Gazdasági Versenyhivatal

Vj-119/2000/16

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Endrényi Tibor ügyvéd (6000 Kecskemét, Klapka út 12.) által képviselt"GYÉPISZ" Gyengeáramú Hálózatot Építő és Üzemeltető, Ipari, Kereskedelmi, Kommunikációs Szolgáltató Kft.ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás visszaélt gazdasági erőfölényével akkor, amikor a korábbi Optimum programcsomag HBO mozicsatorna nélküli szolgáltatását megszüntette.


E magatartás további folytatásától 2001. január 1. napjától eltiltja.
Ezt meghaladóan az eljárást megszünteti.


Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 500.000.- (azaz Ötszázezer) Ft bírságot szab ki, melyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az 1999. május 15-én kelt társasági szerződéssel alakult eljárás alá vont vállalkozás jelen eljárással érintetten Tiszakécske városban biztosítja a kábeltelevíziós jelszolgáltatást. A városban más kábeltelevíziós műsorjelelosztó vállalkozás nem működik. A tiszakécskei hálózat előfizetőinek létszáma 2000. év elején 1.600-1.700 körül volt, mely a városi lakásállomány körülbelül 30 %-át fedte le.


A szolgáltatáshoz használt kábeltelevíziós hálózat nincs az eljárás alá vont vállalkozás tulajdonában, azt a tulajdonossal 1999. június 15-én kötött üzemeltetési megállapodás alapján működteti. A tevékenységhez a Kelet-Magyarországi Hírközlési Felügyelet 1999. július 22-én adta meg a szolgáltatási engedélyt, jóváhagyva egyben az általános szerződési feltételül szolgáló Vállalkozási Feltételeket is, melynek részét képezi az előfizetőkkel megkötött egyedi előfizetői szerződés (szolgáltatási megállapodás).

II.

A hálózatüzemeltetés átadás-átvételét követően az előfizetői szerződéseket nem módosították, a jelszolgáltatást változatlan programcsomag összetétellel, változatlan díj mellett biztosították 2000. március 31-ig.

Fenti időpontig az előfizetők három, különböző összetételű programcsomagra fizethettek elő. Igénybevehették az 5 csatornát tartalmazó Minimum programcsomagot, a 23 csatornát tartalmazó Optimum programcsomagot, továbbá az úgynevezett Extra programcsomagot, mely utóbbi az Optimum csomagtól tartalmilag annyiban különbözött, hogy - egy többlet programként - tartalmazta az HBO mozicsatornát is.

Az egyes programcsomagokra 2000. március 31-ig előfizetők számát és az előfizetési díjat az 1. számú táblázat tartalmazza.

1. számú táblázat

Mivel az Extra programcsomag kizárólag az HBO műsorát tartalmazta többletként az Optimum csomaghoz képest, az HBO önálló havi díja 2000. március 31-ig 2.800.- - 1.200.- Ft, azaz 1.600.- Ft volt (16. számú irat).

III.

Az eljárás alá vont vállalkozás az HBO Magyarország Műsorkészítő Rt-vel (a továbbiakban: HBO Rt.) 2000. február 25. napján szerződést módosított, melynek 1. pontja rögzíti, hogy az HBO Rt. és az eljárás alá vont vállalkozás között az HBO mozicsatorna műsorterjesztése tárgyában kísérleti (teszt) jelleggel jön létre a szerződés.
A szerződés B. melléklete tartalmazza az eljárás alá vont vállalkozás által az Rt. részére kísérleti jelleggel fizetendő kedvezményes díjat, továbbá az ajánlott kiskereskedelmi értékesítési árat, melynek összege kb. 500.- Ft/hó.


Fenti szerződésmódosítást követően az eljárás alá vont vállalkozás a kábeltelevíziós hálózat képújságán meghirdette a tervezett változtatást. Ennek megfelelően 2000. április 1. napjától kezdődően a változatlanul hagyott Minimum programcsomag mellett az előfizetők csak egy programcsomagra, az Optimum csomagra fizethetnek elő, melynek kötelezően igénybeveendő részévé vált az HBO mozicsatorna is. Az ily módon kialakított, 24 programot tartalmazó Optimum programcsomag havi díja 2.000.- Ft.


2000. április 1. napjától az előfizetési állomány és az előfizetési díj a 2. számú táblázatban írtak szerint alakult.

2. számú táblázat

Az Optimum programcsomaghoz csatolt, az un. Extra programcsomag révén korábban külön díjért igénybevehető HBO mozicsatorna jelenleg önálló áruként, önálló előfizetői díjjal nem rendelkezik.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott Vállalkozási Feltételek 4.4.3. pontja a szolgáltatás körében és/vagy feltételeiben beálló változások között a díjmódosításra nézve rögzíti, hogy az előfizető az esetben köteles fizetni a módosított díjat, ha az ajánlatot elfogadja. Elfogadottnak tekinti az ajánlatot, ha az előfizető a közlést követő 8 napon belül a díjemelés ellen nem él ellentmondással.
A "reklamációk és viták rendezése, jogorvoslat" címszó alatt az szerepel, hogy előfizetői kifogás esetén a szolgáltató köteles bizonyítani, hogy a díj megállapítása helyes volt, továbbá a felek esetleges előfizetői szerződésből eredő jogvitáira bírósági eljárást köt ki.

Az egyedi szerződésként használt szolgáltatási megállapodás 4. pontja kimondja, hogy a programcsomag díjának mértéke a KSH által kiadott előző évi infláció mértékével, esetleg a jogszabály szerinti ÁFA változás növekményével emelkedik. Rögzíti továbbá, hogy a szolgáltatás bővülése esetén a szolgáltatási díj változhat.
A szerződés 12. pontja úgy rendelkezik, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk. szabályai irányadók.

V.

Az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indított eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon magatartásával, mely szerint a 23 csatornát tartalmazó programcsomaghoz hozzáillesztette az HBO adását, miáltal az előfizetők a korábbi három helyett csak két csomag közül választhatnak, gazdasági erőfölénnyel való visszaélést valósított-e meg.
Vizsgálat tárgyát képezte továbbá, hogy az alkalmazott szolgáltatási megállapodás jogszerű-e.

VI.

A vizsgálati jelentés megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozás működési területén erőfölényben, pontosabban monopolhelyzetben van, figyelemmel arra, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatást előfizetni szándékozó fogyasztók máshozfordulási lehetősége kizárt.
Rögzítette, hogy körülbelül 180 előfizető az új Optimum csomag kialakítása következtében áttért a szűkebb kínálatú Minimum csomagra, kikkel szemben a visszaélésszerű magatartás mindenképpen megállapítható. Indítványozta a Tpvt. 21. § f) pontja alapján árukapcsolás miatt jogsértés megállapítását, figyelembevéve azt is, hogy 2000. április 1. napjától a programcsomagok száma és egyben a fogyasztók választási lehetősége csökkent.
A szolgáltatási megállapodás miatt nem tett indítványt jogsértés megállapítására.

VII.

Az eljárás alá vont vállalkozás képviselője visszaélés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.

Előadta, hogy programcsomagjaik országos viszonylatban olcsók, így lakossági érdeksérelem nem áll fenn.
Az Optimum csomag díjának emelése a programcsomag átalakítása hiányában is időszerű volt, amit minimálisan 2.000.- Ft-os díjjal kínálnának az esetben is, ha ehhez nem csatolták volna hozzá az HBO műsorát.
Hivatkozott arra, hogy a fogyasztók érdekeit jobban sértené, ha az Optimum programcsomagot 2.000.- Ft/hó díjért értékesítenék, amihez 1.000.- Ft-ért adnák Extra programcsomag néven az HBO-t.
Vitatta, hogy a Tpvt. 21. § f) pontjába ütközően az árukapcsolás megvalósult volna. Hivatkozott arra, hogy ilyen minősítés mellett bármely új programmal történő programcsomag bővítéskor megvalósulna az árukapcsolás.

VIII.

A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. A törvényi tényállás megvalósulásának két konjunktív feltétele van: a gazdasági erőfölényes helyzet és a visszaélésszerű magatartás.
A Versenytanácsnak így egyrészt abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzetben van-e az érintett piacon, másrészt azt kellett megítélnie, hogy az HBO Optimum programcsomaghoz történt csatolása visszaélésszerű magatartás-e, illetve ha igen, mely jogszabályhelybe vagy jogszabályhelyekbe ütközik.

A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, továbbá az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie, például vevői vele kapcsolatos piaci magatartására (22. § (2) bekezdés).
Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy a megállapodás tárgyát alkotó árun túl az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni, minek során a felhasználási célra, az árra és a minőségre kell tekintettel lenni (Tpvt. 14. § (1)-(2) bekezdés).
Jelen ügyben az érintett áru az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott kábeltelevíziós szolgáltatás, melynek ésszerűen helyettesítő áruja nincs.

Helyettesítő szolgáltatások lehetnének elvileg:
- tetőantenna (esetleg szobaantenna),
- egyéni műholdvevőrendszer (vagy az előbbivel való kombinációja),
- esetleg más kábeltelevíziós szolgáltatóhoz való csatlakozás.

Minthogy a tetőantenna kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas, az így biztosítható vétel lényegesen alacsonyabb színvonalú (minőségű) az eljárás alá vont vállalkozás által nyújtott szolgáltatásnál, ezért nem tekinthető az azt ésszerűen helyettesítő árunak (Tpvt. 14. § (2) bekezdés).
Az egyéni műholdvevőrendszer (tetőantennával kombinálva) elvileg képes ugyanolyan szolgáltatás biztosítására, mint a kábeltelevíziós szolgáltatás, az esetben azonban, ha a fogyasztó az eljárás alá vont vállalkozás által biztosított teljes program vételét biztosítani kívánja, ez jelentős egyszeri beruházással jár. Fentiek következtében az egyidejűleg felszerelt több műholdvevő és tetőantenna a műszaki helyettesíthetőség ellenére sem minősül ésszerű helyettesítőnek a Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-91/1997., Vj-175/1998., Vj-5/1999., Vj-14/1999., Vj-62/1999., Vj-72/1999., Vj-113/1999.) a beruházással járó jelentős költségek miatt, amit a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata is megerősített (Kf.II.25.708/1993/5. és Kf.25.668/1994/4. számú ítéletek).

Ésszerűen helyettesítő áru hiányában a Versenytanács a vizsgálati jelentéssel egyezően megállapította, hogy az érintett földrajzi piacon - melynek a vállalkozás szolgáltatási területét kell tekinteni (Tpvt. 14. § a) pont), és amelyen más szolgáltató, ki ésszerűen helyettesítő szolgáltatást nyújthatna, nem tevékenykedik - az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van.

IX.

Előrebocsátja a Versenytanács, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 117. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, mely az un. szociális csomagok tartalmára tartalmaz előírást, nincs olyan jogszabály, mely előírná a programcsomagok számát vagy azok kötelező tartalmát, összetételét. Ez a körülmény azonban nem zárja ki annak vizsgálatát, hogy a programcsomagok összeállítása, illetve a különböző műsorok árusítása során valamely eljárás alá vont vállalkozás visszaél-e gazdasági erőfölényével.

A Tpvt. 21. §-a értelmében gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül

• -

  a termelés, forgalmazás fogyasztók kárára történő korlátozása (21. § b) pont), valamint az a magatartás, ha

• -

  valamely áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől teszik függővé (21. § f) pont).

A műszaki fejlődési jelenlegi szintjén a vállalkozások nem képesek arra, hogy valamennyi programot önálló áruként kínálják a fogyasztóknak. Kialakult azonban egy szokásos szolgáltatási rend, melyet az jellemez, hogy a vállalkozások az egyes programokból (árurészekből) programcsomagokat alakítanak ki, mely programcsomagokat önálló áruként meghatározott díjért értékesítik. A kialakult piaci szokásoknak megfelelően jellemzően három eltérő kínálatú programcsomagot értékesítenek szociális, alap, és bővített programcsomag néven (például Vj-2/1999., Vj-4/1999., Vj-5/1999., Vj-14/1999., Vj-61/1999. számú ügy). Ritkábban, de előfordul két önálló díjú programcsomag értékesítése is (Vj-122/1999., Vj-127/1999.).

Jelen ügyben a Versenytanácsnak fenti piaci helyzet ismeretében arról kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon magatartása, mellyel az HBO mozicsatorna megvételét összekötötte más - szokásos - programcsomaghoz (Optimum) való hozzájutással a 21. § f) pontjába vagy b) pontjába ütközően árukapcsolásnak minősül-e, illetve korlátozza-e a forgalmazást a fogyasztók kárára.

Fentiek megítélésénél az alábbiakból kellett kiindulnia:

a) elméletileg azt, hogy valamely áru önálló árunak minősül-e a piacon, a szakmában kialakult szokások alapulvételével kell megállapítani,
- A Versenytanács előtt 1998-2000. között nagy mennyiségű kábeltelevíziós szolgáltatással kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárás volt folyamatban (Vj-54/1997., Vj-182/1998., Vj-14/1999., Vj-23/1999., Vj-27/1999., Vj-56/1999., Vj-113/1999.), melyekből hivatalos tudomása van arról, hogy országosan jellemzően az HBO mozicsatorna külön díjért rendelhető meg a többi - fent írt alap- és bővített - programcsomag mellett, vagyis önálló áruként szerepel a piacon, adott esetben (Vj-175/1998.) külön szerződés (mozicsatorna szerződés) megkötése mellett.
Az országosan legkiterjedtebb hálózattal rendelkező UPC Magyarország Kft. és az ugyancsak jelentős piaci résszel bíró MATÁVKábelTV Kft. is külön megrendelhetően, úgynevezett Prémium műsorként, önálló díjért értékesíti az HBO műsorának vételi lehetőségét.

Fentiekből megállapítható, hogy a szakmában kialakult szokások szerint a HBO külön árunak minősül, melyet indokolttá tesz a többi műsor beszerzési árát (műsordíj) lényegesen meghaladó beszerzési ár, mely a fogyasztói árban is megjelenik, továbbá az, hogy a csatorna annyiban is különbözik a programcsomagokban értékesített műsoroktól, hogy ebben csak filmeket vetítenek.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy más vállalkozás ellen, mely előfizetőinek nem biztosította az HBO nélküli programcsomag vételi lehetőséget, szintén eljárást folytatott (Vj-198/1999. számú ügy).


b) az ügy eldöntésénél figyelembe kellett venni, hogy 2000. április 1. napjáig az Optimum programcsomag és az HBO műsora az eljárás alá vont vállalkozásnál is külön előfizethető, önálló díjjal bíró szolgáltatás volt, miáltal a fogyasztók három előfizetési lehetőség között választhattak,

- Fenti gyakorlatot az eljárás alá vont vállalkozás az HBO Rt-vel kötött szerződést követően változtatta meg, amióta az HBO Rt-től olcsóbban tud hozzájutni az HBO műsorához. A Versenytanács a műsor díjának alacsonyabb volta ellenére nem látta indokoltnak az HBO, piaci szokásoktól eltérő, önálló árujellegének a törvényi tilalom ellenére történő megszüntetését, egyrészt azért, mert az HBO Rt. alacsonyabb értékesítési ára kísérleti, teszt jellegű, másrészt - az HBO-val kötött szerződés szövegezéséből megállapíthatóan - a szerződés nem akadályozná a korábbi programstruktúra és azáltal az HBO és az Optimum csomag önálló árujellegének fenntartását, továbbá a fogyasztók korábbi bővebb választási lehetőségének fennmaradását.

c) - tényként állapítható meg, hogy az április 1. napja után kialakult programcsomagokat követően 180 fogyasztó áttért a korábbi Optimumnál jóval kisebb kínálatú (5 csatorna) Minimum programcsomagra, míg körülbelül 1100, korábban az Optimum 23 csatornájára előfizető fogyasztó csak az HBO-val kiegészített új Optimum csomagra tud előfizetni az esetben is, ha egyébként - mint ahogyan korábban - nincs szüksége az HBO mozicsatornára.
- Fentiek szerint az eljárás alá vont vállalkozás programcsomag módosítása fogyasztói döntését nagy számban (kb. 1370) befolyásolta úgy, hogy egyértelműen kedvező hatás csak azon fogyasztóknál (158 személy) mutatható ki, akik korábban az Extra csomagra fizettek elő.
Egyértelműen kedvezőtlenné vált azon fogyasztók helyzete, kik a korábbi Optimum programcsomagról tértek át a gyengébb minőségű (kínálatú) Minimum programcsomagra, míg a többi az Optimum programcsomagra jelenleg előfizető fogyasztó - az HBO átmeneti alacsonyabb beszerzési ára ellenére - havi díja jelentős részét, kb. 25 %-át az általa korábban nem igényelt HBO miatt kényszerül fizetni, ha a bővebb kínálatú programcsomagot kívánja nézni.

Fentiekre tekintettel az eljárás alá vont vállalkozásnak a Tpvt. 21. § f) és b) pontjába is ütköző jogellenes magatartását a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította, mivel áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől tette függővé úgy, hogy egyben a forgalmazást is korlátozta a fogyasztók kárára. A Tpvt. 77. § (1) bekezdés f) pontja alapján 2001. január 1. napjától kezdődően megtiltotta a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

Nem fogadta el az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, miszerint magatartását indokolja, hogy a régi összetételű Optimum programcsomag díja az HBO-tól függetlenül is 2.000.- Ft lenne. Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott díjak ugyan nem képezték jelen eljárás vizsgálatának tárgyát, azonban egyrészt gazdaságilag ésszerűtlen lenne, ha ugyanannyiért értékesítenék az egyenként maximálisan 100.- Ft-os műsordíjjal megrendelhető 23 csatornát tartalmazó Optimum programcsomagot, mint az ezeken túl a jóval magasabb beszerzési áru HBO mozicsatornát is tartalmazó csomagot, másrészt a Versenytanács rendelkezésére állnak más vállalkozások által alkalmazott díjtételek. Igy például a MATÁVKábelTV Kft. 23 programra felszámított átlagos díja 1.057.- Ft 2000. júliusától, melyen belül a legmagasabb díj 1.400.- Ft/hó (Vj-115/2000.), míg a UPC Magyarország Kft. 2000. január 1. napjától 37 csatorna vételéért kért 2.100.- Ft díjat, míg jelenleg - 2000. július 21. után az újonnan kialakult 33 programot tartalmazó Komfort programcsomagja 1.800.- Ft-ért kerül értékesítésre (Vj-126/2000.).

Fentiek figyelembevételével megjegyzi a Versenytanács, hogy az eljárás alá vont vállalkozás is csak akkor alakítja jogszerűen díjait, vagyis az ár akkor nem minősül túlzottan magasnak, ha az nem haladja meg a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségeinek és a működéshez szükséges "tisztességes" nyereségnek az összegét.
A védekezésben előadottakra tekintettel megjegyzi továbbá, hogy a szakmában kialakult szokásoknak megfelelően történő programcsomagbővítés nem valósít meg árukapcsolást. Az ország különböző területén szolgáltató vállalkozások a jellemzően 100.- Ft alatti műsordíjú programokat - ahogyan azt az eljárás alá vont vállalkozás is tette - programcsomagokban értékesítik, melynek egyes műsorai árurészek, tehát a bővítés nem minősül árukapcsolásnak.

X.

Az eljárás alá vont vállalkozás által alkalmazott vállalkozási feltételek és szolgáltatási megállapodás nem ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába, figyelemmel arra, hogy a díjemelés a fogyasztók által kiszámítható és értelmezhető, továbbá a szolgáltatás bővülése esetére kikötött szolgáltatási díj változtatási jog együtt értelmezendő a vállalkozási feltételek azon kitételével, miszerint előfizetői kifogás esetén a szolgáltató köteles bizonyítani a díj megállapításának helyességét úgy, hogy jogvita esetére mind a vállalkozási feltételek, mind a szolgáltatási megállapodás kiköti a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását.
Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást ezen részében a Tpvt. 77. § h) pontja alapján, figyelemmel a 72. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulatára, megszüntette.

XI.

A Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján az eljárás alá vont vállalkozást bírsággal sújtotta, melynek összegét az eset összes körülményeire, így a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, valamint a jogsértéssel elért előnyre tekintettel határozta meg, figyelembevéve a fogyasztói érdekek sérelmének körét, kiterjedtségét, és súlyát.

Budapest, 2000. október 19.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika