Gazdasági Versenyhivatal

Vj-192/2001/33

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Békéscsabai Konzervgyár (képviseli Kuti Ferenc vezérigazgató,1106 Budapest, Maglódi út 47.), mint kérelmező és az Unilever Ma-gyarország Kft. (1134 Budapest, Dévai út 26-28), mint kérelmezett közötti, összefonódás engedélyezése iránti eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az összefonódást engedélyezi.

A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bí-rósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel lehet kérni.

Indoklás

I. A tényállás

1. A kérelmezett tranzakció

• 1.

  A Globus Konzervipari Rt. (továbbiakban: Globus Rt.) vezérigazgatója 2000. november 29-én "A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról" szóló, a 2000. évi CXXXVIII. Törvénnyel módosított 1996. évi LVII. Törvény (Tpvt.) 23.§ (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással, a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte ahhoz, hogy leányvállalata, a Csabai Konzervgyár Rt. megvásárolhassa az Unilever Magyarország Kft.-től (továbbiakban: Unilever Kft.), annak tulajdonában álló, Bajai Hűtőipari Gyárát (továbbiakban: Bajai Gyár). A kérelem alapját az Unilever Kft. és a Csabai Konzervgyár Rt. között, 2001. december 6-án megkötött Adás-vételi Szerződés (21. sz. iratjegyzék) je-lentette.

• 2.

  A világ egyik vezető élelmiszer-feldolgozó, és közszükségleti cikkeket gyártó és forgal-mazó Brit-Holland érdekeltségű Unilever vállalatcsoport, két évvel ezelőtt, a hatékonyság növelése érdekében költségcsökkentésbe és régiós központok kialakításába kezdett. E lé-pésekben jelentős szerepet kapott az ún. profiltisztítás. Az Unilever átalakítási, átszervezé-si programja elérte Magyarországot is.

• 3.

  A szerződés értelmében a Bajai Gyár teljes eszközállományával, ingó, és ingatlan vagyo-nával, valamennyi alkalmazottjával, készlet és szerződés állományával együtt a Csabai Konzervgyár Rt. tulajdonába került. Az IGLO márkanév használatára az Unilever Kft, és a Globus Rt. 2002. január 1-től kezdődően tizennyolc hónapos időtartamra, külön Allicencia Szerződést kötött, amely értelmében ezen időtartam alatt a Globus csoport használhatja az IGLO márkaneveket.

• 4.

  A bajai gyár, földrajzi elhelyezkedése miatt szervezetileg a Csabai Konzervgyár Rt. telep-helyeként működik tovább.

2. Az érintett vállalkozások

• 5.

  A Globus Rt. budapesti székhellyel működő társaság jelenleg Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező (a GLOBUS márkanevet több mint 50 országban jegyzik) konzervgyára. Részvényeit a Budapesti és a Frankfurti Tőzsdén is jegyzik, illetve azokat a Bécsi, a Müncheni és a Londoni Tőzsde is forgalmazza.

• 6.

  A GLOBUS és DEKO termékek (a saját márkás termékek mellett, DEKO másodlagos márkanév alatt) folyamatosan jelen vannak minden nagyobb üzlethálózatnál (METRO, PENNY Market, CORA csoport, Coop, stb.), az árbevétel jelentős hányada innen szárma-zik.

• 7.

  A társaság az ország egész területére kiterjedő disztribúciós hálózattal rendelkezik, buda-pesti debreceni, és békéscsabai központtal. Az országban 12 önálló GLOBUS márkake-reskedő vállalkozás (bizományosi konstrukcióban) értékesíti a GLOBUS Rt. termékeit a kiskereskedelem felé. Budapesten saját diszkont áruházat működtet, és a társaság tölti be a "terítő nagykereskedő" szerepét.

• 8.

  A Csabai Konzervgyár Rt. részvényeinek többsége 2000. júliustól pedig a Globus Rt. többségi tulajdonában van. A gyár termelőkapacitása 2000.ben - tulajdonosi döntés kö-vetkeztében - jelentősen csökkent. Tovább folytatódott a termékszerkezet ésszerű egysze-rűsítése, melynek során a korábbi négy üzemből (tetra-pack, tészta, sűrítő főzelék, sűrített paradicsomüzem) csak a legjövedelmezőbben működő termelő konzervüzem maradt meg. A Társaság jelenleg túlnyomórészt zöldborsó, és csemegekukorica konzerv gyártással foglalkozik. A GLOBUS Rt. belkereskedelmi kapcsolatain keresztül jelentősen megnőtt termékeinek belföldi jelenléte. A kereskedelmi tevékenységet az anyavállalat belkereske-delmi és export igazgatósága irányítja. A Békéscsabán előállított termékek a belföldi ke-reskedelmi láncokhoz történő szállítása is az anyavállalaton keresztül történik.

• 9.

  A DEKO-FOOD Rt. jogelődje az 1969-ben a Kelet-Európai országok felé történő export növelése érdekében alapított Debreceni Konzervgyár, volt, amely 1992-ben Kft.-vé ala-kult, és DEKO -FOOD Kft. néven működött tovább, majd 1996-ban részvénytársasággá alakult át. 1998-tól kizárólagos tulajdonosa a GLOBUS Rt. lett.

• 10.

  Nyereségesen gazdálkodó, széleskörű termékválasztékkal és kiterjedt piaci kapcsolatokkal rendelkező, termékeinek döntő részét belföldön értékesítő társaság Magyarország egyik legnagyobb, évi 60-70 ezer tonna műszaki kapacitású (ebből a gyorsfagyasztó üzem kapa-citása 17-20 ezer tonna/év) konzervgyárát, és hűtőházát üzemelteti Debrecenben.

• 11.

  Termelő üzemeiben a növényi és állati eredetű alapanyagok többirányú feldolgozása fo-lyik, melynek keretében gyorsfagyasztott zöldségek, hőkezelt zöldség és gyümölcskonzer-vek, főzelékfélék, savanyúságok és befőttek, húskonzervek, készételek, levesporok, leves-kockák, szószok, mártások előállításával foglalkoznak.

• 12.

  Az 1993-tól az Unilever Kft. önálló üzemegységeként működő, gyorsfagyasztott zöldsé-gek előállításával foglalkozó bajai gyárat az 1994-1995-ös években teljesen átalakították, új feldolgozó üzem épült. Az ISO 9002 szabvánnyal rendelkező Bajai Gyár gyorsfa-gyasztott zöldség készítményeket,(bab, kukorica, zöldborsó, sárgarépa, paraj, különböző zöld köretek) gyárt. IGLO márkanevű termékei nemzetközileg is elismertek.

• 13.

  A bajai gyárnak, a gyorsfagyasztott termékek forgalmazásával foglalkozó Unilever Kft.-től való megvétele a Globus Rt. stratégiai célú, kapacitás, illetve piacbővítő beruházásai soron következő lépésének tekinthető, a Társaság gazdasági, pénzügyi helyzetének rentá-bilisabbá tétele érdekében. A korszerű technológiával, és 16-17 ezer tonna/év hűtőkapaci-tással rendelkező Bajai Gyár megvásárlásával és ezzel a gyorsfagyasztó kapacitás megkét-szerezésével (a DEKO-FOOD Rt., gyorsfagyasztó kapacitása 17-20 ezer tonna/év) a Globus Rt. bővítheti gyorsfagyasztott termékválasztékát, növelheti az ebbe a termékcso-portba tatozó árúk piaci részesedését.

3. A tartósító ágazat főbb jellemzői

• 14.

  A gyümölcs- és zöldségfeldolgozási ágazatban jelenleg

  dolgozik. Az ága-zat két jól elhatárolható alágazatra osztható. A konzervipar, melynek 2000. évi termelési értéke előzetes adatok szerint 65-67 MdFt. és a hűtőipar (gyorsfagyasztott árutermelés), melynek ugyancsak a 2000. évre vonatkozó előzetes adatok alapján becsült termelési érté-ke

• 15.

  Mindkét ágazatban az elmúlt években jelentősen csökkent a vállalkozások száma, 3-4 évvel ezelőtt a jelenleginél több mint 20%-kal több vállalkozás tevékenykedett. A vállal-kozások egy része véglegesen, többségük időlegesen szünetelteti tevékenységét, ami első-sorban a keleti (főleg orosz) piac beszűkülésével hozható összefüggésbe.

• 16.

  Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a már évek óta stagnáló belföldi kereslet miatt az ága-zat erőteljesen exportorientált (A konzervipari alágazatban tevékenykedő vállalkozások termelésének 45-50%-a, a hűtőipari alágazatban működő vállalkozások termelésének 60%-a export.) Jelentős tehát a kapacitásfelesleg ezáltal a vállalkozások közötti verseny is.

• 17.

  Az elmúlt években a Globus Rt. is jelentős profilcsoportosítást hajtott végre vállalatainál. Az egyes konzervipari ágazatba tartozó termékcsoportjainak termelését az anyavállalat és leányvállalatai között megosztotta, így a DEKO elsősorban a zöldség és gyümölcsalapú konzervek és ivólék központjává vált, ahol a gyorsfagyasztott árutermelést is, - ha mára ugyan még nem is jelentős mértékben - meghonosította. A Csabai Konzervgyár profilja jelenleg csak a zöldborsó és a kukoricakonzerv gyártására korlátozódik.

• 18.

  Mind a debreceni térségben, mind pedig a délalföldi térségben ez idáig gondot jelentett, hogy főleg a felvásárolt zöldségféléknél a különböző minőségű termékek egységesen csak a hőkezeléses (a gyorsfagyasztotthoz képest igénytelenebb) konzervgyártásban voltak hasznosíthatók (feldolgozhatók). A gyorsfagyasztás Globus csoportnál történő meghono-sításával válik lehetővé, hogy a felvásárolt zöldségtermékek felvásárláskori minősítése után azonnal a magasabb minőségű termékek a gyorsfagyasztott termék-előállító üzemhez kerüljön diszponálásra, és csak az a minőség kerüljön a hőkezeléses konzervgyártásba, amely minőség ténylegesen szükséges a tartósítóipari tevékenység ezen részéhez.

• 19.

  Míg a debreceni térségben a magasabb minőségű alapanyagot kívánó gyorsfagyasztott termelés alapjai részben rendelkezésre álltak, a délalföldi térségben ez teljesen hiányzott. Itt ugyanis a magasabb minőségű termékeket (elsősorban zöldségféléket) az Unilever és más hasonló tevékenységgel foglalkozó vállalkozások vásárolták fel, a hőkezeléses előál-lítás igényeit még kielégítő termékeket pedig a Globus és más konzervipari vállalkozások, vagy közvetlenül, vagy felvásárlással és továbbértékesítéssel foglalkozó vállalkozásokon keresztül szerezték meg.

• 20.

  A gyorsfagyasztott termékelőállítás feltételeinek a délalföldi, ill. Dél-dunántúli térségben történő megteremtésével (pontosabban a bajai gyár megvételével) lehetővé válik, hogy az alapanyagot előállító vállalkozások zöménél a teljes termelést (a zöldséget) egy vállalko-zás vásárolja fel, s ekkor a minőség helyszínen történő azonnali szétválasztásával és meg-felelő helyre történő diszponálásával a magasabb minőséget igénylő gyorsfagyasztott termékelőállítás, és hőkezeléses termékgyártás mezőgazdasági alapanyag igénye az eddi-gieknél gazdaságosabban kielégíthető. Mindez jelentős költségmegtakarítást eredményez-het mindkét tartósítóipari ágazatban és kedvező változást hoz(hat) a mezőgazdasági alap-anyag előállítóknál is. Részint azért, mert az egyes mezőgazdasági vállalkozások teljes zöldségtermelése felvásárlásra kerül(het) a minőségtől függetlenül, ugyanakkor csak egy vállalkozással, nevezetesen a Globus-al kell termeltetési kapcsolatban állniuk a mezőgaz-dasági vállalkozásoknak. Az így szorosabbá váló termeltetési kapcsolat az értékesítés biztonságát erősíti az amúgy is túltermeléssel küszködő mezőgazdaságban.

• 21.

  A hőkezeléssel előállított konzervgyártási termékek és a fagyasztási eljárással előállított gyorsfagyasztott termékek (természetesen csak a növényi alapú termékcsoportban) a ke-resleti helyettesíthetőség szempontjait figyelembe véve, egymásnak nem helyettesítő ter-mékei. Az eltérés a következőkben jelölhető meg:

• • +

    A feldolgozásra kerülő zöldségek és gyümölcsök állapotában a gyorsfagyasztás során fizikai változások történnek. A hőkezeléses (konzerválási) eljárásnál a fizikai változá-sokon kívül, a termék előállítása folyamán az alapanyag különféle felöntő levekkel és tartósítószerekkel kerül kémiai kölcsönhatásba

• • +

    Ahőkezeléssel előállított hagyományos konzervipari tevékenységből kikerülő termé-kek minőség megőrzési ideje lényegesen hosszabb, mint a gyorsfagyasztott termékeké.

• • +

    A hőkezeléssel előállított termékek raktározási, készletezési lehetőségei technikai szempontból viszonylag egyszerűek. Meghatározott és egyenletes hőmérsékletű, a pá-ratartalom tekintetében is lazán körülírt egyszerűen megvalósítható technológiát igé-nyel. A termékek értékesítése után a lakossági készletezés is jól megoldható.

• • +

    A gyorsfagyasztott zöldség- és gyümölcstermékek gyártásának és raktározásának két jól elhatárolható és magas technikai igényű része van. Részint a gyorsfagyasztás, ahol meghatározott, (viszonylag rövid) időn belül a fagyasztást meg kell oldani, majd a gyorsfagyasztott terméket azonnal ún. mélyhűtő tárolóba kell szállítani. A gyorsfa-gyasztásnál a viszonylag rövid időn belül történő "fagyasztás"-nak azért van jelentő-sége, mert a sejten belüli sejtnedv hosszan történő fagyasztása esetén ún. kristályos szerkezet alakul ki, e kristályos szerkezet a sejtfalat átfúrja, s felmelegítés után e ki-folyt sejtnedv jelentősen csökkenti az étel élvezeti értékét. A folyamatos mélyhűtött tá-rolás (még szállítás közben is) azért fontos, mert az ún. felengedés és újrafagyasztás (újrafagyás) a termék értékét jobb esetben csak csökkenti, sok esetben fogyasztásra al-kalmatlanná teszi.

• 22.

  Mindkét csoportban (hagyományos konzervipari tevékenység és gyorsfagyasztott áruter-melés) az érintett piac Magyarország egész területe, hisz mindegyik gyártó, mindegyik terméke valamennyi kiskereskedelmi egységben eljuttatható. A kereskedelembe történő szállítás a hagyományos konzervipari termékeknél viszonylag egyszerű, a gyorsfagyasz-tott termékeknél természetesen hűtőkocsik igénybevételét jelenti.

• 23.

  A gyártóberendezések a két csoportnál természetes módon eltérnek. Míg a hagyományos konzervipari tevékenységnél az előkészítés után a főzés, hőkezelés és a hőkezeléssel, vagy valamilyen más tartósítószer hozzáadásával elért tartósítás a technológia folyamatai, a gyorsfagyasztott árutermelésnél az előkészítés után a meghatározott idő alatti gyorsfa-gyasztás, majd ezután a mélyhűtött tárolás berendezései és épületei a technológia elemei. Egyik a másikkal nem konvertálható, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a termékek egymás-nak - a kínálati helyettesíthetőség szempontját figyelembe véve - nem helyettesítő termé-kei.

• 24.

  A kérelmezett eszközvásárlás egyedül a gyorsfagyasztott zöldségek piacán eredményez horizontális koncentráció növekedést. A Globus csoport egyes konzervfélék tekintetében bír jelentős, 30 % fölötti részesedéssel. A gyorsfagyasztott zöldések terén nincs olyan áru-féle, ahol az eszközvásárlás után a Globus csoport piaci részesedése meghaladná a 25%-ot.

• 25.

  Magyarországon jelenleg mintegy 30 vállalkozás foglalkozik gyorsfagyasztott termékek gyártásával, és forgalmazásával. Közülük, hazai piaci részesedésük alapján, hét vállalko-zás tekinthető komolyabb versenytársnak, mivel ezek piaci részesedése együttesen meg-közelíti a 60 %-ot. Két jelentősebb versenytársa, az egyenként 10-20 % közötti piaci ré-szesedéssel rendelkező győri ARVIT és a székesfehérvári FEVITA, a másik öt versenytárs piaci részesedése 3- 6 % közötti.

II. Jogi értékelés

1. Engedélyköteles összefonódás

• 26.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdése a) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentráció-ja) jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A bajai gyár nyilvánvalóan vállalkozás résznek minősül ugyanezen szakasz (5) be-kezdése értelmében, mely szerint vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök, amelyek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló esz-közökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

• 27.

  Mivel az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladta az engedélykérési kötelezettséget jelentő összeget, a Tpvt 24. §-ban foglaltak alapján fennáll az engedélyké-rési kötelezettség.

2. Az összefonódás engedélyezhetősége

• 28.

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfö-lényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

• 29.

  Érintett piacnak - a tényállásban ismertetett sajátosságok folytán - a gyorsfagyasztott zöldségfélék magyarországi piaca tekintendő. E piacon az eszközvásárlást megelőzően a Globus csoport marginális szereplőként volt jelen, de a bajai hűtőgyár piaci részesedése sem haladta meg a 10%-ot.

• 30.

  Az erőfölény vizsgálata szempontjából kiemelkedő fontosságú a piaci részesedések vizs-gálata: ha ez nem jelentős, akkor az egyéb tényezők vizsgálatának - pl. piacralépés aka-dályai - nem szükséges nagy súlyt adni. A kérelmezett tranzakció következtében a Globus csoport nem fog az érintett piacon olyan részesedéssel bírni, amely alapján versenytársai-tól, vevőitől függetlenül, a hatékony versenyre károsan tudna viselkedni.

• 31.

  A Versenytanácsnak nincs olyan információja, amely alapján az eszközvásárlást követően nagy valószínűséggel portfólió hatásokra lehetne számítani. A gyorsfagyasztott termékek gyártásában résztvevő versenytársak által előállított termékek Magyarország egész terüle-tén megtalálhatók, így a mind a kereskedelemi vállalkozások, mind a fogyasztók máshoz fordulási lehetősége biztosított.

• 32.

  A Versenytanács ennek alapján megállapította, hogy a szerződéssel létrejövő összefonó-dás a Tpvt. 30. §-ának (1) bekezdésére tekintettel nem hoz létre, nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett piacon, így a kérelmezett szerződéssel létrejövő összefonódás enge-délyezése a Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése alapján nem tagadható meg.

III. Eljárási kérdések

• 33.

  A Versenytanács határozatát - az ügyfél kérelmére - tárgyaláson kívül hozta meg, a Tpvt. 63. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján, mivel az összefonódást követően a kérel-mező piaci részesedése alapján az érintett gyorsfagyasztott zöldségek piacán alapján nyil-vánvalóan nem került erőfölényes helyzetbe.

• 34.

  Az eljárási díjról külön rendelkezni nem kellett, mert azt a kérelmező a kérelem benyújtá-sával egyidejűleg befizette.

• 35.

  A jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. február 5.

dr. Tóth Tihamér
dr. Bara Zoltán s.k.
dr. Berke Barna s.k.
Horváth Lászlóné

Jegyzetek

• 

  Forrás KSH Mezőgazdasági statisztikai évkönyv 174. oldal

• 

  KSH Iparstatisztikai Évkönyvének előzetes adata