Gazdasági Versenyhivatal

Vj-40/2002/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a SPORT1 TV Műsorszolgáltató Rt eljárás alá vont vállalkozással szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában hivatalból indított eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfél a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat indítása

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) több kábeltelevíziós szolgáltató előfizetőitől számos bejelentés érkezett, amelyben a bejelentők sérelmezték, hogy szolgáltatójuk csatornakiosztásában a SPORT1 csatorna csak a legdrágább programcsomag részeként érhető el. A GVH vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy a csatorna programcsomagba helyezését a műsorszolgáltató jogellenesen korlátozza-e. Felmerült annak gyanúja is, hogy a műsorszolgáltató a kábeltelevíziós szolgáltatók végfelhasználói árait jogellenesen befolyásolják, illetve a SPORT1 csatorna szolgáltatását más csatornák megvételéhez kötik.

• 2)

  A bejelentéssel kapcsolatos előzetes tájékozódás során feltárt tények alapján a GVH Infokommunikációs Irodája a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. § a), c) valamint f) pontjainak valószínűsíthető megsértése miatt, 2002. március 7-én versenyfelügyeleti eljárást indított a UPC Műsorkészítő Rt ellen (Vj-40/2002/1). Az eljárás alá vont vállalkozás elnevezése az eljárás indítása után SPORT1 TV Műsorszolgáltató Rt-re változott.

• 3)

  A GVH a versenyfelügyeleti eljárás elintézésének határidejét a Tpvt. 63. § (5) bekezdése alapján 180 nappal meghosszabbította és erről eljárás alá vontat értesítette (Vj-40/2002/10).

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás

• 4)

  A holland UPC N.V. nevű vállalkozás vezetése 2000. év elején hagyta jóvá egy tematikus, sporteseményekre szakosított csatorna létrehozását Csehország, Szlovákia és Magyarország UPC rendszerein ún. prémium csatornaként - külön előfizetés ellenében - történő terjesztésre a Lengyelországban már működő Wizja Sport mintájára. A csatorna ilyen formában történő működtetése nem bizonyult pénzügyileg sikeresnek.

• 5)

  A kábeltelevíziós szolgáltatók és az előfizetők jelzései alapján lehetőség mutatkozott az elosztási struktúra megváltoztatására. Ez 2001 negyedik negyedévétől történt meg. A magyarországi kábeltelevíziós szolgáltatók szinte mindegyikét tömörítő két kábeltelevíziós érdekvédelmi szövetséggel megkötött keret-szerződések alapján egyéni szerződést kötő kábeltelevíziós szolgáltatók kínálatában jellemzően 2002 elejétől jelent meg a SPORT1 csatorna programcsomagba helyezve.

• 6)

  A Sport1 Műsorszolgáltató Rt. felett jelenleg 100%-os irányítási joggal rendelkező Szol-Nex`97 Kft-ben a UPC Magyarország Kft. 2001. decemberéig 100%-os, azóta 25%-os részesedéssel rendelkezik. A csatorna értékesítéséről a UPC N.V. hozott döntést, mert finanszírozási gondjai megoldása érdekében egyebek közt profiltisztítást is végrehajtott, korábban nemzetközileg üzemeltetett 9 csatornájából mindössze 3-at tartott meg. Ami a sportcsatornákat illeti, Csehországban és Szlovákiában beszüntette működésüket, a lengyel csatornát a Canal+-nak értékesítette és a magyar csatorna felszámolását is tervezte (Vj-40/2002/11.).

III.

Az eljárás alá vont álláspontja

• 7)

  Eljárás alá vont előadta, hogy álláspontja szerint egyik feltételezett jogsértést sem valósította meg. A kábelszövetségekkel kötött keretszerződésekben nincs olyan korlátozás, hogy a szolgáltató csak a legdrágább csomagban helyezheti el a csatornát, a vonatkozó kikötés választást biztosít a Basic és a bővített csomagok között a szolgáltató számára. Egyedi igény esetén nem zárkóznak el attól sem, hogy a szolgáltató prémium csatornaként ossza el a SPORT1-et. Eljárás alá vont alapvető gazdasági érdeke, hogy a SPORT1 minél több fogyasztóhoz jusson el, ezért magatartása nem irányult és nem is eredményezte a Tpvt. 21. § c) pontjának megsértését.

• 8)

  A végfelhasználói árat nem a SPORT1 határozza meg, a szolgáltatók felé érvényesített díjat pedig a szolgáltatók képviselőivel folytatott alkufolyamat eredményeként állapították meg, azt a szövetségek elfogadták. A díj nem indokolatlanul magasabb, mint a hasonló tematikájú csatornák ára, azt a minőségi különbségek és a - részben ebből adódó - magasabb gyártási költségek alapozzák meg. A SPORT1 TV Műsorszolgáltató Rt. magatartása tehát nem ütközik a Tpvt. 21. § a) pontjába.

• 9)

  Az eljárás alá vont szerint nem valósította meg az árukapcsolás tényállását sem, mert a szerződésekben nincs a csatorna elosztásának módját/helyét korlátozó rész, illetve eljárás alá vontnak nincs más áruja, melyhez a SPORT1 szolgáltatását köthetné (Vj-40/2002/11).

IV.

A tényállás

• 10)

  A GVH Infokommunikációs Irodája az általa, az eljárás során feltárt tények alapján megállapította, hogy a 2001. év negyedik negyedévétől e téren bekövetkezett változásokat megelőzően a SPORT 1 csatorna kizárólag a UPC Magyarország Kft. és a cégcsoporthoz tartozó Monor Kábeltelevízió Kft., valamint Zuglói Kommunikációs Kft. előfizetői, illetve a UPC Direct szolgáltatás igénybevevői számára volt elérhető ún. prémiumcsatornaként.

• 11)

  Eljárás alá vont előadta, hogy miután a kizárólag UPC rendszereken történő prémium csatornaként való terjesztésre vonatkozó gazdasági-pénzügyi tervei, a tervezett megtérülés nem teljesültek, e problémák megoldása érdekében felmerült a csatorna elosztási rendszerének megváltoztatására vonatkozó elképzelés. Ugyanakkor a kábeltelevíziós szolgáltatók részéről is megnyilvánult arra vonatkozó igény, hogy programcsomag részeként terjeszthessék a SPORT1-et (Vj-40/2002/11.és 11/2). Eljárás alá vontnak a szakma igényére vonatkozó állítását megerősítették a két kábelszövetség, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (a továbbiakban: MKHSZ), valamint a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (a továbbiakban: MKSZ) vezetőinek nyilatkozatai is (Vj-40/2002/15 és 16), akik előadták, hogy tagjaik kívánságával találkozott a műsorszolgáltatónak az a magatartása, hogy a SPORT1 elosztását nem csupán a UPC rendszereken és nem csupán prémium csatornaként is lehetővé kívánta tenni. A kábelszolgáltatóknak a programcsomagban történő elosztás volt elfogadható, mert a prémium csatornaként való terjesztéshez szükséges műszaki berendezéseket és szükséges fejlesztéseket nem tartották - még UPC Magyarország Kft-t követő legnagyobb kábeltelevíziós szolgáltatók sem - gazdaságosan finanszírozhatónak. A szövetségek képviselőinek nincsenek arra vonatkozó pontos információik, hogy tagjaik előfizetőinek mekkora hányada igényelte ténylegesen a SPORT1 csomagba helyezését, de valószínűsítik, hogy a szolgáltatók fogyasztói érdeklődés alapján tartották fontosnak a SPORT1 felvételét kínálatukba.

• 12)

  A kábelszövetségek képviselőinek nyilatkozata alapján a vizsgálat megállapította, hogy a műsor elosztási feltételeinek kereteit rendező szerződések kötése a szakmában általánosan, illetve a szövetségek által korábban is követett gyakorlat. A két szövetség együttes tagságába beletartozik szinte valamennyi Magyarországon legálisan működő műsorjelelosztó vállalkozás (Vj-40/2002/14.). A két szövetség mint a kábeltelevíziós szolgáltatók érdekképviseleti szervei, tagjaik érdekében és megbízásából képviselik tagjaikat az egyes műsorszolgáltatókkal az ezek által kínált műsorok terjesztésének tárgyában folytatott tárgyalásokon, hogy lehetőség szerint a kábeltelevíziós szolgáltatók által - különösen a díjra vonatkozó kikötés tekintetében - minél inkább elfogadható feltételekkel történhessen az egyes csatornák elosztása. A kábelszövetségek ugyanakkor nem korlátozzák, hogy tagjaik milyen programokat osztanak el, és a kidolgozott szerződések is csak ajánlás jellegűek. A kábeltelevíziós szolgáltatók számára nyitva áll a lehetőség, hogy amennyiben szükségesnek tartják, megpróbáljanak a műsorszolgáltatóval a keretszerződésben rögzítettnél számukra kedvezőbb feltételekben megállapodni.

• 13)

  Ez az elv érvényesült a SPORT1 terjesztésére vonatkozó keretszerződés esetén is. Az MKSZ és az eljárás alá vont közötti megállapodás kifejezetten rögzíti az a felek közötti együttműködés célját, miszerint elősegítik, hogy műsorszolgáltató által terjesztett műsor a szövetség tagjain keresztül egységes, de eltérést megengedő rendszerben, a lehető legmagasabb számú előfizetőhöz jusson el. Az MKHSZ-szerződésben pedig a legnagyobb kedvezmény elvére vonatkozó azon kikötés szerepel, hogy amennyiben a műsorszolgáltató a szerződésben meghatározott kedvezményeknél jobb szerződési feltételeket biztosítana más kábelhálózat-üzemeltetőnek, úgy köteles a többlet kedvezményeket a műsorelosztónak és az MKHSZ-nek haladéktalanul írásban bejelenteni, és egyidejűleg biztosítani. A szövetség képviselőjének nyilatkozata szerint a keret-megállapodásokban rögzítettektől az egyedi szerződésekben el lehet térni a legnagyobb kedvezmény elvének sérelme nélkül.

• 14)

  Az elosztási struktúra megváltoztatására 2001. negyedik negyedévétől került sor oly módon, hogy eljárás alá vont keretszerződéseket kötött e tárgyban a kábeltelevíziós szolgáltatók szinte mindegyikét tömörítő két kábeltelevíziós érdekvédelmi szervezettel, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetséggel (a továbbiakban: MKHSZ) valamint a Magyar Kábelkommunikációs Szövetséggel (a továbbiakban: MKSZ), illetve - e keretszerződések lapján - az egyes kábeltelevíziós műsorjelelosztó vállalkozásokkal (Vj-40/2002/11, Vj-40/2002/15 és 16).

• 15)

  A keretszerződések, illetve az ez alapján megkötött egyedi szerződések tárgya, hogy eljárás alá vont mint a SPORT1 elnevezésű szakosított televíziós műsor műsorszolgáltatója, valamint a műsorszolgáltatáshoz kapcsolódó összes közvetlen és közvetett jog kizárólagos tulajdonosa a szerződésben foglalt feltételekkel biztosítja a kábeltelevíziós szervezet/műsorelosztó részére a műsorszolgáltatás vezetékes elosztásának jogát. A szerződésben foglalt felhatalmazás alapján a műsorelosztó jogosult a műsort a szerződés "A" mellékletében meghatározott terjesztési módozatok alapján (soros vagy EBS/extra/ ^[1] ) a kábelhálózathoz csatlakozott - a műsorszolgáltatás vételére érvényes előfizetői szerződéssel rendelkező - egyéni előfizetőinek változatlan, egyidejű átvitel formájában elosztani.

• 16)

  Eljárás alá vont és a kábeltelevíziós szövetségek képviselőinek egybehangzó nyilatkozata alapján a szerződések nem tartalmaznak olyan korlátozást, amely alapján a SPORT1 csatornát a kábeltelevíziós szolgáltatók többcsatornás rendszereiken kizárólag a legdrágább programcsomagban helyezhetnék el. Valamennyi szolgáltatónak lehetősége van az egyedi szerződésben arról megállapodni, hogy a csatornát az ún. Basic csomagba teszi, amennyiben ezt a terjesztési módot jelöli meg a szerződés mellékletében. Ebben az esetben a szerződésben meghatározott kisebb összegű díj az érvényes felhasználási díj. Ezt alátámasztja a FiberNet Rt. nyilatkozata illetve érvényes csatornakiosztásai, amelyekben a SPORT1 az alap csomagban szerepel (Vj-40/2002/3 és 5). Eljárás alá vont nyilatkozata szerint attól sem zárkózik el, hogy az ezt igénylő kábelszolgáltatók számára lehetővé tegye egyedi feltételek alapján a prémium csatornaként való elosztást, de a szolgáltatók nem keresték meg erre vonatkozó konkrét igénnyel. Eljárás alá vont és a kábelszövetségek képviselőinek egybehangzó nyilatkozatai (Vj-40/2002/11, 15 és 16) alapján a hálózatok túlnyomó része műszakilag nem alkalmas arra, hogy megfelelő minőségben egynél több csatornát osszon el prémium csatornaként. Az HBO prémium csatorna esetében pedig az érvényes szerződések alapján kizárólag ez az elosztási mód lehetséges. A kábelszolgáltatóknak a szövetségek által képviselt érdeke, hogy a SPORT1-et az általuk jellemzően finanszírozhatatlannak tartott beruházásokat nem igénylő rendszerben, programcsomag részeként is eloszthassák találkozott eljárás alá vont gazdasági érdekeivel.

• 17)

  A kábeltelevíziós szervezet ellenértékként havi szolgáltatási díjat köteles fizetni, melynek összege a szerződés "B" mellékletében meghatározottak szerint kerül megállapításra. A mellékletben foglaltak szerint a szolgáltatási díj összege előfizetőnként került megállapításra. Az MKSZ-szel kötött keretszerződés eltérő díjakat határoz meg ún. soros rendszeren illetve ún. extra csomagban (EBS) történő értékesítés esetére. Az MKHSZ-szel kidolgozott szerződés szövege a díjak mértékében szintén különbséget tesz, de aszerint, hogy soros rendszeren vagy olyan csillagpontos rendszeren történik-e az értékesítés, amelyben a szociális csomagon kívül csak egy további programcsomag van, vagy esetleg 2 vagy több programcsomaggal rendelkező rendszerek ún. extra csomagjában (EBS) (kivéve az előbbi két csomagos rendszert).(Vj-40/2002/11/4)

• 18)

  A keret-megállapodások kidolgozása során - a szakmai szokásoknak megfelelően - a SPORT1 képviselői a kábelszövetségekkel tárgyalási folyamatba kezdtek a díjról, és figyelembe vették a szövetségek észrevételét, akik a hasonló jellegű tematikus sport csatornák díja alapján először magasnak tekintették a díjat. Ugyanakkor eljárás alá vont képviselői azzal érveltek, hogy a SPORT1 és pl. az Eurosport csatornák között olyan lényeges minőségi különbségek állapíthatók meg a SPORT1 javára, mely magasabb költségeket és ezért indokoltan magasabb díjat eredményeznek. Ezek pl. élő közvetítések nagy száma, élő vagy saját készítésű műsorok a stúdióból, digitális alapú működés. A felhasználási díjban az alkufolyamat végén sikerült megállapodni, azt a szövetségek elfogadták, és a szerződésekben rögzítésre került. A kábeltelevíziós szövetségek képviselői hasonló tartalmú nyilatkozatokat tettek a díj mértékének meghatározására, elfogadhatóságára vonatkozóan is. Az MKSZ képviselője előadta, hogy a szakmai szokásoknak megfelelően a műsorszolgáltató képviselője tett a tárgyalások során javaslatot a díjra. Azért, hogy annak mértéke a tagok számára még reális/gazdaságos mértékű, nagyjából elfogadható legyen, alkufolyamat kezdődött. A műsorszolgáltatókkal folytatott áralkuk során a szövetségek általában nem kapnak a díjra vonatkozó részletes kalkulációt, ezért annak elfogadhatóságáról a kínált tartalmat/minőséget és díjat együttesen, a piac hasonló kínálatával összevetve próbálnak megegyezésre jutni. Tagjaik érdekében a végsőkig próbálnak alkudni, próbálnak addig az összegig eljutni, ami a műsorszolgáltató számára még éppen elfogadható (Vj40/2002/11, 15 és16).

• 19)

  A SPORT1 csatorna felhasználási díjára vonatkozó javaslatot a SPORT1 csatorna korábbi vezetése tette meg a kábelszövetségek felé a programcsomagban történő elosztásra vonatkozó tárgyalások megkezdésekor. Az új vezetésnek nincs a birtokában a felhasználási díj összegére vonatkozó kalkuláció. A díj megállapításának alapja, hogy a csatorna hány háztartásba jut el, és az eszközölt beruházásokkal arányban álló bevétel is elérhető legyen. A konkrét, nevesíthető költségtényezők: jogdíjak nagysága; gyártási költség (a számos élő adásra illetve élő közvetítésre tekintettel meghatározó nagyságrendű): outside broadcasting költség, átvett eseményeknél jelentkező átvételi költség, élő munka költsége (egy napi adás készítésében kb. 100 munkatárs vesz részt); a csatorna eljuttatása a kábelhálózatokra, műhold jelenlét, kódolás/dekódolás (Vj-40/2002/11).

V.

Jogi értékelés

A Tpvt. 21. § a) pontjának megsértése

• 20)

  A Tpvt. 21. § a) pontja tiltja a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás számára az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni.

• 21)

  A díjak értékelésének alapelve az, hogy az ár akkor minősíthető túlzottan magasnak, következésképpen tisztességtelenül megállapítottnak, ha meghaladja a vállalkozás gazdaságilag indokolt költségei és a befektetéssel arányban álló haszon összegét.

• 22)

  Eljárás alá vont a felhasználási díj nagyságát alátámasztó részletes költségkalkulációval nem rendelkezett, azonban a vizsgálat során benyújtotta a 2001. évre vonatkozó éves jelentését (Vj-40/2002/11/5), melynek alapján a díj mértékének megítélését elősegítendő utólagos kalkuláció volt készíthető.

• 23)

  Az eljárás alá vont vállalkozás árbevételének jelentős részét a kábelszolgáltatóknak számlázott előfizetői díjak teszik ki. Jelentős részt képvisel az árbevételből a hirdetési bevétel is. A vállalkozás exportárbevétele saját televízióműsor értékesítéséből mint szerzői jog átengedéséből áll. A vállalkozás költségei a műsorkészítéshez szorosan kapcsolódó közvetítési jogok díjaiból, vállalkozói díjakból, a műsor szórásával kapcsolatos díjakból, gyártási és produkciós költségekből és a működési költségekből tevődik össze."

• 24)

  Az Eredménykimutatás illetve a beszámolóhoz készült Független könyvvizsgálói jelentés szerint az eljárás alá vont vállalkozás a 2001. évben üzemi szinten (tehát a tevékenységi körök végzéséből adódóan) másfélmilliárd forintot meghaladó nagyságú veszteséget könyvelt el. A pozitív mérleg szerinti eredmény kizárólag a rendkívüli bevételként elszámolt elengedett tulajdonosi hitel következménye volt. Ezt azonban a működés eredményességének megítélésekor, a SPORT1 csatorna műsorának készítéséhez és elosztásához kapcsolódó kalkuláció készítésekor nem szabad figyelembe venni.

• 25)

  Az üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai között legnagyobb részt az Igénybe vett szolgáltatások értéke képviseli, melyek összetételének részletezése a Kiegészítő melléklet 14. fejezetében található. A tételek felsorolásából kitűnik, hogy ezek jellemzően a műsorkészítéshez és -terjesztéshez kapcsolódó költségek. Szintén figyelembe veendő tétel a többi anyagjellegű ráfordítás, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás, az egyéb ráfordítások és egyéb bevételek egyenlege valamint a pénzügyi műveletek ráfordításainak és bevételeinek egyenlege. Költségcsökkentő tételt jelent az export értékesítés nettó árbevétele és az aktivált saját teljesítmények értéke. Szintén költségcsökkentő tételként kell elszámolni a hirdetésekből származó bevételeket, erre vonatkozóan azonban csak becslés (kerekített adat) állt a vizsgálat rendelkezésére, így a kalkulációban is ezt szerepeltette (Vj-40/2002/11/2. sz. melléklet).

• 26)

  A vizsgálat által kalkulált összeg csak a tényleges költségeket tartalmazza, az elvárt hasznot nem, s még így is magasabb mind soros rendszeren illetve Alap csomagban való elosztás, mind az EBS csomagban való elosztás esetére ténylegesen megállapított díjnál. Ennek következtében a Versenytanács - vizsgálat indítványával egyezően - a SPORT1 csatorna díját nem találta túlzottan magasnak, tisztességtelennek. Ez a megállapítás arra az esetre is vonatkozik, ha a jövőben az előfizetőszám drasztikusan emelkedne, mivel a figyelembe vett költség-elemek alapvetően nem függnek az előfizetőszámtól. A fentebb említett üzemi szintű veszteség nagysága ugyanakkor valószínűtlenné teszi azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a jelenlegi költségviszonyai mellett a következő néhány évben kiugróan magas nyereségre tegyen szert.

• 27)

  A Versenytanács - és a vizsgálat - álláspontja szerint az eljárás alá vont vizsgált magatartása kapcsán nem állapítható meg hátrányos feltételek elfogadásának kikényszerítése sem. A feltárt és fent ismertetett tényállás alapján a SPORT1 csatorna programcsomagban történő elosztásának feltételeit eljárás alá vont a kábeltelevíziós szolgáltatók képviselőivel egyeztetve határozta meg, a vizsgálat nem azonosított olyan feltételt, amit az üzleti kapcsolatban érintett felek hátrányosnak tekintenek. Az egyéni alkut illetve eltérést megengedő gyakorlat miatt a kényszerítés tényállási elem is hiányzik.

A Tpvt. 21. § c) pontjának megsértése

• 28)

  A Tpvt. 21. § c) pontja értelmében tilos indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától.

• 29)

  Eljárás alá vont hivatkozott gazdasági érdeke, hogy a SPORT1 minél több fogyasztóhoz jusson el, melyet kifejezetten rögzít az egyik szövetséggel kötött keretszerződés szövege is. A programcsomag részeként történő elosztást az eljárás alá vont - a saját gazdasági érdekeinek és a kábeltelevízós szövetségek tárgyalások során egyeztetetett igényeinek megfelelően - nemcsak a UPC-csoport érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások számára biztosítja, hanem eltérést megengedő keretszerződések illtetve egyéni megállapodások alapján bármely kábeltelevíziós szolgáltató számára érdemben azonos feltételek mellett. A vizsgálat tárgyát képező elosztási rendszer megfelel eljárás alá vont üzleti partnerei, a kábeltelevíziós szolgáltatók által kifejezett azon - műszaki és gazdasági korlátokból fakadó - igénynek, hogy eljárás alá vont műsorát programcsomagjaik részeként is eloszthassák kábeltelevíziós rendszereiken. A feltárt tényállás alapján az általánoshoz képest kivételesnek tekinthető esetleges erre irányuló egyedi igény alapján és külön feltételek szerint eljárás alá vont nem zárkózna el a prémium csatornaként való elosztás biztosításától sem. A vizsgálat álláspontja szerint, ebben a vonatkozásban sem állapítható meg eljárás alá vont részéről a fenti jogsértő magatartás megvalósítása.

A Tpvt. 21. § f) pontjának megsértése

• 30)

  A Tpvt. 21. § f) pontja szerint tilos az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

• 31)

  Eljárás alá vont a SPORT1 programcsomagban való elosztásának tárgyában született szerződéseket nem tette olyan kötelezettségtől függővé, mely arra vonatkozna, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók kizárólagosan mely programcsomagba helyezzék a SPORT1 műsorát. A keretszerződések megkötése a szolgáltatók érdekképviseleteivel, a szakmában szokásos szerződési gyakorlatnak megfelelően történt.

VI.

Az érintett piac és a gazdasági erőfölény

• 32)

  A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megállapíthatóságának két konjunktív feltétele, hogy a) a vizsgált magatartás visszaélésre alkalmas legyen, illetve b) a vizsgált magatartást elkövető vállalkozás gazdasági erőfölényben legyen.

• 33)

  A vizsgálati jelentés nem tér ki az érintett piac, illetőleg a gazdasági erőfölény jogi értékelésére, mert a 32) pontban említett két konjunktív feltétel közül az a) nem teljesül, ezért a b) feltétel (azaz, az erőfölény) meglétének vizsgálatát a GVH Infokommunikációs Irodája nem tartotta szükségesnek.

• 34)

  A Versenytanács álláspontja szerint a gazdasági erőfölény vizsgálata ebben az esetben sem nélkülözhető. Ha ugyanis egy vállalkozás nincs gazdasági erőfölényben, illetőleg az erőfölényes helyzete a vizsgálat megindításakor nem volt valószínűsíthető, akkor a versenyfelügyeleti eljárás meg sem lett volna indítható, mert hiányoznának ehhez a Tpvt. 70. § (1) bekezdésében leírt törvényi feltételek.

• 35)

  Az érintett termékpiacot a Tpvt. 14. § (1) bekezdése alapján a megállapodás tárgyát alkotó áruból kiindulva kell meghatározni. A vizsgált megállapodások az eljárás alá vont és a kábeltelevíziós társaságokkal megkötött egyedi és a szövetségeikkel megkötött keretszerződések, amely az eljárás alá vont termékének, a SPORT1 műsorcsatornának a szolgáltatására vonatkoztak. A lehető legszűkebben meghatározott termékpiac következésképpen a SPORT1 csatorna jelszolgáltatása. A Tpvt. 14. § (2) bekezdése alapján az érintett termékpiac meghatározása során figyelembe kell venni a versenytársak helyettesítésre alkalmas termékeit is. A SPORT1 esetében a szóba jöhető helyettesítő termékek köre igen korlátozott. A hazai kábelszolgáltatók kínálatában csak egyetlen alternatív sportcsatorna található, a Eurosport. A két csatorna kínálata azonban a kábelszolgáltatók nyilatkozatai szerint lényeges mértékben eltér egymástól. A SPORT1 csatorna kínálatában lényegesen több az élő közvetítés széles közönségérdeklődésre számot tartó, kiemelkedő sporteseményekről, a többi között az angol, a német, a spanyol és az olasz első osztályú labdarúgó bajnokságból. A kínálatban kiemelkedő magyar sportesemények közvetítése is megtalálható. Az élő közvetítéseket ismert magyar sportszakértők kommentálják. Mindezek miatt a sportot kedvelő magyar nézők számára valószínűsíthető, hogy a Eurosport nem közeli helyettesítője a SPORT1-nek.

• 36)

  Az érintett piac fenti meghatározásából eredően a SPORT1 unikális termék, amelynek a kábeltelevíziós társaságok jelenlegi kínálatában nincs közeli helyettesítője. A helyettesítés a fogyasztásban nem független a termékek relatív árától. Amíg a SPORT1 csak prémium-csatornaként volt hozzáférhető, az ára havi 2000.- forint körül mozgott. Ilyen körülmények között a fogyasztók nagy többsége számára a programcsomagban elérhető Eurosport ténylegesen helyettesítette a SPORT1-et, ezért csak kevesen fizettek elő a prémium sportcsatornára. A SPORT1 programcsomagba kerülésének többletköltsége már csak néhány száz forint. Ezen alacsonyabb relatív ár mellett a SPORT1 már számottevően több fogyasztó számára elérhető, akik ezért a két csatornát már tartalmuk szerint hasonlítja össze, az előző pontban kifejtettek szerint.

• 37)

  A SPORT1 műsorszolgáltatója azonban nem közvetlenül a fogyasztókkal, hanem a kábeltelevíziós társaságokkal van üzleti kapcsolatban. A unikális termék szolgáltatója a kábeltelevíziós szolgáltatókkal szemben nem szükségszerűen van gazdasági erőfölényben. A Tpvt. 22. (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon

• • a.

    az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy

• • b.

    az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni.

Az a) pontban foglalt tényállás a fentebb említettek miatt az eljárás alá vontra vonatkozóan megállapítható, hiszen termékét máshonnan nem lehet beszerezni. Ugyanakkor a b) pontban foglalt tényállás a kábeltelevíziós társaságokra is megállapítható. A kábeltelevíziós társaságok két érdekképviseleti szövetségén keresztül folytatta le a tárgyalásokat a SPORT1 programcsomagba helyezésére vonatkozóan. A SPORT1 közvetlenül csak a UPC Direct szolgáltatás keretében juttatható el közvetlenül a fogyasztókhoz, amelyről a Versenytanács több határozatában is megállapította, ^[2] hogy nem helyettesítője a kábeltelevíziós szolgáltatásnak. Ebből következően megállapítható, hogy a SPORT1 termék megrendelőjeként a kábeltelevíziós szövetségek olyan helyzetben vannak, hogy a terméket másnak nem tudja a műsorszolgáltató értékesíteni.

• 38)

  A Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Az előző pontból következően az eljárás alá vontnak piaci magatartásának meghatározásakor nagyon is tekintettel kellett lennie az érdekképviseleti szövetségek által képviselt kábeltelevíziós társaságok vele kapcsolatos piaci magatartására. A kábeltelevíziós társaságok szövetségeik révén hatékonyan tudták érvényesíteni érdekeiket a keretszerződés feltételeinek kidolgozása során. Ezen érdekeket az eljárás alá vont nem hagyhatta figyelmen kívül.

• 39)

  A fentiek alapján a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vizsgálat az eljárás megindításakor, az akkor rendelkezésére álló információk alapján, alapos okkal feltételezhette az eljárás alá vont erőfölényes helyzetét a kábeltelevíziós társaságokkal szemben. Az eljárás során napvilágra került információk alapján azonban bizonyossá vált, hogy a SPORT1 műsorszolgáltatója nincs gazdasági erőfölényes helyzetben a kábeltelevíziós társaságokkal szemben.

• 40)

  Mindezekre tekintettel a Versenytanács az eljárás megszüntetését látta indokoltnak.

VII.

Egyéb megállapítások

• 41)

  A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2002. december 30.

Jegyzetek

• 

  Extra csomagnak (EBS) nevezik a felek a legdrágább és legmagasabb szolgáltatási színvonalú programcsomagot, melybe a prémiumcsatornák nem tartoznak bele.

• 

  Lásd pl. VJ-81/2002. sz.; VJ-76/2002. sz.; VJ-20/2001. sz.