Vj-79/2002/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Reckitt Benckiser Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indoklás

I.

A feltárt tényállás

  • 1)

    Az eljárás alá vont Reckitt Benckiser Magyarország Termelő és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Benckiser) meghatározó tevékenysége a vegyi áru nagykereskedelem. Ennek keretében - egyebek mellett - forgalmazza a Calgon vízlágyító terméket, mely megvédi a mosógépet a vízkőképződéstől, ami annál erősebben jelentkezik, minél keményebb a mosáshoz használt víz.

  • 2)

    A Benckiser 2002. februárjában Budapesten és környékén (Budaörs, Érd), továbbá a nagyobb városokban (Miskolc, Eger, Kecskemét, Győr, Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém) ötvenezer példányban szórólapot helyezett el lehetséges fogyasztói postaládájában.

  • 3)

    A szórólap - amellett, hogy ismertetést ad a Calgonról és a vásárlók részére nyereményeket hirdet meg - tartalmaz egy tesztcsíkot, melynek segítségével a vízkeménység mérhető.

  • 4)

    A tesztcsík használatához a szórólapon az alábbi eligazítás található:

    • -

      Vegye ki a tesztcsíkot a csomagolásból.

    • -

      Töltsön csapvizet egy pohárba (kb. 1-2 dl), majd helyezze bele a tesztcsíkot.

    • -

      Hagyja benne 1-3 percig. A tesztcsík a vízkeménységtől függően elszíneződik.

    • -

      Hasonlítsa össze az alábbi táblázattal, hogy megtudja a háztartásban található víz keménységét.

Elszíneződő csíkok száma

Vízkeménység

Adagolás

1

lágy víz

-

2

közepesen kemény víz

30 ml Calgon

3

kemény víz

60 ml Calgon

4

nagyon kemény víz

90 ml Calgon

  • 5)

    A tesztcsík csomagolásán három nyelven (németül, angolul és franciául) az előzőekkel szemben az szerepel, hogy "röviden mártsuk vízbe ( egy másodpercre ), rázzuk le róla a felesleges vizet és egy perc elteltével olvassuk le az eredményt."

  • 6)

    A tesztcsík kipróbálása során megállapítást nyert, hogy ugyanazon víz a tesztcsík

    • -

      egy másodpercig történő bemártásakor "kemény víz";

    • -

      két percig történő bemártásakor pedig "nagyon kemény víz"

kategóriát mért.

  • 7)

    A Calgon mellett további Magyarországon forgalomba kerülő termékek (Csillag, Diána, Yplon, Persavon, Claro) is alkalmasak a víz lágyítására, a vízlágyításra szolgáló termékek magyarországi forgalmának azonban mintegy háromnegyedét a Calgon adja.

II.

A vizsgálat iránya

  • 8)

    A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdése és 70. § (1) bekezdése alapján versenyfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a Benckiser által a tesztcsík használatához adott, az eredetitől eltérő utasítás, ami a szükségesnél nagyobb mennyiségű Calgon felhasználást ajánlja, alkalmas-e a fogyasztóknak a gazdasági versenyben való megtévesztésére (Tpvt. 8. §).

III.

A Benckiser álláspontja

  • 9)

    A Benckiser nem vitatta, hogy - fordítási hiba miatt - a tesztcsíkon szereplő idegen nyelvű használati utasítás eltér a szórólapon lévő magyar nyelvi használati utasítástól, ami eltérő vízkeménységi eredmény méréséhez vezethet, ha a víz "nagyon keménynél" lágyabb. Hivatkozott azonban arra, hogy a vizsgálat tárgyát képező tájékoztatás:

    • a)

      egyrészt nem abban befolyásolja a fogyasztót, hogy vásárol-e Calgont vagy sem, mire tekintettel a fogyasztó esetleges megtévesztése nem a gazdasági versenyben történt, és ebből adódóan versenytársi érdeksérelem sem merülhet fel;

    • b)

      másrészt a fogyasztók döntését érdemben nem is befolyásolta, mert a közvéleménykutatások tapasztalatai és adatai szerint:

      • -

        a szórólapokat a címzettek többsége (80-87 százaléka) elolvasás nélkül kidobja;

      • -

        a háztartásokban általában szemmérték alapján adagolnak, figyelmen kívül hagyva a használati útmutatót, mely körülményekkel összhangban áll az is, hogy

      • -

        a Calgon részesedése a vízlágyításra szolgáló termékek magyarországi forgalmából a szórólap terjesztésének időszakában nem hogy nem nőtt, hanem csökkent;

    • a)

      harmadrészt a fogyasztóknak nem okozott kárt, mert Magyarországon köztudottan kemény a víz, az esetleges többlethasználat mellett pedig a vízlágyító hatás is fokozottabb.

  • 10)

    A 9) pontban foglaltak alapján a Benckiser elsődlegesen kérte az eljárásnak a Tpvt. 72. § (1) bekezdés alapján a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti megszüntetését

    • -

      egyrészt azért, mert a kifogásolt magatartásra nem a gazdasági versenyben került sor;

    • -

      másrészt pedig az ügy csekély jelentőségére tekintettel.

  • 11)

    A Benckiser másodlagosan kérte az eljárás Tpvt. 75. § szerinti szünetelésének elrendelését, mely esetén vállalta, hogy

    • a)

      tartózkodik a kifogásolt szórólap további terjesztésétől,

    • b)

      két országos napilap (Népszabadság, Magyar Nemzet) közlemények rovatában kiemelt hirdetésként közzé teszi a téves fordítást tartalmazó magyar nyelvű teszt használati utasításának helyreigazításával annak pontos szövegét.

IV.

Jogi értékelés

  • 12)

    A Tpvt. 8. § (1) bekezdése alapján tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A fogyasztók megtévesztésének minősül egyebek mellett, ha

    • -

      az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak ((2) bekezdés a) pont);

    • -

      az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak ((2) bekezdés c) pont).

  • 13)

    Annak a rendelkezésnek, hogy a fogyasztónak a "gazdasági versenyben" történő megtévesztése a tilalmazott, az a következménye, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban a védelem tárgya nem közvetlenül a fogyasztó-, hanem a fogyasztónak az áruk vásárlása tekintetében meglévő döntési szabadsága. A bármilyen módon megtévesztésre alkalmas információ tehát akkor ütközik a Tpvt. 8. §-ba, ha az az ésszerűen eljáró fogyasztókat olyan -számukra hátrányos - döntésre sarkalja, amit a valós információ ismeretében nem hoztak volna

    • -

      akár úgy, hogy megvásárolnak valamely árut, amelyet egyébként nem vásároltak volna meg;

    • -

      akár úgy, hogy nagyobb mennyiséget vásárolnak adott áruból, mint a megtévesztő információ hiányában.

  • 14)

    Az előzőekből következőleg a Versenytanács nem osztotta a Benckiser azon álláspontját (lásd 9.a. pont), mely szerint kizárólag akkor történik a megtévesztés a gazdasági versenyben, ha az az adott áru megvásárlása vagy "nem megvásárlása" tekintetében befolyásolja a fogyasztókat. A Versenytanács álláspontja szerint ugyanis a gazdasági verseny sérelme szempontjából közömbös, hogy az árut több fogyasztó vásárolja meg, vagy ugyanazon fogyasztók egyenként többet vásárolnak. A végeredmény ugyanis azonos: a vállalkozás - megtévesztő információ révén - nagyobb forgalmat ér el. Megjegyzi a Versenytanács továbbá, hogy a tesztcsík fogyasztókhoz való eljuttatása alkalmas lehet a Calgon vásárlására való ösztönzésre is, hiszen az ésszerűen eljáró fogyasztó számára lényeges, hogy ismeri (pontosabban: azt hiszi, hogy ismeri) az áruból optimálisan felhasználandó mennyiséget.

  • 15)

    A Benckiser a vizsgálat tárgyát képező szórólapjain - általa sem vitatottan - valótlan (és így megtévesztésre alkalmas) információt közölt arra nézve, hogy a tesztcsíkot mennyi ideig kell a vízben tartani, ami a fogyasztók szempontjából azt eredményezte, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű Calgont vásároltak. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint a tesztcsíkokra vonatkozó valótlan információval a Benckiser a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) és c) pontjába ütköző jogsértést valósított meg.

  • 16)

    A Versenytanács nem vitatja a Benckiser azon álláspontját (lásd 9. b. pont), hogy a megtévesztő információ a megcélzott fogyasztóknak csak kisebb hányadához juthatott el, illetve, hogy azoknak is csak egy részének épülhetett be a vásárlási döntéseibe. Álláspontja szerint azonban mindez nem ad alapot az eljárás megszüntetésére, mert azon fogyasztók, amelyekhez a szórólapok eljutottak jelenleg is a tesztcsíkra vonatkozó megtévesztő információk alapján hozhatják meg vásárlási döntéseiket, illetve - a jogsértő magatartástól való eltiltás hiányában - nem zárható ki, hogy a Benckiser a továbbiakban is terjeszti a megtévesztő információt tartalmazó szórólapot.

  • 17)

    Az előzőek alapján ugyanakkor a Benckiser azon vállalását, hogy

    • -

      tartózkodik a jogsértés folytatásától; továbbá

    • -

      széleskörű nyilvánosság mellett helyreigazítja a korábbi megtévesztő tájékoztatást, annak helyes szövegezése közlésével

a Versenytanács elégségesnek ítélte a kár megelőzéséhez, illetve a már bekövetkezett jogsértés orvoslásához, mire tekintettel a Tpvt. 75. § alapján egy hónapos időtartamra elrendelte az eljárás szünetelését.

V.

Az utóvizsgálat

  • 18)

    A Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vizsgáló utóvizsgálatot tartott, melynek során megállapította, hogy a Benckiser

    • -

      a vállalásának megfelelő helyreigazító nyilatkozatot tett közzé a Népszabadság és a Magyar Nemzet 2002. szeptember 8-i számában, továbbá

    • -

      nem rendelkezik példánnyal a vizsgálat tárgyát képező szórlapból.

  • 19)

    Mindezek alapján a vizsgáló indítványozta az eljárás megszüntetését.

VI.

A döntés

  • 20)

    A Versenytanács egyezően a vizsgálati jelentéssel megállapította, hogy a Benckiser vállalásának teljes mértékben eleget tett, mire tekintettel az eljárást a Tpvt. 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.

  • 21)

    A Benckiser kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 22)

    A határozat ellen - miután az nem minősül a Tpvt. 77. § szerint érdemi határozatnak - jogorvoslatnak nincs helye.

Budapest, 2002. szeptember 26.