Gazdasági Versenyhivatal

Vj-170/2002/49

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az E.ON AG kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a Gelsenberg AG és Bergemann GmbH. - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező E.ON AG a részvények, illetve üzletrészek többségének megvásárlásával irányítást szerezzen

• -

  a Gelsenberg AG; valamint

• -

  a Bergemann GmbH

felett.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

• 1)

  A kérelmező E.ON AG egy hosszabb szerződéses folyamat lezárásaként 2002. június 28-án megszerezte a Gelsenberg AG és a Bergemann GmbH részvényeinek, illetve üzletrészeinek többségét.

• 2)

  Az E.ON AG az 1) pont szerinti részvény- és üzletrészszerzéshez - mint vállalkozások összefonódásához - a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján - a tranzakcióval kapcsolatos bírósági perek lezárultát követően - 2002. december 23-án benyújtott kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

• 3)

  A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2003. március 7-én teljesítette.

• 4)

  A Gazdasági Versenyhivatal az elintézési határidőt a Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján hatvan nappal meghosszabbította.

II.

Az összefonódás résztvevői

A E.ON-csoport

• 5)

  A németországi E.ON AG által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások által alkotott vállalkozás-csoport (a továbbiakban: E.ON-csoport) meghatározó tevékenysége az áram-és gázszolgáltatás. Németországon kívül érdekeltségei vannak számos kelet-közép-európai országban, Skandináviában, a Benelux-államokban és Svájcban.

• 6)

  Az E.ON-csoporthoz az alábbi magyarországi vállalkozások tartoznak

• • a)

    Az E.ON Hungária Energetikai Rt. az E.ON-csoporthoz tartozó többi magyarországi vállalkozásokkal kapcsolatos vagyonkezelési tevékenységet végez.

• • b)

    Az Északdunántúli Áramszolgáltató Rt. (a továbbiakban: ÉDÁSZ), a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (a továbbiakban: DÉDÁSZ) és a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. (a továbbiakban: TITÁSZ) a Magyar Energiahivatal (MEH) által kiadott engedélyben meghatározott földrajzi területen villamosenergia szolgáltatási és elosztási tevékenységet végez. A három vállalkozás együttes részesedése a magyarországi villamosenergia értékesítésből 45,4 százalék.

• • c)

    A Középdunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ) a MEH által kiadott engedélyben meghatározott földrajzi területen (településeken) nyújt vezetékes földgázszolgáltatást. Részesedése a magyarországi földgáz értékesítésből 6,3 százalék.

• • d)

    A további vállalkozások - döntő részben az a) pontban említett vállalkozásokhoz kapcsolódóan - energiatermeléssel, üzemeltetéssel és hálózatépítéssel foglalkoznak.

• 7)

  A 6) pontban említett vállalkozások 2001. évben - az egymásközötti forgalom nélkül - 227 milliárd forint nettó árbevételt értek el.

A Ruhrgas-csoport

• 8)

  A kizárólag holding tevékenységet végző németországi Gelsenberg AG és Bergemann GmbH 25,5, illetve 34,8 százalékos részvénytulajdonosa a Ruhrgas AG-nak.

• 9)

  A szintén németországi Ruhrgas AG és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Ruhrgas-csoport) meghatározó tevékenysége a földgázszolgáltatás.

• 10)

  A Ruhrgas-csoporthoz tartozó magyarországi vállalkozások az alábbiak:

• • a)

    A Ruhrgas Energie Hungária Részesedések Kft. (a továbbiakban: Ruhrgas Kft.), mely holding tevékenységet végez.

• • b)

    Az ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: ABB Kft.) tevékenységi körébe tartozik az áram-, gáz- és vízmérők gyártása és forgalmazása, mellyel mintegy tíz vállalkozás foglalkozik Magyarországon. Az ABB Kft. részesedése az említett termékek magyarországi forgalmából mintegy 15 százalék (részletesen lásd Vj-144/2002. számú határozat).

• 11)

  A 10) pontban említett vállalkozások 2001. évi nettó árbevétele, továbbá a Ruhrgas-csoport külföldön honos tagjainak a Magyar Köztársaság területén 2001. évben elért nettó árbevétele együttesen 325 milliárd forint volt.

• 12)

  A Ruhrgas Kft. 49,8 százalékos tulajdonosa a földgáz-szolgáltatási tevékenységet végző Déldunántúli Gázszolgáltató Rt. (a továbbiakban: DDGÁZ) részvényeinek. Szintén 49,8 százalékos részvénytulajdonnal rendelkezik a DDGÁZ-ban a - magyarországi villamosenergiaszolgáltató vállalkozásokat is irányító - németországi RWE. A fennmaradó 0,4 százaléknyi részvény önkormányzati tulajdonban van. A DDGÁZ 7 százalékkal részesedik a magyarországi földgáz értékesítésből.

III.

A földgázszolgáltatási piac sajátosságai

A piac szereplői

• 13)

  A magyarországi földgáz szükséglet kisebb részét a MOL Rt. által kitermelt, nagyobb részét pedig a szintén a MOL Rt. által kizárólagosan importált földgáz biztosítja.

• 14)

  A MOL Rt. 2001. évben mintegy 13.000 millió m3 földgázt értékesített:

• • -

    részben követlenül nagyfelhasználó ipari üzemeknek;

• • -

    részben (mint nagykereskedő) gázszolgáltató vállalkozásoknak, melyek azt (kiskereskedőként) továbbértékesítik a lakosság és a MOL Rt. által közvetlenül nem ellátott ipari, mezőgazdasági és kommunális felhasználók részére.

A jelenlegi szabályozás

• 15)

  A hatályos szabályozás (a gázszolgáltatásról szóló módosított 1994. évi XLI. törvény, a továbbiakban: Gszt.) alapján a gázszolgáltató (kiskereskedelmi) vállalkozások a földgázt kizárólag a MOL Rt-től szerezhetik be, és azt kizárólag a MEH által kiadott működési engedélyben megjelölt szolgáltatási területen (településeken) lévő végfelhasználók részére értékesíthetik. Ezen a területen ugyanakkor kizárólagos értékesítési jogot is élveznek, arra más vállalkozás részére nem adható ki engedély. A földgáznak a forgalmazás valamennyi szintjén a gazdasági és közlekedési miniszter által meghatározott hatósági (maximált) ára van.

• 16)

  Magyarországon jelenleg a MOL Rt. mellett további tíz vállalkozás rendelkezik gázszolgáltatói működési engedéllyel, melyek részesedését az országos földgázszolgáltatásból a Táblázat mutatja be.

  Táblázat

  Az egyes vállalkozások részesedése a
  magyarországi földgázforgalomból

Megjegyzés: Egymástól nem független vállalkozások (Tpvt. 15. §)

• 17)

  A földgázszolgáltatásba még nem bekapcsolt települések esetében bármely szolgáltató kaphat engedélyt, mert a jelenlegi engedélyek nem egy-egy nagyobb földrajzi (közigazgatási) egységre, hanem konkrét településekre vonatkoznak. A hazai települések 92 százaléka azonban már vezetékes gázzal ellátott. A még nem bekapcsolt települések lélekszáma pedig alacsony, így várható gázfogyasztásuk szerény, továbbá a meglévő vezetékektől távol találhatók, ezért ezek túlnyomó része esetében jelenleg nem is lenne gazdaságos a vezeték kiépítése.

A liberalizáció

• 18)

  Az Európa Parlament és a Tanács 1998. június 22-én elfogadta a földgáz belső piacának közös szabályairól szóló 98/30/EK irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv szerint az Európai Unió tagállamai legalább az Irányelv által meghatározott ütemű és mértékű piacnyitást kötelesek végrehajtani: a tagállamok szabályozásában biztosítani kell, hogy a földgázszállítási-, tárolási- és elosztási rendszerekhez a földgázpiac szereplői azonos feltételekkel, diszkriminációmentesen hozzáférjenek, azokat díj ellenében használhassák. Az átláthatóság, valamint a keresztfinanszírozás és az egyéb versenytorzítások elkerülése érdekében az integrált földgázipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztását el kell végezni. Biztosítani kell továbbá azt, hogy a kizárólagos jogosultsággal rendelkező földgázipari vállalkozások diszkriminációmentesen működhessenek. Az Irányelv a piacnyitásban nem érdekelt fogyasztók számára lehetőséget ad arra, hogy továbbra is a közüzemi gázszolgáltatási rendszerben maradjanak.

• 19)

  Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására is tekintettel szükségessé vált a hazai földgázszolgáltatás átalakítása és a belső földgázpiac Irányelvnek megfelelő szabályozása, illetve annak alapján való kialakítása. Ezt szolgálja a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, amelynek rendelkezései túlnyomórészt 2004. január 1-től lépnek hatályba.

• 20)

  A törvény hatálybalépését követően:

• • a)

    a jelenlegi, kizárólagosságon alapuló (közüzemi) földgázellátás mellett egyre bővülő körben jelen lesznek a piacon az ún. feljogosított fogyasztók, amelyek a gázpiac bármely szereplőjétől beszerezhetik majd a földgázt, egyben megszűnik a MOL Rt-től való kötelező beszerzés is, a gázszolgáltatók importból és egymástól is vásárolhatnak majd földgázt; továbbá

• • b)

    megteremtődik a gázpiac szereplői számára a más vállalkozások tulajdonában lévő infrastruktúrákhoz (vezetékekhez, tárolókhoz) való megkülönböztetés mentes hozzáférés lehetősége.

• 21)

  Feljogosított fogyasztók azok lehetnek, amelyeknek az éves felhasználása meghalad egy, törvényben meghatározásra kerülő szintet. A 2004. év elejétől várhatóan feljogosított fogyasztónak minősülő földgázfelhasználók által vásárolt földgáz mennyiségéből a MOL Rt. részesedése meghaladja az 50 százalékot, a gázszolgáltató vállalatok részesedése viszont alacsonyabb a Táblázat szerinti mértékeknél (a KÖGÁZ-é 3,8 százalék, a DDGÁZ-é 5,7 százalék).

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

• 22)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül, ha egy vállalkozás irányítást szerez egy vagy több tőle független vállalkozás felett. A Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja értelmében egy vállalkozás irányítással rendelkezik a másik vállalkozás felett, ha rendelkezik többségi szavazati jogot biztosító részvényeivel, üzletrészeivel.

• 23)

  Az 1) pont szerinti tranzakciók révén a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja alapján az E.ON AG irányítást szerez a Gelsenberg AG és a Bergemann GmbH felett, mely tranzakció így összefonódásnak minősül. Ez (miután a Gelsenberg AG és a Bergemann GmbH együttesen 60,3 százalékos részvénytulajdonosa a Ruhrgas AG-nak) egyben azt is jelenti, hogy az E.ON AG közvetett irányítást szerez a Ruhrgas AG felett.

• 24)

  Az összefonódás ugyan külföldön honos vállalkozások között jön létre, az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoporthoz (az E.ON- és a Ruhrgas-csoport) tartoznak azonban magyarországi vállalkozások, így az összefonódás hatása érvényesülhet a Magyar Köztársaság területén, ezért arra kiterjed a Tpvt. hatálya (1. §).

• 25)

  Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26. § szerint: az E.ON- és a Ruhrgas-csoport tagjai) 2001. évi együttes - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, az irányítás alá kerülő Ruhrgas-csoporté pedig az ötszázmillió forintot, ezért az összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

• 26)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy - az engedélykérési kötelezettség szempontjából - nem vizsgálta azt, hogy a Ruhrgas Kft. és az RWE 49,8-49,8 százalékos részvénytulajdonuk alapján irányítják-e közösen a DDGÁZ-t, miáltal a DDGÁZ az összefonódás közvetett résztvevőjének minősülne. A Tpvt. 24. § (1) bekezdés szerint küszöbértékek ugyanis a DDGÁZ figyelembevétele nélkül is teljesülnek, vagyis a DDGÁZ irányítási viszonyainak nincs hatása az engedélykérési kötelezettségre.

V.

Az engedélyezés

• 27)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

• 28)

  A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

• • 1.

    Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán mindkét, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

• • 2.

    Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, diszkrimináció).

• • 3.

    A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozás csoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozás-csoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

• • 4.

    Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b) pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

• 29)

  Az előzőek alapján a Versenytanács az összefonódással érintett árupiacok (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) közül horizontális összefüggésben a földgázszolgáltatást, vertikális szempontból pedig a mérőeszközök piacát vizsgálta. Vizsgálta továbbá azt, hogy - különösen a gázpiaci liberalizációt követően - lehetnek-e portfolió hatásai annak, hogy a DDGÁZ és DÉDÁSZ lényegében azonos földrajzi területen nyújt földgáz-. illetve áramszolgáltatást.

A földgázpiac jelenlegi szabályozási feltétele

• 30)

  A jelenlegi szabályozási feltételek mellett az egyes gázszolgáltató vállalkozások tevékenységüket földrajzilag egymástól élesen elkülönülő területeken végzik, és nincs is lehetőségük arra, hogy árujukkal a többi vállalkozás működési körzetében megjelenjenek. Verseny közöttük legfeljebb a még ellátatlan területeken történő beruházások tekintetében lehet, ez azonban az egyes gázszolgáltatók forgalmának már csak elenyésző hányadát érintheti (lásd 17. pont), így üzletpolitikai döntéseik meghozatalában nem játszhat jelentős szerepet. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint az összefonódásnak horizontális összefüggésben a jelenlegi szabályozási feltételek mellett nem lehetnek versenyhatásai.

A liberalizáció hatásai a földgázpiacon

• 31)

  A Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja legyen mérlegelni azt, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra. Ebből kiindulva - figyelemmel arra is, hogy eldöntött tény a gázpiac 2004. évtől történő liberalizálása - a Versenytanács az összefonódás versenyhatásait nemcsak a jelenlegi piaci (szabályozási) körülmények között vizsgálta, hanem a liberalizációt követően megváltozó feltételek mellett is.

• 32)

  A kérelem szerinti összefonódás szempontjából a liberalizációból fakadó változások közül a kizárólagosságok megszűnése, és az infrastruktúrához való hozzáférés biztosításának kötelezettsége bír jelentőséggel (lásd 20. pont). Ezek következtében ugyanis megszűnik az egyes szolgáltatók jelenlegi területi elkülönültsége. A liberalizációt követően a földgázszolgáltatás tekintetében az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) országossá válik.

• 33)

  A 32. pont szerinti érintett piacon viszont már lehetnek az összefonódásnak horizontális versenyhatásai, mert az E.ON-csoporthoz tartozó KÖGÁZ, és a Ruhrgas által 49,8 százalékban tulajdonolt DDGÁZ is nyújt földgázszolgáltatást. A Versenytanács ebből a szempontból sem vizsgálta érdemben, hogy a Ruhrgas Kft. (egyik) közös irányítója-e a DDGÁZ-nak. A 49,8 százalékos részvénytulajdon révén ugyanis - 50 százalék feletti részvénytulajdonos hiányában - mindenképpen képes olyan mértékű befolyást gyakorolni a DDGÁZ üzletpolitikájára, aminek lehetnek versenyhatásai.

• 34)

  A Versenytanács álláspontja szerint azonban két vállalkozás együttes piaci részesedése (13,3 százalék) alapján nem valószínűsíthető, hogy az E.ON-csoport a magyar gázpiacon gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne. Különösen igaz ez a liberalizáció kezdetekor, mert a két vállalkozás részesedése a feljogosított fogyasztói körből még alacsonyabb is, mint a teljes földgáz felhasználásból. Minderre tekintettel az összefonódásnak a liberalizációt követő szabályozási feltételek mellett sem valószínűsíthetők a gázpiacot érintő káros versenyhatásai.

A mérőórák piaca

• 35)

  Az - egyebek mellett - áram- és gázmérő órákat gyártó ABB Kft. vevő-eladó kapcsolatban áll(hat) az E.ON-csoport áram- és gázszolgáltatást nyújtó tagjaival.

• 36)

  Az előzőek szerinti kapcsolatnak akkor lehet káros (vertikális) hatása a gazdasági versenyre, ha

• • -

    vagy a mérőeszközöket gyártó ABB Kft., mint eladó;

• • -

    vagy az összefonódásban résztvevő áramszolgáltató és gázszolgáltató vállalkozások, mint vevők együttesen

magas piaci részesedéssel rendelkeznek.

• 37)

  Az ABB Kft. legfeljebb 15 százalékos részesedése nyilvánvalóan nem tekinthető magasnak, és az sem valószínűsíthető, hogy a KÖGÁZ és a DDGÁZ együttesen 13 százalékos földgázpiaci- és az E.ON-csoporthoz tartozó három áramszolgáltató együttesen 45 százalékos villamosenergia piaci részesedése alapján - figyelembevéve, hogy az ABB Kft. és versenytársai egyéb (pl. víz) mérőket is gyártanak -, mint vevők erőfölényes helyzetben lennének.

A gáz- és áramszolgáltatás helyi piaca

• 38)

  Az áramszolgáltatás tekintetében a villamosenergiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján már 2002. január 1-jével megindult a liberalizáció, a gazdasági verseny szempontjából lényegét tekintve azonos tartalommal, mint a gázpiacon (lásd 20. pont). A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy liberalizáció körülményei között jelentős átjárás tapasztalható az áram- és gázszolgáltatási piac között: a kereskedelmi fázisban az áram- és gázszolgáltatók belépve egymás piacaira versenytársakká válhatnak.

• 39)

  Az E.ON-csoport jelenleg is érdekelt mind az áram-, mind a gázpiacon. Az összefonódás az országos árampiacon nem növeli az E.ON-csoport részesedését, a gázpiacon azonban a Ruhrgas 49,8 százalékos tulajdonában lévő DDGÁZ révén (függetlenül attól, hogy az E.ON egyik közös irányítójává válik a DDGÁZ-nak, vagy sem) erősödik az E.ON-csoport szerepe. Ebből adódóan - a 38. pontban kifejtettekre tekintettel - az összefonódásnak a gázpiaci liberalizációt követően lehetnek portfolió hatásai.

• 40)

  A jelenleg is az E.ON-csoporthoz tartozó KÖGÁZ és a DDGÁZ együttesen 13 százalékos országos piaci részesedése alapján azonban (az E.ON-csoport 45 százalékos országos árampiaci részesedése ellenére) az országos piacon nem valószínűsíthetők káros versenyhatások.

• 41)

  Az országos piac mellett a Versenytanács vizsgálta a regionális piacokat is. A 38) pontban foglaltak alapján ugyanis segítheti a verseny kibontakozását az, ha adott földrajzi területen az áram- és a gázszolgáltató nem tartozik azonos vállalkozáscsoporthoz, illetve nincs közöttük tulajdonosi kapcsolat. Ezért - jóllehet a fogyasztók szempontjából előnyöket is rejthet magában (lásd: Vj-159/2002.) - a jövőbeni verseny szempontjából lehetnek hátrányai is annak, hogy több olyan megye (Baranya, Tolna, Fejér) is van, ahol az áramszolgáltató a jelenleg is az E.ON-csoporthoz tartozó DÉMÁSZ, a gázszolgáltató pedig az összefonódás révén az E.ON-csoport 49,8 százalékos tulajdonába kerülő DDGÁZ. Az ebből fakadó esetleges versenyproblémák azonban döntően a lakossági fogyasztók körében jelentkezhetnek, akikre viszont az áram- és gázpiaci liberalizáció - a jelenlegi elképzelések szerint - csak 2007. évtől terjed majd ki. Ezt az időpontot a Versenytanács túlzottan távolinak, a versenyproblémákat pedig - figyelembevéve, hogy az adott esetben csak a lehetséges verseny esetleges korlátozásáról lehet szó - esetlegesnek ítélte ahhoz, hogy akadályokat gördítsen a kérelmezett összefonódás elé. A Versenytanács ezen döntésénél figyelembevette azt is, hogy a DDGÁZ az összefonódást követően nem válik az E.ON-csoport tagjává (az E.ON AG, az előzőek alapján legfeljebb egyik közös tényleges irányítója lesz a DDGÁZ-nak).

A döntés

• 42)

  Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelmezett összefonódást engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

• 43)

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 (a határidő Tpvt. 63. § (6) bekezdése alapján történő meghosszabbítása esetén: 105) napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

• 44)

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30.§ (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre, vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

• 45)

  A Tpvt. 22. § szerinti gazdasági erőfölény komplex fogalom, megállapítása adott vállalkozás piaci helyzetének és működési feltételeinek széleskörű elemzését igényli. A gazdasági erőfölény létrejötte, illetve erősödése lehetőségének kizárása ennél lényegesen egyszerűbb feladat. Bizonyos mértékű érintett piaci részesedés alatt ugyanis - egészen speciális eseteket leszámítva - nyilvánvalóan nem kell gazdasági erőfölény kialakulásával számolni, és az érintett piaci részesedés - szemben a gazdasági erőfölény más tényezőivel - egyértelműen számszerűsíthető. Mindezek alapján az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalóságát a Versenytanács eddigi gyakorlatában (részletesen kifejtve: Vj-38/2001., Vj-40/2001., Vj-43/2002.) az összefonódás megvalósulása esetén kialakuló piaci részesedésekhez kötve, az alábbi esetekben ítélte alkalmazhatónak a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontját:

• • a)

    Az összefonódásnak horizontális, vertikális és portfolió hatásai sincsenek, vagyis:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozás-csoport jelen van; és

• • • -

      nincs olyan érintett piac amelyen az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport vevő-eladó kapcsolatban van (lehet) egymással; és

• • • -

      az összefonódásban résztvevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain.

• • a)

    Az összefonódásnak van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfolió hatása, de:

• • • -

      nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás-csoport együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot;

• • • -

      nincs olyan, a két vállalkozás-csoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot;

• • • -

      nincs olyan a portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozás-csoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

• 46)

  Az E.ON-csoport 45 százalékos részesedése az áramszolgáltatás piacán szükségessé tette a vertikális (mérőórák) és a portfolió (gázszolgáltatás) hatások részletes vizsgálatát. Ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és ennek megfelelően további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

VII.

Eljárási kérdések

• 47)

  Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

• 48)

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2003. július 23.