Vj-109/2002/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Louis Delhaize S.A. összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben ügyfélként részt vett a Csemege-Match Kereskedelmi Rt. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

  • 1)

    A Versenytanács engedélyezi, hogy a Louis Delhaize S. A. irányítást szerezzen a Csemege-Match Kereskedelmi Rt. felett.

  • 2)

    A Versenytanács megállapítja, hogy a Louis Delhaize S. A. a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidőt elmulasztotta. Ezért vele szemben 7.000.000.- (Hétmillió) forint bírságot szab ki, amelyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számla javára.

  • 3)

    A határozat felülvizsgálatát a Louis Delhaize S. A. - továbbá az 1. pont tekintetében a Csemege-Match Kereskedelmi Rt. - a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódás

  • 1)

    A Ransart S. A. közgyűlése 2000. június 19-én kelt határozatával kimondta a vállalkozásnak a Louis Delhaize S. A. (a továbbiakban: Delhaize S. A.) vállalkozásba történő beolvadását, amit a Delhaize S. A. közgyűlése 2000. július 20-án elfogadott.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

A Delhaize-csoport

  • 2)

    A Delhaize Rt. holding tevékenységet végző belga székhelyű vállalkozás. Az általa közvetlenül vagy - más vállalkozáson keresztül - közvetve irányított vállalkozások (a továbbiakban együtt: Delhaize-csoport) meghatározó tevékenysége hiper- és szupermarketek üzemeltetése.

  • 3)

    A Delhaize-csoport magyarországi tagja a Profi Magyarország Rt. (a továbbiakban: Profi Rt.) élelmiszerek és élelmiszerjellegű termékek (a továbbiakban együtt: élelmiszerek) kiskereskedelmével foglalkozik.

  • 4)

    A Profi Rt. 1999. évi nettó árbevétele 23,4 milliárd forint volt. A Delhaize-csoport külföldön honos tagjai 1999. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

  • 5)

    A Profi Rt. több, mint hatvan boltjában az élelmiszerek teljes választékát forgalmazza. A legtöbb (20 körüli) bolttal Budapesten rendelkezik, többi boltjának nagyobb hányada az ország keleti felének nagyobb településein helyezkedik el.

  • 6)

    A Profi Rt. részesedését az országos és ezen belül a budapesti élelmiszerkereskedelmi forgalomból az 1. táblázat mutatja be.

    1. táblázat

    A Profi Rt. részesedése az országos és a budapesti élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomból

Időszak

Országos

Budapesti

1999.

1,9

2,2

2000.

1,7

1,9

2001.

1,8

1,6

  • 7)

    Az egyes forgalmazott árucsoportok (hús és húskészítmények, tej, tejtermék és tojás, kenyér és péksütemény, étkezési zsiradék, déligyümölcs, friss zöldség-, főzelék-, gyümölcsfélék, tartósított zöldség, főzelék és gyümölcsfélék, cukor és cukrozott termékek, kávé és tea, alkoholmentes italok, alkoholtartalmú italok, dohányáruk, non-food termékek) egyike esetében sem haladta meg a Profi Rt részesedése az országos forgalomból a 4 százalékot.

  • 8)

    A Profi Rt. részesedése az országos élelmiszerbeszerzésből 1999-2001. években 2 százalék körül ingadozott.

A Ransart-csoport

  • 9)

    A Ransart S. A. egy belgiumi holding társaság, amelynek irányítása alá tartozó vállalkozások (a továbbiakban együtt: Ransart-csoport) meghatározó tevékenysége az élelmiszerkereskedelem.

  • 10)

    A Ransart S. A. - a Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezetten (Vj-97/1999.) - 1999. június 22-én megvásárolta az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt. részvényeinek többségét. Az Rt. és a közvetlen vagy közvetett irányítása alá tartozó további kilenc vállalkozás (együtt: Csemege-csoport) 1999. évi nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 90,1 milliárd forint volt.

  • 11)

    A Ransart-csoport külföldön honos tagjai 1999. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

  • 12)

    A Csemege-csoport további - szintén élelmiszer-kiskereskedelmi vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző - tagjai 2001. december 20-án beolvadtak a Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt-be (akkori nevén Csemege Szupermarketek Kereskedelmi Rt.). A szervezeti egyesüléssel létrejött jogutód a Csemege-Match Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: Csemege Rt.).

  • 13)

    A Csemege-csoport közel kétszáz (ezen belül Budapesten több, mint ötven) üzletében az élelmiszerek teljes választékát értékesíti. A Csemege-csoportnak az ország valamennyi megyéjének nagyobb településein vannak üzletei, Budapest mellett a legnagyobb számban Nyugat-Magyarországon.

  • 14)

    A Csemege-csoport részesedését az országos és ezen belül a budapesti élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomból a 2. táblázat mutatja be.

    2. táblázat

    A Csemege-csoport részesedése az országos és a budapesti élelmiszer-kiskereskedelmi forgalomból

    %-ban

Időszak

Országos

Budapesti

1999.

6,8

11,4

2000.

6,7

12,0

2001.

5,2

9,6

  • 15)

    A Csemege-csoport részesedése a 2001. évi országos forgalomból valamennyi árucsoport esetében (lásd 7. pont) 10 százalék alatt volt.

  • 16)

    A Csemege-csoport részesedése az országos élelmiszerbeszerzésből 1999-2001. években 8 százalék körüli volt.

III.

A kérelem

  • 17)

    A Delhaize S. A. 2002. augusztus 8-án kelt kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte a Csemege Rt. feletti irányítás megszerzéséhez.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 18)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a), illetve c) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre - egyebek mellett - akkor, ha

    • -

      a vállalkozás beolvad a tőle független vállalkozásba;

    • -

      a vállalkozás irányítást szerez egy vagy több tőle független vállalkozás felett.

  • 19)

    Az előzőek alapján a Ransart S. A. beolvadása a tőle független Delhaize S. A-ba vállalkozások összefonódásának minősül. Az összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, amire azonban kiterjed a Tpvt. hatálya, mert annak hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén (Tpvt. 1. §), tekintettel arra, hogy a Ransart S. A.- és a Delhaize S. A. által irányított vállalkozáscsoportnak egyaránt vannak magyarországi tagjai (a Profi Rt., illetve a Csemege-csoport).

  • 20)

    Ezen összefonódásnak a magyarországi hatásai kizárólag abból adódnak, hogy annak révén a Csemege-csoport a Delhaize Rt. irányítása alá került. A Ransart-csoport többi (külföldön honos) tagjának ugyanis semmiféle kapcsolódása sincs a magyar piachoz. Ezért a Versenytanács - a kérelemnek megfelelően - a Delhaize Rt-nek a Csemege Rt. feletti irányításszerzéseként vizsgálta az 1) pont szerinti tranzakciót.

  • 21)

    Az összefonódáshoz a Tpvt. 24. § alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges, mert az összefonódást megelőző (1999.) évben

    • -

      az érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a Delhaize-csoport tagjaként a Profi Rt., illetve a Csemege-csoport) együttes nettó árbevétele (113,5 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot; továbbá

    • -

      az irányítás alá kerülő Csemege-csoporté (90,1 milliárd forint) az ötszázmillió forintot.

V.

Az engedélyezés

  • 22)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 23)

    A Csemege-csoport és a Profi Rt. közös tevékenysége az élelmiszerek kiskereskedelmi értékesítése. Elvileg az élelmiszerek a beszerzés (a szállítók alternatívái) és az értékesítés (a fogyasztók alternatívái) tekintetében sem alkotnak egységes árupiacot (Tpvt. 14. § (2) bekezdés), és a 7. pont szerinti árucsoportok többsége is szélesebb árukört foglal magába, mint ami megfelelne a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti árupiac fogalomnak. Az élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások azonban az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák, és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes érintett árupiacokon tartósan nem térhet el lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől (miként a 7. pont szerinti árucsoportok esetében ténylegesen nem is tér el jelentősen). Másrészt egy élelmiszerkereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása), és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan.

  • 24)

    Az előzőekből kiindulva a Csemege-csoportnak és a Profit Rt-nek az országos élelmiszer kiskereskedelmi értékesítésben meglévő 8-9 százalék közötti együttes részesedése alapján (figyelembevéve azt is, hogy együttes részesedésük egyetlen árucsoportban sem éri el a 15 százalékot) az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az élelmiszerek kiskereskedelme tekintetében az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) nyilvánvalóan szűkebb, mint az ország egész területe. Ezen földrajzi piacok egyértelmű meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert a Csemege-csoport nagyobb súllyal Nyugat-Magyarországon van jelen, míg a Profi Rt. üzletei néhány kivétellel az ország keleti felében vannak, mire tekintettel nem valószínűsíthető, hogy vannak olyan földrajzi piacok, ahol a Csemege-csoport és a Profi Rt. együttes piaci részesedése olyan mértékű lenne, amely versenyaggályokra adhatna alapot. Budapesten pedig - ahol mindketten nagyszámú bolttal rendelkeznek - 12-13 százalék körüli az együttes részesedésük szintén nem vethet fel versenyaggályokat.

  • 25)

    Az érintett vállalkozások tevékenysége alapján vertikális- és portfolió hatásokkal sem kell számolni.

  • 26)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 27)

    A Versenytanács a 23-25) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

VI.

A bírság kiszabása

  • 28)

    A Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerint az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a korábbitól számított harminc napon belül kell az irányítást megszerző vállalkozásnak benyújtani.

  • 29)

    Az előzőek alapján a Delhaize Rt-nek a Ransart S. A. beolvadását (ami egyet jelent a Csemege Rt. feletti irányítás megszerzésével) elfogadó 2000. július 20-i közgyűlést követő harmincadik napig vagyis 2000. augusztus 19-ig kellett volna az engedély iránti kérelmet benyújtania.

  • 30)

    A Tpvt. 79. § szerint az engedély iránti kérelem elmulasztása miatt - legfeljebb napi tízezer forint összegű - bírság szabható ki.

  • 31)

    A kérelem benyújtásának végső határideje (2000. augusztus 19.) és annak tényleges benyújtása (2002. augusztus 8.) között 720 nap telt el, vagyis a kiszabható bírság maximális összege 7.200.000 forint, amivel szemben a Versenytanács 7.000.000 forint bírságot szabott ki. A bírság összegének meghatározásakor a Versenytanács tekintettel volt arra, hogy az összefonódást eredményező tranzakcióra külföldön került sor, ami objektíve is járhat bizonyos fokú késedelemmel. Másoldalról viszont figyelembevette a késedelem kirívóan hosszú időtartamát, továbbá azt, hogy a tranzakció egyértelműen és nem vitathatóan engedélykérési kötelezettség alá esik.

VII.

Eljárási kérdések

  • 32)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 33)

    Az ügyfelek képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 34)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. január 3.