Gazdasági Versenyhivatal

Vj-45/2002/17

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Magyar Posta Rt (Budapest) mint kérelmező, valamint a Postabank és Takarékpénztár Rt (Budapest) mint kérelmezett vállalkozás összefonódásának engedélyezése iránt kérelemre indult eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy a Magyar Posta Rt. Postabank és Takarékpénztár Rt. feletti irányításszerzése nem minősül vállalkozások összefonódásának.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

• 1)

  A kormány 1063/2001. (VI. 30.) Kormányhatározatban döntött a Postabank és Takarékpénztár Rt (Postabank) állami kézben lévő részvényeinek átadásáról a Magyar Posta Rt (Posta) tulajdonába. A részvények átadásának menetét a 2187/2001. (VII. 20.) és a 147/2001. (VIII.22.) Kormányhatározatok írták elő.

• 2)

  A Posta 2002. március 19-én kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), amelyben az 1) pontban leírt tranzakcióhoz a GVH engedélyét kérte. A hiánypótlást követően a vizsgálat 2002. május 21-én indult meg.

II.

• 3)

  A kérelmező Postabank közel 100 százalékban a magyar állam tulajdonában van. Az állam a tulajdonosi jogait 2001. december 31-i állapot szerint közvetlenül az erre kijelölt miniszter, illetve közvetve az ÁPV RT és a KVI ^[1] .

• 4)

  A Posta ugyancsak a magyar állam tulajdonában lévő vállalkozás, amelyben a tulajdonosi jogokat a KÖVIM ^[2] gyakorolja.

III.

• 5)

  A jelen eljárás tárgyát képező tranzakcióban közvetlenül érintett mindkét vállalkozás a magyar állam tulajdonát képezi, azaz az állam - a törvények vagy más jogszabályok, illetve a mindenkori kormányzat határozatainak megfelelő közvetítő intézményeken és/vagy szervezeteken keresztül - irányítja a Postát és a Postabankot egyaránt. A Versenytanácsnak abban a kérdésben kellett elvi jelentőséggel állást foglalnia, hogy az irányítás tekintetében az állam esetében az általa irányított vállalkozások kapcsán ugyanaz a (stratégiai-üzleti-üzletviteli) döntésekre irányuló befolyásolási képesség keletkeztet-e versenyjogi értelemben irányítást, mint a nemállami tulajdonlású vállalkozások esetében. A módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 23. § (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett közvetlen irányítással rendelkezik. Az itt felsorolt pontok az állami vállalatokra éppúgy és éppolyan tartalommal vonatkoznak, mint a nemállami tulajdonú vállalkozásokra.

• 6)

  Az előző pontban mondottak érvényesek arra a helyzetre is, amikor az irányításszerzés két állami tulajdonlású vállalkozás között jön létre, amelyek között az irányítási kapcsolatot az állam közvetlenül, azaz nem valamely vállalatán, hanem egy (vagy több) kormányzati szerv, vagyonkezelő szervezet, vagy más állami intézmény révén teremti meg. Ebben az esetben az állam "közvetlenül" ^[3] gyakorolja az irányítás jogát. Az állam ilyenkor közjogi jogalanyiságánál fogva tulajdonos, a tulajdonosi jogok gyakorlása pedig az állam és szervezeti "nyúlványai" közötti belső viszonyra tartozó telepítési kérdés.

• 7)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdése értelmében vállalkozások összefonódása csak egymástól független vállalkozások között jöhet létre. A Posta irányításszerzése a Postabank felett tehát akkor számíthat versenyjogi értelemben összefonódásnak, ha a két vállalkozás egymástól független vállalkozásnak minősül. A függetlenség kritériumait a Tpvt. 15. §-a határozza meg. Az (1) bekezdés alapján nem függetlenek a vállalkozások, ha a 23. § (2) vagy (3) bekezdése szerint a) az egyik a másikat irányítja; vagy b) azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják. A Posta és a Postabank vállalkozásokat a jelen eljárás tárgyát képező tranzakciót megelőzően és azt követően is egyaránt az állam irányította, mégpedig a 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban megjelölt módon, azaz - különböző intézményein keresztül - rendelkezik a Postabank és a Posta többségi szavazatot biztosító részvényhányadával, illetőleg jogosult mindkét vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására. Ennek alapján a Versenytanács elvi éllel kimondja, hogy az állam esetében az általa irányított vállalkozások kapcsán ugyanaz a befolyásolási képesség keletkeztet versenyjogi értelemben irányítást, mint a nemállami tulajdonlású vállalkozások esetében. Más szavakkal: a Tpvt. alkalmazásában egyetlen és egységes irányításfelfogás létezik, az állami vállalatokra vonatkozóan nincs a magán (nemállami) vállalkozásoktól különböző módon értelmezett irányításfogalom . Következésképpen, ha az állam egyik vállalkozása feletti irányítást átadja egy másik állami vállalatnak, akkor versenyjogi értelemben nem az állami irányítás ténye változik meg, hanem csak annak konkrét módja, az irányítás technikája változik meg , és nem jön létre új irányításszerzés.

• 8)

  A Tpvt. alkalmazásában az állami vállalkozások egymástól való függetlenségét azonban már eltérő tartalommal kell értelmezni attól függően, hogy az állami vállalatok irányítási szerkezetének megváltozásáról van szó, vagy pedig két vagy több állami vállalkozás közötti, a piaci magatartásukra vonatkozó megállapodásról vagy összehangolt magatartásról. A Tpvt. 23. §-ának alkalmazásában az állami vállalatok függetlenségét az egységes irányításfogalomból kell levezetni. Az állami vállalatok irányítási módozatának megváltozása nem keletkeztet új irányításszerzést, ezért a Tpvt. 23. §-ának alkalmazásában az állami vállalatokat egymástól versenyjogi értelemben nem függetlennek kell tekinteni. Két állami vállalat irányítási szerkezetének átalakítása történt meg akkor, amikor a kormány határozataival a Postabank feletti irányítást a Postához rendelte. Az irányítási szerkezet megváltoztatása két, egyaránt az állam által irányított vállalkozás között történt meg, amelyek ezért - a Tpvt. 23. §-ának alkalmazásában - egyástól nem függetlenek. Következtetésképpen, a Posta Postabank feletti irányításszerzése nem független vállalkozások között történt meg, ezért az 1) és a 2) pontokban leírt tranzakció révén versenyjogi értelemben nem jön létre összefonódás .

• 9)

  Az állami tulajdonú, illetve irányítású vállalkozások között, a piaci magatartásukra vonatkozó megállapodások vagy összehangolt magatartásuk versenyjogi értékelése során az állami vállalatok függetlenségét a Tpvt. 15. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Eszerint függetlennek kell tekinteni azokat az állami többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek. Az önálló döntési jog értelmezéséhez a Tpvt. nem ad további eligazítást, ezért azt a jogalkalmazónak kell megtenni. Ennek során a Versenytanács a Tpvt. 15. § (2) bekezdésének rendszertani és történeti értelmezését felhasználta. A Tpvt. 11. §-a megsértésének vélelme esetében az állami vállalatok között függetlenséget abból kiindulva kell meghatározni, hogy meg kell vizsgálni az adott konkrét piaci magatartás elhatározása és kivitelezése tekintetében a kérdéses vállalkozás mint autonóm piaci szereplő értelmezhető-e, vagy pedig az állami tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény, szerv akarata jelent-e meg az állami irányítású vállalkozás tevékenységében. Ha a konkrét magatartás tekintetében a vállalkozások autonóm cselekvéséről lehet beszélni, akkor azok önálló döntési jogkörrel bírtak. Ezt mindig konkrét piaci magatartás, konkrét döntés kapcsán kell megvizsgálni a Tpvt. 11. §-a megsértésének gyanújával indult eljárásokban, illetőleg a fennálló gyakorlatot kell alapul venni a kérelmes eljárásokban. Amennyiben az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet instrukciója alapján járt el piaci ténykedésében a vállalkozás, úgy nem lehet arról beszélni, hogy a Tpvt. 15. § (2) bekezdés értelmében önálló döntési jogkörrel rendelkezik adott magatartás kapcsán.

• 10)

  A jelen eljárás kapcsán a Versenytanács a jövőre nézve szükségesnek látja az alábbi elvi tézisekben összefoglalni az állami irányítású vállalatok versenyjogi kezelésével kapcsolatos álláspontját:

• • a.

    A Tpvt. alkalmazásában egységesen értelmezett irányításfogalmat kell használni az állami és a nemállami irányítású vállalkozásokra egyaránt. Az egységes irányításfogalom értelmezési keretét a Tpvt. 23. § (2) bekezdése teremti meg. Az itt megfogalmazott módokon keletkezik jogi lehetőség vagy de facto helyzet az állami vállalkozások stratégiai-üzleti-üzletviteli döntéseinek befolyásolására az állami vállalkozásokra vonatkozóan is. A vállalkozások irányítása tekintetében tehát nem szabad különbséget tenni a tulajdonformák alapján.

• • b.

    Az államnak a lézető jogi lehetőségeinek a keretein belül, a kialakult közjogi döntéshozatali rendből eredő joga van az állami vállalkozások irányítása tartalmi körébe tartozó döntések befolyásolására, vagy a beleszólás lehetőségének a megteremtésére. A kormányzat égisze alatt kormányhatározattal vagy minisztériumokon belül meghozható, az állami vállalkozások irányításával, annak változásával kapcsolatos döntéseket az állami irányítás megvalósulásának kell tekinteni.

• • c.

    A Tpvt. 23. §-ának alkalmazásában az állami vállalatok függetlenségét az egységesen értelmezett irányításfogalomból kell levezetni. A 15. § (1) bekezdés értelmében az állami vállalatok irányítási módozatának megváltoztatása nem keletkeztet új irányításszerzést, mert versenyjogi értelemben nem független vállalkozások között megy végbe.

• • d.

    A Tpvt. 11. §-ának alkalmazásában az állami vállalkozások egymástól való függetlenségét azonban már attól függően eltérő módon kell értelmezni, hogy az állami vállalatok irányítási szerkezetének megváltoztatásáról van szó, vagy pedig két vagy több állami vállalkozás közötti, a piaci magatartásukra vonatkozó megállapodásról, illetve összehangolt magatartásról. Ez utóbbi esetben az állami vállalatok függetlenségét a Tpvt. 15. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell értelmezni, azaz függetlennek kell tekinteni azokat az állami irányítású vállalkozásokat egymástól, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek.

• • e.

    Egy állami irányítású vállalkozás versenyjogi értelemben akkor rendelkezik önálló döntési joggal, ha egy konkrét piaci magatartás vagy döntés tekintetében autonóm piaci szereplőnek számít, mert e magatartás kialakításában, illetve a döntés meghozatalában nem az állami tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény, szerv akarata, utasítása jelent meg. A Tpvt. 15. § (2) bekezdése alkalmazásában versenyjogi értelemben nem függetlennek számítanak azok az állami irányítású vállalkozások, amelyek egy konkrét piaci magatartás kialakítás vagy az erre irányuló döntés meghozatalakor az állami tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény, szerv akarata, utasítása szerint jártak el.

IV.

• 11)

  A jelen eljárás a Tpvt. 24. §-a alapján, az ügyfél kérelmére indult.

• 12)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdésének aa) pontja értelmében a Versenytanácsnak az érdemi határozatát a hiánypótlástól számított 45 napon belül kell meghoznia, amennyiban a Tpvt. 23. §-a értelmében nem jön létre összefonódás. Ugyanezen törvénycikkely (6) pontja alapján a Versenytanács az ügy eljárási idejét meghosszabbította.

• 13)

  A Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárás díja két millió forint, mert a Versenytanács az érdemi határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés aa) pontjának megfelelően hozta meg. Ennek befizetéséről külön rendelkezni nem kellett, mert azt az ügyfél a kérelem beadásával egyidőben befizette.

• 14)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. július 23.

Jegyzetek

• 

  Kincstári Vagyonigazgatóság

• 

  Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, 2002. május 22. után Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

• 

  A "közvetlenül" kifejezést azért kell idézőjelbe tenni, mert az "állam" elvont fogalom, amely csak intézményein keresztül tud konkrét formát ölteni. Itt a közvetlen szó abban az értelemben használatos, hogy az állam nem valamely vállalaton (azaz piaci szervezeten) keresztül, hanem ezek közvetítése nélkül, de természetesen valamelyik minisztériuma, hivatala, stb. segítségével irányítja egy vállalatát.