Gazdasági Versenyhivatal

Vj-34/2001/32

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Veress Gábor (1054 Budapest, Garibaldi u. 1. szám alatti) és dr. Szathmáry Géza (1025 Budapest, Kapy u. 25. szám alatti) ügyvédek által képviselt British American Tobacco Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 5. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.


E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok. a módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg: A hazai dohánygyártás és nagykereskedelem állami monopóliuma 1991. és 1993. között szűnt meg, amikoris az átalakuláson átesett dohánygyárak nemzetközi dohányipari társaságok tulajdonába kerültek. Így az Egri Dohánygyár a Philip Morris csoporté, részben 1991-től, illetve egészben 1994-től. A Pécsi Dohánygyárat 1992-ben a British American Tobacco Magyarország Kft. vette meg, a Debreceni Dohánygyár 1992-től a REEMTSMA Cigarettafabriken GmbH tulajdona, míg a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár tulajdonosváltás következtében 1997-től a magyar tulajdonú V-Tabak Részvénytársaságé. Az egyes gyártók 2000. évi piaci részesedését a hazai piacon az alábbi táblázat mutatja.

Az egyes dohánygyárak piaci részesedése a belföldi piacon- 2000. évben

A privatizációt követően a gyártók többirányú korszerűsítést, fejlesztést hajtottak végre, amelynek eredményeként mintegy ötven cigarettamárka van jelen a hazai piacon, s ezen belül körülbelül kétszáz fajta cigarettát állítanak elő.
A gyártott cigaretta többféle szempontból csoportosítható, így például méret, kátrány, nikotintartalom szerint, de alapja lehet a minőség és az ár is, amely szerint nemzetközileg elfogadottan alsó, középső, felső-középső és prémium kategóriát különböztetnek meg. Az alsóba tartozik a Phoenix, a Mustang, a középsőbe a Sophianae, a Symphonia, a felső-középsőbe a Multifilter, a Pall Mall, a prémiumba a Marlboro, a Kent, a Camel, a Lucky Strike, stb.

A dohánytermékek gyártásához kapcsolódóan kialakult azoknak a vállalkozásoknak hálózata, amelyek egy adott gyártó termékeinek kizárólagos nagykereskedelmi értékesítésével foglalkoznak és a gyártótól megvásárolt terméket továbbadják a nagykereskedőknek, akiktől az a kiskereskedőkön keresztül a végfogyasztókhoz jut. Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Kft.) is kizárólagos nagykereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság.
Nem kizárt, hogy az olyan nagykereskedők, mint a Kft., közvetlenül kiskereskedőket is kiszolgálnak. A Kft. mintegy 8,8 % arányban szolgál ki közvetlenül kiskereskedőket.

A cigarettakereskedelemben 1998. óta rögzített árak érvényesülnek. Ennek egyik következménye, hogy a fogyasztó a vétel helyétől függetlenül, az azonos áruért azonos árat fizet. Ennek eredményeként kisebb a dohánydiszkontok szerepe és a vásárlók a napi bevásárlás helyén egyúttal cigarettavásárlásukat is megejtik. A cigaretta ára folyamatosan, az inflációt meghaladóan emelkedik, amelynek egyik hatásaként a fogyasztók részben áttérnek az olcsóbb cigarettára. A fogyasztói szokások változását jelzi, hogy a light típusú cigaretták népszerűsége nő.
A kereskedők ebben a piaci helyzetben óvatosabban készleteznek, vevőkörük igényéhez igazodóan csak a leginkább keresett márkák típusait tartják. A gyártók saját márkáik forgalmazására nagykereskedelmi vállalkozásokat hoztak létre, annak céljából, hogy azok piaci jelenlétét erősítsék az egyébként kiegyensúlyozott dohánypiacon.

A Kft. 1996. és 1999. között már értékesített a magyar piacon Kent cigarettákat (Kent, Kent Super Light és Kent1). A termékcsalád akkoriban is prémium kategóriás volt országos szétosztással, de a Kft. 2000. februárjában kivonta a termékcsaládot a piacról, mert kategóriájában a remélthez képest piaci fogadtatása kedvezőtlenebb volt. 2000. májusában újra bevezette a Kent termékcsaládot a piacra. Ennek stratégiája az volt, hogy a minőségében és csomagolásában megújult Kent családot (Kent1, Kent4, Kent8) a szelektív forgalmazási módhoz hasonló körülmények között korlátozottan forgalmazzák mindaddig, amíg az ügyben üzleti titkot képező feltételek meg nem valósulnak.
Az alsóbb kategóriákhoz képest magas minőségű és fogyasztói árú (350.- Ft - 380.- Ft/doboz) light típusú termékcsalád ennek megfelelően csak Budapest területén, körülbelül hatszáz kiskereskedelmi egységben kapható, jellemzően szállodákban, magas színvonalú szórakozóhelyeken, benzinkutaknál, hipermarketekben, non-stop boltokban. A termékcsalád tagjai véletlenszerűen, ezekhez nem sorolható, alacsonyabb kategóriájú kereskedelmi egységekben is felbukkannak.

A Kft. 2000. évben a Pécsi Dohánygyár termékei értékesítése során 38 %-kal részesedett az országos piacon, amiből 0,1 % esett a Kent márkacsaládra.

A szelektív forgalmazási mód bizonyos luxuscikkek szokásos értékesítési körülményeit jelenti, amelyben a cél olyan feltételek megteremtése, amelyek az értékesített cikk (általában luxuskozmetikai cikkek) különlegességét hivatottak alátámasztani az áru minősége, hírneve, fogyasztói köre miatt. A meghatározott ismérvek szerint kiválasztott forgalmazónak nemcsak az üzlete fejezi ki a célt, hanem az üzlet környék, környezetbeli elhelyezkedése is.
A Kft. hasonló indítékból a forgalmazás módjának ismertetett meghatározásával, amelyhez hasonló jellegű reklámkampány párosult, (belvárosi hirdetések, valamint bizonyos lapokra korlátozódó reklámok, például Play Boy, HVG, Cosmopolitan, stb.) a termékcsalád szándékoltan mutatott luxusjellegét kívánta érvényre juttatni, legalábbis átmenetileg.
A Kft. által választott forgalmazási mód a szelektív forgalmazási módhoz ugyan hasonló, bár azzal nem azonos a termék jellege és a forgalmazás módjának ideiglenessége miatt, amely azonban akadályozza a hozzáférést következetesen avagy következetlenül egyes értékesítő kereskedők és fogyasztók számára.
E forgalmazási mód bárminemű bírálata, jogszerűségi értékelése, azonban csak akkor szükséges és indokolt, ha a Kft. gazdasági erőfölényes helyzete a hazai cigarettaértékesítés és azon belül a prémium termékek értékesítésére szűkített érintett piacon (Tpvt. 14. §) megállapítható.

A Gazdasági Versenyhivatal a módosított Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint, azért indította a jelen eljárást a Kft. ellen, mert felmerült annak a gyanúja, hogy gazdasági erőfölényes helyzetében nem szolgál ki Kent cigarettával minden áruforgalmazót, amely magatartás a gazdasági erőfölényes vállalkozás számára versenyjogilag tilalmazható. Eredményként maga a vizsgálat is az eljárás megszüntetését indítványozta a Kft. gazdasági erőfölényes helyzetének hiánya okán.
Álláspontját a Versenytanács is osztotta, és a Tpvt. 73. §-a szerint előzetesen ennek értelmében tájékoztatta a Kft-t, amely egyetértően azt tudomásul vette.

Az eljárás megszüntetéséhez vezető döntési folyamatban először is az érintett piacot kellett meghatározni, amelyen a fogalmilag felmerülő visszaéléses magatartás érvényesülhetett.
A Tpvt. 14. §-a alapján az érintett piacot a Kent termékcsalád, valamint az ezen árut a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerűen helyettesítő áruk körére kiterjedően kellett figyelembe venni Magyarország területén. A helyettesíthetőségi ismérvek maradéktalanul megállapíthatók voltak a Kent termékcsalád tagjait illetően, hiszen a helyettesítő áruk (Marlboro, Camel, Lucky Strike, stb.) ugyancsak a dohányélvezeti szükséglet kielégítését szolgálják, kiváló minőségűek, light típusúak, az árúk is 350.- Ft felett van dobozonként és hasonló forgalmazási rendben szerezhetők be.
Az áruk - adott esetben a cigaretta - helyettesíthetősége objektív fogalom, független attól, hogy egyes fogyasztók előszeretettel viseltetnek egy-egy megkedvelt márka iránt, illetve a kereskedők áruválasztékukat a helyettesíthetőség figyelmen kívül hagyásával szeretnék összeállítani.
Földrajzilag az érintett piacot azért kellett Magyarország területében meghatározni, mert a Kent termékcsaládot helyettesítő cigaretták az ország egész területén kaphatók.
Ezek után tisztázni kellett, hogy az érintett piacon a Kft. a törvény által egyébként nem tiltott erőfölényes helyzetben van-e.
A módosított Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint, gazdasági erőfölényben az van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A (2) bekezdés példálódzóan felsorolt feltételek vizsgálatát írja elő annak megítéléséhez, hogy a gazdasági erőfölényes helyzet fennáll-e. Ezen feltételek részletesebb értékelésére az adott esetben szükség nem volt a már vázolt piaci viszonyok ismeretében. Ezek közül azonban a Versenytanács kiemeli a Kent termékcsalád piaci részesedését, amely a prémium kategórián belül 2,1 %. Ezen adatból okszerűen következett, hogy a helyettesítő termékekkel együtt alkotta elkülönült piacon a Kent termékcsalád piaci részesedése nem számottevő, s így a Kft. a piac többi résztvevőjétől már csak emiatt sem folytathat a piac többi résztvevőjétől független gazdasági tevékenységet.

A Kft. gazdasági erőfölénye hiányában gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősülő magatartást nem tanúsíthat, így nem kifogásolható, ha esetlegesen egyoldalú magatartásával üzletfeleit megkülönbözteti.

Ezért a Versenytanács a módosított Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a 77. § (1) bekezdés j) pontja alapján a rendelkező rész szerint határozott.

A Versenytanács határozatát a módosított Tpvt. 74. §-a alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

A Kft. számára a Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja.

Budapest, 2001. június 29.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Ágoston Marika