Gazdasági Versenyhivatal

Vj-166/2002/11

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanács a

• -

  Oxeno Olefinchemie GmbH I. rendű, valamint

• -

  Celanese Chemicals GmbH II. rendű

kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmezők közös vállalkozást alapítsanak Oxo C3 üzletágaik egyesítésére.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A I. rendű kérelmező Oxeno Olefinchemie GmbH (a továbbiakban: Oxeno) és a II. rendű kérelmező Celanese Chemicals GmbH (a továbbiakban: Celanese) 2002. november 22-én megállapodást kötöttek Oxo C3 üzletágaik közös vállalkozásban történő egyesítése érdekében, melyhez - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2002. december 20-án kelt kérelmükben a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték.

• 2)

  A megállapodás értelmében az alapított közös vállalkozás részvényeiből az Oxeno és a Celanese egyaránt 50 százaléknak a tulajdonosa. A közös vállalkozásnak két ügyvezető igazgatója lesz, melyek közül az Oxeno és a Celanese egyet-egyet nevezhet ki. A négytagú tulajdonosi bizottságba szintén azonos számú (két-két) tagot nevezhet ki a két vállalkozás.

• 3)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmezők 2003. április 15-én teljesítették.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

• 4)

  Az Oxeno C3 és C4 vegyületek gyártásával foglalkozik. A C3 termékek alapanyaga a propilén, a C4 termékeké pedig a C4-olefinek, amelyeket az Oxeno különféle C4 származékokká alakít át. Az Oxeno termékeit műanyag-, lakk- és festékgyártás során, a kozmetikai és a gyógyszeriparban használják. A cég gyártóüzemei a németországi Marlban és a belgiumi Antwerpenben találhatók. Az Oxeno világszerte (elsősorban Európában és Ázsiában) értékesíti termékeit. Az Oxeno a düsseldorfi székhelyű Degussa AG kizárólagos tulajdonában áll. A Degussa AG speciális vegyületeket gyártó nemzetközi vállalat, amelynek hat üzletága van: egészség- és táplálkozás, finom és ipari vegyületek, építőipari adalékanyagok, performance vegyületek, bevonatok és filterek, valamint speciális polimerek.

• 5)

  A Celanese egy nemzetközi vegyipari vállalkozás, amely elsősorban alapvegyületek, acetát termékek, műszaki polimerek és élelmiszer adalékanyagok gyártásával foglalkozik. A Celanesenek öt üzleti szegmense van: acetil termékek, technikai polimerek, acetát termékek, performance termékek és közbenső vegyületek. A közbenső vegyületek szegmens az oxo termékeket, az akrilátokat és az akril-savakat, a különleges karboxil-savakat, alkoholokat, aminokat, észtereket és anhidrideket tartalmazza.

• 6)

  A közös vállalkozás az alábbi Oxo C3 termékeket fogja gyártani:

• • -

    butiraldehid

• • -

    butanol

• • -

    butilacetát

• • -

    2-etilhexanol

• • -

    dioktil-ftalát (DOP)

• • -

    karboxil savak

• 7)

  A 6) pont szerinti áruk tekintetében - melyeket kontinensek között is lehet szállítani, és ténylegesen szállítják is - több jelentős versenytársa is van a közös vállalkozásnak, így mindenekelőtt a BASF, az Atofinat és a Perstore Oxo. Magyarországon ezen árukat nem gyártják, így a teljes magyarországi igény importból származik. A magyarországi forgalomból az Oxeno és a Celanese együttes részesedése a butanol és a DOP esetében nem éri el a 15 százalékot. Kaboxil-savat a közös vállalkozást alapító két vállalkozás közül csak az Oxeno hoz be Magyarországra (részesedése a kérelmezők becslése szerint a magyarországi forgalomból 50 százalék körüli). Az Európai Unión belüli karboxil-sav gyártó kapacitásból a Celanese 10-15 százalék közötti, az Oxeno pedig 5-10 százalék közötti (együttesen 20 százalék körüli) mértékben részesedik. A közös vállalkozás által gyártásra kerülő további termékek esetében az alapítók nincsenek jelen a magyar piacon.

• 8)

  Az Oxeno és a Celanese, valamint a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások 2001. évben tízmilliárd forintot meghaladó nettó árbevételt értek el a Magyar Köztársaság területén.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 9)

  A Tpvt. 23.§ (1) bekezdés c) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos tevékenységüket egyesítik.

• 10)

  A kérelem szerinti közös vállalkozásalapítás a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt valamennyi feltételnek megfelel, mert:

• • -

    az Oxeno és a Celanese egymástól független vállalkozások;

• • -

    azonos tevékenységüket (Oxo C3) egyesítik; továbbá

• • -

    a közös vállalkozást közösen irányítják, mert a vállalkozás döntési fórumai csak a két irányító egyetértése esetén képesek döntéseket hozni (részletesen lásd 2. pont).

• 11)

  Az előzőek alapján a közös vállalakozás Oxeno és Celanese által történő megalapítása vállalkozások összefonódásának minősül, melyre - jóllehet külföldön honos vállalkozások között jön létre - kiterjed a Tpvt. hatálya, mert mindkét alapító vállalkozás jelen van áruival a magyar piacon, miből következőleg az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén (Tpvt. 1.§).

• 12)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26.§ alapján: az Oxeno és Celanese, valamint a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások) 2001. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezért az összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kellett kérni.

IV.

Az engedélyezés

• 13)

  A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14.§).

• 14)

  Az összefonódás az Oxeno és a Celanese, továbbá a hozzájuk kapcsolódó vállalkozásoknak az Oxo C3 üzletághoz tartozó termékek gyártásán kívüli tevékenységeit nem érinti, azok tekintetében a két vállalkozás-csoport a jövőben is egymástól független vállalkozásként (egymás versenytársaként) lesz jelen a világpiacon és azon belül a magyar piacon is.

• 15)

  Az előzőekből következőleg az összefonódással érintett - lehetséges legszűkebb - árupiacokként (Tpvt. 14.§ (2) bekezdés) a Versenytanács az Oxo C3 üzletághoz tartozó Magyarországon forgalmazott árukat (lásd 6-7. pont) vizsgálta. Az összefonódással érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14.§ (3) bekezdés) pedig minimálisan Magyarország egész területét tekintette azzal, hogy a lehetséges versenyképes importot - kialakult gyakorlatának megfelelően - mint gyors (gyakorlatilag azonnali) piacralépési lehetőséget vette figyelembe a versenyhatások értékelésénél.

• 16)

  A 15) pont szerinti érintett piacok közül a butanol és a DOP esetében a közös vállalkozás alapítóinak együttes (15 százalék alatti) részesedése alapján az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai.

• 17)

  A karboxil savak esetében kizárólag az Oxeno van jelen a magyar piacon, így magas (50 százalék körüli) magyarországi piaci részesedése ellenére a tényleges verseny szempontjából szintén nem valószínűsíthetők káros versenyhatások. A lehetséges verseny szempontjából azonban nem lehet eltekinteni attól, hogy a Celanese is rendelkezik a magyarországi import szempontjából szóbajöhető európai gyártókapacitásokkal. Figyelembevéve azonban a két vállalkozás együttes (20 százalék körüli) részesedését az Európai Uniós gyártókapacitásokból, a Versenytanács ebben az összefüggésben sem ítélte aggályosnak az összefonódást a magyar piac szempontjából.

• 18)

  Mindezek alapján (figyelembevéve, hogy az összefonódásnak más összefüggésben sem valószínűsíthetők káros versenyhatásai) a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - összefonódást engedélyezte.

• 19)

  A Versenytanács a 16-17) pontban foglaltakra tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

• 20)

  A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

• 21)

  A kérelmezők képviselőjük útján kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 22)

  A kérelmezőket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. május 16.