• 21)

  A Tpvt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint az összefonódáshoz adott engedély kiterjed azokra a versenykorlátozásokra is, amelyek az összefonódáshoz közvetlenül kapcsolódnak. Ez azonban a Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 88., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám) szerint nem zárja ki azt, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő, a Tpvt. 11.§ által tiltott versenykorlátozásokat az összefonódás engedélyezési eljárásban értékelni lehessen abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a Tpvt. 17.§ (1) bekezdése szerinti mentesítési feltételeknek.

• 22)

  Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács vizsgálta a Szerződés 22. pontja (lásd. 4 pont) szerinti, az IKARUS Rt-t terhelő versenytilalmat, mint kapcsolódó versenykorlátozást.

• 23)

  Szintén kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy vállalkozás feletti irányítás átengedése esetén indokolt versenykorlátozásnak minősül az irányítást átadó vállalkozás által vállalt versenytilalom, ha az időben korlátozott, és az érintett áruk és földrajzi terület tekintetében nem lépi túl az értékesített vállalkozás korábbi működési területét (Elvi állásfoglalások 90., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám).

• 24)

  A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a Szerződés 20. pontjában foglalt versenykorlátozás az előzőekben rögzített feltételeknek megfelel, ezért úgy döntött, hogy az összefonódáshoz adott engedély arra is kiterjed.

V.

Eljárási kérdések

• 25)

  Az ügyfelek (a kérelmező RÁBA Rt és az irányítása alá kerülő IMAG Kft) kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

• 26)

  A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

• 27)

  A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdése alapján kérhetik.

Budapest, 2001. február 20.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi