Vj-70/2002/52

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

  • -

    a Budapest Film Kulturális Szolgáltató Kft I. r. (Budapest),

  • -

    az Intercom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Rt. II. r. (Budapest)

  • -

    a 2002. december 10-től Palace Cinemas Magyarország Szórakoztató Kft -vé átalakult - Ster Century Magyarország Kft III. r. (Budapest), és

  • -

    az UCICE Magyarország Szórakoztató Kft. IV. r. (Budapest)

eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó magatartás tilalma miatt indult versenyfelügyeleti eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a Mammut, az Eurocenter, a Lurdy-Ház, a Duna Plaza, a Campona, a Westend, a MOM-Park bevásárlóközpontokban üzemeltetett mozikat érintő 2002. április 25-i áremelésüket összehangoltan valósították meg.

Ezért az I. r. eljárás alá vont vállalkozást 37.000.000.- (azaz Harminchétmillió) Ft, a II. r. eljárás alá vont vállalkozást 83.000.000.- (azaz Nyolcvanhárommillió) Ft, míg a III-IV. r. eljárás alá vont vállalkozást 83.000.000.- (azaz Nyolcvanhárommillió) Ft bírság egyetemleges megfizetésére kötelezi, amelyet az eljárás alá vont vállalkozások a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kötelesek megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett jogorvoslatnak van helye.

Indoklás

Az eljárás tárgya

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított négy fővárosi moziüzemeltető vállalkozás ellen (Budapest Film Kft., Intercom Rt., Ster Century Kft., UCICE Kft.), mert 2002. április 25-i mozijegy áremelésük az általuk üzemeltetett mozikban vélhetően versenyjogellenes volt.

I.

Tényállás

A Versenytanács az ügyfelek előadása, a meghallgatott tanú vallomása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. § (1) bekezdése nyomán készült vizsgálati jelentés és annak kiegészítése alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A mozipiaci változások

1990-től a magyar mozipiac jelentős változáson esett keresztül. Kiemelendő, hogy

  • -

    a mozitermek száma csökkent,

  • -

    megjelentek a többféle szolgáltatást nyújtó multiplexek,

  • -

    a mozipiaci szereplők nagy része láncokba szerveződött.

A mozik

1990-ben 1963 moziterem volt Magyarországon. A mozitermek száma az 1990-es évek első felében jelentősen csökkent (1991-ben 1025, 1992-ben 697, 1993-ban 638, 1994-ben 595 moziterem volt). Majd ezt követően országos szinten stabilizálódott, illetve csekély mértékben növekedett (1995: 597, 1996: 558, 1997: 595, 1998: 628). A csökkenés a községekben volt a drasztikusabb (1990-ben 581 moziterem volt a városokban, 1998-ban 390). 2002-ben összesen 427 mozi működött, amelyekből 380 volt egytermes, 47 többtermes mozi (a termek száma 622 volt). A mozik befogadóképessége 134.003 fő volt, ebből a többtermes moziké 45.234 fő. A látogatók száma az elmúlt több mint egy évtizedben szintén jelentősen módosult, jellemzően csökkent.

1. Az időszak másik - a fogyasztói igények megváltozásával szorosan összefüggő - jellemzője a mozitermek korszerűsítése, melynek költségessége továbberősítette a moziüzemeltetők számának csökkenését és hálózatba tömörülését. A modernizálás fenntartotta az új filmek moziban történő bemutatásának fogyasztói elfogadottságát, mivel a filmelőadások tartásához a korábbiaknál kedvezőbb műszaki és egyéb körülményeket teremtettek a fogyasztók számára.

A multiplexek és a hálózatba tömörülés

A hálózatba tömörülés, a vetítési színvonal fejlesztése, a filmválaszték eredményeként teret nyertek és a moziüzemeltetés meghatározó helyszínei lettek a többtermes mozik, a multiplexek, míg más mozik esetében a sikeres fennmaradás általában speciális rétegigények kielégítésétől függött.
A hálózatba nem tartozó mozik úgy számukat, mint piaci részesedésüket tekintve visszaszorultak, amelynek hátterében egyebek között a közlekedés mindenkori állapota és jellemzői által befolyásolt fogyasztói magatartás megváltozása állt.

Multiplexnek minősül az a mozikomplexum, amelyben legalább hat terem működik. A miniplexben legalább négy, a megaplexben legalább tizenhat terem található.
Budapesten a multiplex mozik úgy létesültek, hogy egy-egy bevásárlóközpont felépülésével helyet kapott egy-egy multiplex mozi is, s így a látogatók nemcsak a szűk értelemben vett, egymáshoz hasonló technikai színvonalú mozielőadások nézői, de igénybevehetik az előadáshoz kapcsolódó szolgáltatásokon (parkolás, büfé) túl a bevásárlóközpontok nyújtotta egyéb szórakozási, szabadidő-eltöltési, stb. lehetőségeket is. Ez alól a Corvin mozi annyiban kivétel, hogy nem bevásárlóközpontban van, hanem maga nyújt otthont különféle szolgáltatásoknak.
A fővárosban tizenegy multiplex mozi van, amelyeket a Versenytanács az egyszerűség kedvéért üzemeltetője és működési helyszíne szerint nevez meg, jelölve néhány velük kapcsolatos további tényt.
Budapest Film Kulturális Szolgáltató Kft. I. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: BPF)

  • -

    Mammut

  • -

    Corvin (sajátos helyszín és filmválaszték)

Intercom Nemzetközi Kulturális Szolgáltató Rt. II. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Intercom)

  • -

    Eurocenter

  • -

    Lurdy-Ház

  • -

    Duna Plaza

  • -

    Pólus (tatarozás alatt 2002. június 18.-július 18.)

Ster Century Magyarország Kft. III. r. eljárás alá vont vállalkozás jelenleg Palace Cinemas Magyarország Szórakoztató Kft. (a továbbiakban: Ster)

  • -

    Campona

  • -

    Westend (piacvezető)

UCICE Magyarország Szórakoztató Kft. IV. r. eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: UCICE)

  • -

    MOM-Park (a legújabb multiplex, nyitása 2002. március 1.)

IT Cinema Kft. - eljárás alá nem vont versenytárs

  • -

    Csepel Plaza

  • -

    Új udvar

A kapacitás

A multiplexek kapacitása az úgynevezett csúcsidőszakra épül, amelynek a hétvégi esti előadások, a többnapos ünnepek, a tavaszi és a téli iskolai szünetek minősülnek. Ez utóbbiakra koncentrálnak a forgalmazók sikerfilmjeik megjelenésével. Ilyen időszakban a mozik kihasználtsága elérheti az 50 %-os átlagot is, az esti előadásokon esetenként akár a 100 %-ot. Hétközben a 15-20 %-os kihasználtság a jellemző, délelőtt pedig az 5-10 %-os telítettség a megszokott. A mozilátogatás csúcsidőszaka januártól február közepéig tart, a legalacsonyabb kihasználtságú a március, az április. Májusban a sikerfilmek miatt élénkülés tapasztalható. Májusban és október-novemberben mutatják be a nagyobb sikerre számító filmeket. A mozik üzletpolitikája ezért az alacsonyabb keresletű időszak jobb kihasználására irányul.
A fővárosi multiplex piacon kapacitás túlkínálat alakult ki, mert a mozik nagyon alacsony kihasználtsággal, veszteséggel működnek. Az üzemeltetők elsősorban a reklámozásban, a közönség megtartása érdekében nyújtott speciális szolgáltatásokban (internetes helyfoglalás, bérlet, kedvezményes nap, elővetítés, stb.) versenyeznek egymással.

A jegyárak

A kedvezőtlen kihasználtság és a magas állandó költségek (bérleti díj, hiteltörlesztés stb.) következtében a moziüzemeltetők veszteségminimalizáló magatartást folytatnak, hosszútávú stratégiájuk a jegyárak emelése, mindaddig amíg az Európai Unióban érvényesülő árszínvonalat el nem érik.
E stratégia lényege, hogy a közönségsiker reményében forgalmazott valamely film bemutatóját felhasználva úgy emelnek árat kb. 9-12 havonta a piacon - számítva a közönség adott film iránti kíváncsiságára -, hogy az esetleges elvesztett látogatók miatt kieső bevétel kisebb legyen, mint az emelésből származó bevétel.
A mozik szűkebb környezetében lévő szórakoztatóipari szolgáltatások árainak változása is jegyáremelést indukál.

Európai mértékkel mérve a jegyárakból igen magas a közvetlen állami elvonás: 12 % ÁFA, 2 % kulturális járulék a mozitól, 2 % kulturális járulék a forgalmazótól, zenei és szerzői jogdíjak összesen 2 %. Ez együttesen a jegybevétel mintegy 18 %-ának közvetlen elvonását jelenti közterhek és jogdíjak formájában.

A multiplexek árképzéséből megállapítható, hogy az elmúlt években (közel) azonos jegyárat alkalmaztak annak ellenére, hogy részelemeiben többé-kevésbé azonos költségszerkezettel (ingatlanköltség, kamatteher, filmdíj, egyéb költség), de különböző költséggel működnek, amit az eljárás alá vont mozi(üzemeltető) társaságok költségei és a mozik költségei elnevezésű, üzleti titkot képező két grafikonos ábra szemléltet, s a határozat nem betekinthető melléklete.
A budapesti multiplex piacon korábban észlelt, azonosnak tetsző jegyár-színvonal úgy alakult ki, hogy a Westend piacvezető mozi jegyáremelésének piaci megjelenését követően versenytársai szokásosan szintén árat emeltek. A követés leghamarabb egy hét múlva következett be, amelyen a csütörtöktől szerdáig számított mozihét értendő.

Filmforgalmazás - moziüzemeltetés

A gyártók által előállított filmek mozikhoz történő eljuttatásának feladatát a forgalmazók látják el, azzal, hogy egyes forgalmazók - a moziipar szükségleteire hivatkozással - az egész világra kiterjedő kizárólagosságot biztosító szerződést kötnek egyes gyártókkal.
A forgalmazók elsődlegesen abban érdekeltek, hogy az adott film minél nagyobb bevételt és ehhez kapcsolódóan minél nagyobb nézőszámot érjen el; az üzemeltetőkhöz kötődve működő mozik pedig arra törekszenek, hogy minél előbb megszerezzék egy-egy film bemutatási jogát.
A moziüzemeltetők közötti versenyben - nem tagadva a mozijegyek árának, valamint a mozilátogatáshoz kínált kiegészítő szórakozási, vendéglátási szolgáltatások és azok minőségének szerepét - kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a piacon megjelenő új filmek mikor tekinthetők meg az egyes mozikban. Versenyelőnyhöz jut az a mozi, amelynek lehetősége van az új filmek bemutatására, mivel a nézőszám alakulása, s így a bevétel szempontjából a legfontosabb időszak a bemutatást követő első, illetve az elsőtől a negyedik hét terjedő időszak, amely időtartam filmenként változik. Vannak filmek, amelyek bemutatását különösen nagy közönségvárakozás előzi meg azzal a kiegészítéssel, hogy a nézők száma és a jegybevétel mértéke hetente rohamosan csökken, mivel a filmek összes nézőjének mintegy fele az első két hétben tekinti meg a filmet.

A forgalmazók minden esetben filmenként, a becsült és a várható forgalmazási értékre tekintettel készítik el üzleti terveiket. A filmek ismeretében, a forgalmazási értékbecslés után hoz döntést a forgalmazó a kiválasztott üzemeltetőknek kölcsönzött filmek korlátozott kópiaszámáról, majd ezzel összefüggésben a reklámkampány költségeiről.
A moziüzemeltetők is hasonlóképpen terveznek a rendelkezésre álló információk alapján, s az árképzésüket is ilyen módon végzik. Az üzemeltetők az éves költségvetésben foglaltaknak megfelelően az átlagos mértéket tervezik előre éves szinten.
Az üzleti tervek bevételi és kiadási előirányzatot tartalmaznak, alkalmatlanok arra, hogy belőlük meghatározott multiplex mozi konkrét (emelt) árait meg lehessen állapítani.

A filmek lekötése

A filmek lekötésének általános menetét az Általános Filmkölcsönzési és Moziüzemeltetési Feltételek szabályozzák. E megállapodást a Filmforgalmazók Egyesülete a Mozik Országos Szövetségével 1998. április 2-án kötötte meg. Tartalmazza a filmforgalmazók által Magyarországon forgalmazott filmek kölcsönzésének feltételeit, a moziüzemeltetők és a filmszolgáltatók szolgáltatási-ellátási tevékenységét. A megállapodás általános szerződési feltételei filmenként és mozinként, valamint szolgáltatónként a mellékletekkel együtt érvényesek.

Magyarországon a filmmegjelenés koordinációját a Filmforgalmazók Egyesülete [1] által működtetett Forgalmazói Klub havonta végzi, ahol kb. két hónappal előre közlik az egyes forgalmazók, hogy mely filmekkel jelennek meg a hazai piacon. A filmmegjelenés koordinálása kiterjed a filmek megjelenési időpontjának egyeztetésére annak érdekében, hogy egyrészt ne keletkezzen a mozikban kapacitáshiány, másrészt ne torlódjanak egymásra a sikerfilmek. Koordináció alapján lehet biztosítani a kópiaszám optimális meghatározását és a kópiaterítést.
A filmforgalmazók kb. két hónappal a filmek moziban történő megjelenése előtt vetítéseket rendeznek a moziüzemeltetőknek (ún. információs vetítések). Az üzemeltetők az információs vetítés alapján eldöntik, hogy akarják-e játszani a filmet és mely mozikban. Ezután alkufolyamat zajlik az üzemeltető és a forgalmazó között, amely során az üzemeltető jelzi a forgalmazónak, hogy milyen filmeket szeretne vetíteni. Erre a forgalmazó filmajánlatot tesz, ami az általa forgalmazott filmek kölcsöndíjait, illetve azok változásait tartalmazza heti bontásban. Az üzemeltető műsorvisszaigazolást, ajánlatot tesz, majd ennek alapján Filmkölcsönzési Szerződést kötnek. A különböző forgalmazók által kötött filmkölcsönzési szerződések nem különböznek egymástól, az általános szerződési feltételek mellett az egyedi szerződés a konkrét filmek vetítési adataiban különbözik: a filmek indítási időpontjait, a vetítés minimum játékidejét, és a kölcsöndíjak konkrét meghatározását, illetve heti bontású változtatásait tartalmazza. A szerződés alapján az üzemeltetők részletes műsortervet készítenek, amely tartalmazza a filmek vetítési idejét, gyakoriságát termenként, a kölcsöndíjakat, a kedvezményeket.

A forgalmazók a nagy sikerfilmekből két kópiát, a kisebb filmekből egy kópiát adnak az egyes moziüzemeltetőknek.

Az üzemeltetők a premiervetítéseket minden csütörtökön tartják. Az ezt megelőző hétfőn az egyes üzemeltetők és az egyes forgalmazók külön-külön végső egyeztetést tartanak egymással az úgynevezett prolongációs értekezleten. Az üzemeltetők erre az értekezletre kész műsortervekkel érkeznek, amit az előző heti forgalmi adatok alapján készítenek el vasárnap. A forgalmazók és az üzemeltetők között itt még végső egyeztetés zajlik a kópiák műsoron tartásáról és levételéről, átirányításáról, illetve a vetítések idejét még egyszer egyeztetik. A helyárak mértékét itt már nem változtatják meg, ugyanis az üzemeltetők az aktuális árakat már az értekezlet előtt kialakítják, így oda a kész árakkal mennek. A műsoralkun valamennyi forgalmazó és üzemeltető részt vesz, ilyenkor nincs módja az egyik üzemeltetőnek a másik adatait megismerni, kivéve azon üzemeltetőket, melyek egyben forgalmazók is. A műsoralku délelőtt tart, délre befejeződik.

Ezt követően kerül sor a műsorszolgáltatási szerződés alapján a BPF műsorszolgáltatási tevékenységére. Ellenőrzi, hogy a forgalmazókkal kialkudott műsorok kópiafedezete rendelkezésre áll-e, és az üzemeltetők által elképzelt előadásszámok és kezdések megfelelően igazodnak-e a vetítendő filmek hosszúságához. Ezen túlmenően az üzemeltetők rendelkezésére bocsátja a hétfői prolongációs értekezleten az előző tárgyheti hétvége (péntek-vasárnap) összes mozijára vonatkozó forgalmi adatokat, hogy ezek ismeretében az üzemeltetők a maximális haszon elérése érdekében korrigálhassák korábbi műsorterv elképzeléseiket. E korrekcióhoz még a prolongációk alkalmával lehetőséget nyújt a főváros összes mozija műsortervének megismerésére, valamint a prolongációkon jelenlévő forgalmazókkal történő kommunikációra.
Gondoskodik a BPF arról is, hogy a végleges moziműsor kialakulását követően a műsorok kópiafedezete technikailag is az üzemeltetők rendelkezésére álljon. Ennek érdekében pontos raktári és filmszállítási diszpozíciót készít. A moziműsor kialakításához minden üzemeltető a BPF-el kötött szerződés alapján elküldi aznap (hétfőn) 17 óráig a kész műsortervet a BPF Műsorközlési Osztályára, amely a kész anyagot átdolgozva a sajtó felé továbbítja.

Ebben a folyamatban a szerződéses információáramlás az üzemeltető és a forgalmazó között zajlik. A mozik a filmek kópiáiért cserébe ún. kölcsöndíjat fizetnek az üzemeltetőknek ellenszolgáltatásként. A kölcsöndíj az adott film vetítése során eladott jegyekből származó bevétel meghatározott százaléka, vagy meghatározott összegű díj. A forgalmazó rendszeresen jelentéseket kap az üzemeltetők forgalmi adatairól, és ennek alapján állítja ki a számlát. A kölcsöndíjak mértéke 38 és 50 % között mozog. A kiemelt forgalmazású filmekre 50 %-os kölcsöndíjat állapítanak meg, míg egyéb filmeknél 45-48 % közötti a mérték. A filmeket az elért látogatottság alapján különböző ideig tartják műsoron, időarányosan csökkenő kölcsöndíjjal. Meghatározott idő letelte után a kölcsöndíjnak a forgalmazó által meghatározott mértéke legfeljebb 38%-ig csökken. A forgalmazó az adott filmet az üzemeltetőknek azonos mértékű kölcsöndíjakkal kölcsönzi. A BPF és az Intercom forgalmazási részlege a saját üzemeltetési részleggel, illetve más üzemeltetőkkel azonos feltételekkel köti meg a Filmkölcsönzési Szerződést, nem téve különbséget közöttük.

A filmek elosztásának számos csatornája létezik, amelyek a mozikban történő bemutatást követő időszakban adnak lehetőséget a filmek fogyasztókhoz történő eljuttatására:

  • -

    a házi (magán-) használatra szolgáló videókészülékeken és DVD lejátszókon történő megtekintést célzó kereskedelmi forgalombahozatal, továbbá a videofilm-, illetőleg DVD kölcsönzők részére történő értékesítés, azzal, hogy e két csatorna esetében is eltérés lehet az új filmek bemutatásának időpontjában,

  • -

    a szabadon vagy csak külön díj megfizetése ellenében hozzáférhető ("nem fizetős" és "fizetős") televíziós csatornák, azzal, hogy ez utóbbiak általában elsőbbséget élveznek a filmek televíziós bemutatása során,

  • -

    az elmúlt időben új csatornaként jelent meg az internet.

Az eljárás alá vont vállalkozások és versenytársuk

A BPF önkormányzati tulajdonú vállalkozás, mely a moziüzemeltetés és a filmforgalmazás mellett - illetve azon belül - műsorszerkesztéssel is foglalkozik. Filmforgalmazóként elsősorban az ún. Art mozi hálózatban bemutatott filmeket vásárolja, melyeket egy-két kópiával forgalmaz. A filmforgalmazási és az üzemeltetési részleg önálló elszámolási egységként működik; a BPF ugyanolyan szerződési feltételekkel forgalmazza filmjeit a saját üzemeltetésű, illetve az üzemeltetésben versenytárs mozik számára. A két multiplexen kívül (Corvin és Mammut), további négy mozija az Art hálózatba (Puskin, Művész, Szinbád, Tabán) tartozik. A saját tulajdonban lévő Corvin és a bérelt helyiségekkel működő Mammut sajátossága, hogy folyamatosan műsoron tartanak más multiplexek által nem vetített magyar és ún. művészfilmeket. Vidéki hálózata nincs. Versenytársaihoz hasonlóan kedvezményekkel (családi jegy, gyerekjegy, nyugdíjas mozibérlet) is vonzza a látogatókat. Kívánságra a mozilátogató hozzájuthat a Klubkártyához is, amely 20 %-os kedvezményt biztosít. Ezáltal a BPF még 2.- Ft-ra végződő jegyárat is képez (712.- Ft, 792.- Ft, 872.- Ft). Ügyvezetője Port Ferenc, aki egyúttal a Magyar Filmforgalmazók Szövetségének elnöke is.
A budapesti multiplex üzemeltetési piacon 21 %-os piaci részesedése volt árbevétele alapján 2002-ben.

Az Intercom 1989-ben korlátolt felelősségű társaságként jött létre, majd 1998-ban részvénytársasággá alakult át. Feladata a nagy amerikai filmstúdiók filmjeinek magyarországi (bármely hordozón történő) forgalmazása, mozik üzemeltetése és filmprodukciós szolgáltatások nyújtása. Az Intercomnak négy amerikai filmstúdióval van ún. képviseleti jogot tartalmazó szerződése, de más gyártóktól is vesz filmeket forgalmazás céljából. Az Intercom Budapesten (Duna Plaza, Lurdy Ház, Pólus Center, Eurocenter) kívül öt vidéki városban (Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza) összesen kilenc mozit üzemeltet. A moziüzemeltetést és a forgalmazást külön nyereségérdekeltségű cégek végzik, amelyeknek minden üzleti tranzakcióról el kell számolniuk. Az Intercom ezekkel a cégekkel ugyanolyan feltételekkel köt szerződést, mint a tőle független forgalmazókkal vagy üzemeltetőkkel.
A forgalmazási igazgató, s ennek folytán a cég egyik képviselője Kálmán András, a moziüzemeltetési igazgató Pressing Csaba, akit a Ster-nel fennálló munkaviszonya megszűnése óta, 2002. április 1-től alkalmaz. Az Intercom Pressing Csabát 2003. szeptember 22-i hatállyal feljogosította a társaság képviseletére, amelyet 2003. szeptember 25-i kelettel, de 2003. november 3. érkeztetéssel nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz.

A budapesti multiplex üzemeltetési piacon 41 %-os piaci részesedése volt árbevétele alapján 2002-ben.

A Ster 1999-ben nyitotta meg a tizennégy termes Westend, és a tizenegy termes Campona moziját. A Westend mozi piacvezetőnek számít nézőszám és látogatottság alapján. Az elmúlt években áremelési döntéseit versenytársai kevés időeltolódással követték. Művészfilmeket nem játszik egyik mozija sem.

2002. június 18-án, a vizsgálat megindulását követően, a Ster Century Management (Netherlands) B.V. mint a Ster Hungary korábbi egyedüli tulajdonosa mint eladó, illetve másrészről a United Cinemas International (Central Europe) B. V. mint vevő (UCICE) között üzletrész adásvételi szerződés jött létre a Ster Hungary teljes törzstőkéjét megtestesítő üzletrésze UCICE által történő megvásárlására ("Tranzakció"). A Tranzakció nyomán az új tulajdonos, UCICE azonos társaság lett, mint a UCICE Magyarország Szórakoztató Kft. egyszemélyes tulajdonosa. A Tranzakciós szerződést 2002. február 28-án írták alá a felek, mely időponttól minden lényeges üzleti változásról tájékoztatniuk kellett egymást. A Westend és a Campona tulajdonosváltásának nyilvánosságra hozatalára 2002. július 4-én került sor 2002. június 18-ra visszamenő hatállyal.

Pressing Csaba munkaszerződése felmondással történő megszűnéséig vezető beosztást töltött be a Ster-nél. A munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony fennállása alatt konfliktus nem volt, sem a munkaszerződés, sem utólagosan keletkezett írásbeliségek titokvédelmi kikötéseket nem tartalmaztak.

A UCICE MOM mozijának kilenc terme közül az egyikben digitális vetítő működik, sikerfilmek mellett ún. művészfilmeket is vetít. Mivel nem vitatottan 2002. február 28-tól a jövőbeli közös tulajdonos útján közvetetten irányította a Ster-t, a Versenytanács a Ster és az UCICE együttes piaci részesedését 2002-ben a Westend, a Campona és a MOM mozi 2002. évi nettó árbevételéből 33 %-ban rögzítette.

Az IT Cinema az eljárás alá vont vállalkozások moziüzemeltetésbeli versenytársa. Két budapesti multiplex mozijának 2002. évi nettó árbevételéből számított részesedése a budapesti multiplex mozik üzemeltetési piacán 5 %.

Mindebből levonhatóan az I-IV. r. eljárás alá vont vállalkozás a budapesti multiplex üzemeltetési piacot együttesen 95 %-ban uralta 2002-ben. A piaci részesedések határozathozatali időponthoz igazodó (Tpvt. 78. §) számításának alapját a budapesti multiplex mozik 2002. évi nettó árbevétele képezte, amely a határozat nem betekinthető melléklete.

A 2002. április 25-i piaci magatartás és közvetlen előzményei

A piaci szereplők a filmforgalmazás ismertetett folyamata során és rendjéből következően, de informálisan is, arról értesültek 2002. április 25ét (csütörtök) megelőzően, hogy e napon kerül bemutatásra a Skorpió király, s kezdődhet a Star Wars jegyelővételi időszaka.
Az Intercom konkrét ártervet készített, amely egyrészt kiinduló árként a 2002. április 18-án (csütörtök) érvényesülő jegyárakat Budapest és vidék, valamint nap, napszak és kedvezményes nap bontásban, másrészt a májusra, illetve az őszre tervezett hasonló bontású ártervet tartalmazta, amely utóbb a tervtől eltérően valósult meg. A gépelt tervezetet az a kitétel zárta, hogy "egyeztetést igényel a versenytársakkal". Az ártervezet áprilisi-, májusi áradatait bekeretezték és Kálmán András - akinek irodájában volt található az írásbeliség, - kézzel azt írta rá ismeretlen időpontban: "Porttal ápr. 25-től".
Kálmán András 2002. április 25. előtti kb. egy hónapon belül Port Ferenccel két ízben beszélt telefonon, amelynek tárgya a 2002. évi április 25-i áremelés és ennek részletei voltak.
A Ster-UCICE-től az Intercomnál 2002. április 1-én alkalmazásba került Pressing Csaba résztvett az Intercom 2002. április 25-én megjelenő árai kialakításában annak ismeretében, hogy a Ster-UCICE is emeli az árait. E körülménytől ugyan nem tudta magát függetleníteni az Intercom-beli tevékenysége során, de a Ster-UCICE-nél szerzett ismereteit nem adta tovább, jogellenesen nem hasznosította.
A 2002. április 22-i (hétfő) szokásos értekezleten 11,55 órakor Kálmán András e-mailben értesítette az Intercom több alkalmazottját, hogy a "többoldalú megbeszélések eredményeképpen" április 25-től mozi, nap és napszak szerinti bontásban milyen áremelésre kerül sor.
2002. április 22-én déltájban a moziüzemeltetők árváltoztatásaikról értesítették a filmforgalmazókat, miután szerződéses kötelezettségük az árváltozásbejelentés.
Hasonlóképpen cselekedett a Ster-UCICE is, amely nem korábban, hanem április 22-én 12,57 órakor ismertette meg formálisan a forgalmazókkal 2002. április 25-i árait, amely időpontban árak változtatására már nincs mód. Az értesítés címzettjei közé értendő a BPF sajtóosztálya is, hogy marketingfeladatait el tudja látni.

2002. április 25-én mindegyik budapesti multiplex mozi bemutatta a Skorpió király című filmet és megkezdődött a Star Wars című film háromhetes jegyelővétele. Figyelmen kívül hagyva némi lényegtelen időpontbeli eltérést (pl. 16 óra helyett 17 órai bevezetést) az alábbi táblázat összesíti a 2002. április 25-én megjelent jegyárakat a piacon.

A budapesti multiplex mozikban értékesített előadások árai

Budapest Film

Mamut

1.

2002 04. 18.

2002 04. 25.

2.

790

890

3.

890

990

4.

790

890

5.

990

1090

6.

690

790

Ster Century

UCICE

Campona

Westend

MOM

2002. 04.18.

2002. 04.25.

2003. 03.03.

2002. 04.18.

2002. 04.25.

2002. 11.28.

2002. 04.18.

2002. 04.25.

2002. 07.25.

790

890

890

790

890

990

790

890

690

990

990

990

990

990

990

890

990

690

790

890

890

790

890

1090

790

890

690

990

1090

1090

990

1090

1090

990

1090

690

790

790

790

690
790

790

890

690

790

690

IT Cinemas

Csepel Plaza

Új Udvar

1.

2002. 04.18.

2002. 04.25.

2002. 04.18.

2002. 04.25.

2.

650

650

550

550

3.

950

950

550

550

4.

650

650

650

650

5.

950

950

650

650

6.

750

750

-

-

1. Időszak
2. Hétfő - csütörtök 16,00 előtt
3. Hétfő - csütörtök 16,00 után
4. Péntek - vasárnap 16,00 előtt
5. Péntek - vasárnap 16,00 után
6. Kedvezményár naptól függetlenü
Megjegyzés: */ Tatarozás: VI.18-VII.18.

A táblázat kiindulásként rögzíti a piac összes üzemeltetőjéhez tartozó összes mozi 2002. április 18-i árait.
Bemutatja, hogy miképpen módosultak az árak 2002. április 25-én, és melyik az a legközelebbi időpont, amikor az április 25-től hatályos árakban változás következett be.
A táblázatból elsődlegesen megállapítható, hogy az IT Cinema versenytárs egyik mozijában sem emelt árat, azzal a megjegyzéssel, hogy 2002. április 18-án is sikerfilmet játszott, s ehhez igazodtak árai, amelyek összességében elmaradtak az eljárás alá vont vállalkozások április 18-i áraitól.
Az IT Cinema mozijait, valamint a Corvint és a Pólust nem tekintve a 2002. április 25-i piaci árszintet harmincöt áradat jellemezte egymással azonosan, nagyfokú összhangban a hét napjai, napszakai és a kedvezményes ár naptól függetlenül alkalmazott összege szerint. Ebből csupán három részadatot nem érintett az egyöntetűen minden részadatot jellemző 100.- Ft-os áremelés a 2002. április 18-i állapothoz képest.
E három részadatot taglalva megállapítható, hogy a hétfőtől csütörtökig terjedő napokon délután 16 óra után a Campona és a Westend nem emelt, de így azonos ár (990.- Ft) alakult ki a felsorolt hét moziban.
Ugyancsak nem volt áremelés az Eurocenterben a péntektől vasárnapig terjedő napokon 16 óra után, mert az ár maradt 990.- Ft, az egyébként erre az időre irányadó 1.090.- Ft helyett.

Végül rögzíthető, hogy a bemutatott árak nagyfokú azonossága, harmóniája 2002. május 30-val bomlani kezdett (Lurdy-Ház), illetve a 2002. áprilisi árak máig érvényesülnek annak ellenére, hogy az I-IV. r. eljárás alá vont vállalkozások vesztesége a 2002. április 25-től számított kb. egy hónapig csökkent csak átmenetileg.

II.

Az eljárás megindítása, a vizsgálati jelentés egyes megállapításai

A Gazdasági Versenyhivatal a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 69. § (1) bekezdésére figyelemmel, a Tpvt. 70. § (1) bekezdése szerint azért indított eljárást az I-IV. r. eljárás alá vont vállalkozás ellen, mert vélelmezte, hogy 2002. április 25-i áremelésük sérti a Tpvt. 11. §-t, amely tilalmazza a versenykorlátozást.

A vizsgálati jelentés az érintett piacot, ahol a vélelmezett jogsértés érvényesült, Budapest és a vonzáskörzetében lévő multiplex mozikban történő filmvetítésben határozta meg, mivel a tizenegy multiplex között a szolgáltatás színvonala tekintetében gyakorlatilag nincs különbség, a legfejlettebb technológiának köszönhetően lényegében ugyanazt az állandó szolgáltatási minőséget kínálják. A multiplex mozik ebben a vonatkozásban egymást helyettesítik, ezért versenytársaknak minősülnek.
A vizsgálat nem tekintette helyettesítő terméknek az Art mozikban történő filmvetítést, illetve a videófilmek, és a DVD filmek kölcsönzését.
Az eljárás alá vont cégek együttes piaci részesedését 97 %-ra tette 2001-ben, amelyből 72 % volt az egységes jegyáremeléssel érintett mozik piaci részesedése nézőszám alapján.

A vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont négy üzemeltető a 2002. április 25-én végrehajtott áremelés időpontját, mértékét előzetesen egyeztette egymással, amelynek alapján magatartásuk a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe és a (2) bekezdés a) pontjába ütközik.
A BPF és az Intercom azokban a mozijaiban nem emelt árat, amelyek megítélésük szerint bizonyos versenyhátrányban voltak a többi multiplex mozival szemben. Így tudatos üzletpolitikai döntés alapján maradt ki az áremelésből az Intercom tatatrozás alatt álló, alacsonyabb kihasználtságú, külterületi mozija a Pólus, illetve a BPF által üzemeltetett, a multiplex versenyben sajátos helyzetű Corvin.
A moziüzemeltetők a jelenlegi kihasználtsági fok és árak mellett veszteségminimalizáló magatartást folytatnak, és folyamatos áremelési kényszer hatása alatt állnak, így a mozik hosszútávú árstratégiája a jegyárak emelése. A forgalmazási költségek növekedése (marketing, hirdetési, kópiagyártás) szintén a jegyárak növelése irányába hat. Változatlan jegyárak esetén ugyanis a forgalmazónak a filmdíjak növelésével kell kompenzálnia a kiadásokat, ami viszont a mozik pozícióját jelentősen rontja. Ezen túlmenően a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a két kiemelkedő forgalmazású filmnek (Star Wars, Skorpió király) köszönhetően egyeztetés hiányában is bekövetkezett volna valamely sikerfilmhez kapcsolódóan áremelés, de eltérő mértékű, ha érvényesülnek a mozik költségei közötti különbségek.

Megállapította továbbá, hogy a Budapest területén működő multiplex mozik piacán a kereslet alapvetően rugalmatlanul reagál a jegyárak emelkedésére. A piaci keresletet elsősorban a frissen bemutatott filmek határozzák meg, A moziüzemeltetők egy-egy sikerfilm bemutatására időzítik áremeléseiket, ekként az áremelés hatását a piaci keresletre nem lehet nyomon követni. A sikerfilmmel egybeeső áremelést követően a kereslet visszaáll az azt megelőző szintre, elfogadván az újonnan kialakított árakat. Így fordulhatott elő, hogy 2002. májusban az áremelés ellenére a mozik látogatottsága erőteljesen megnőtt az előző hónaphoz képest, holott az ár ekkor átlépte a lélektani 1000 forintos határt. A kereslet rugalmatlansága az üzemeltetők áremelési stratégiájának tulajdonítható. Feltételezte, hogyha a jegyárak a szokásos 100 forintnál nagyobb mértékben emelkednének, vagy a jegyáremelések nem lennének sikerfilmek mögé "bújtatva", akkor a piaci kereslet jóval rugalmasabban reagálna, vagyis a fogyasztók döntésében a mozielőadások (nap, napszak, kedvezmények szerint) árkülönbsége felértékelődne és módosítaná a mozilátogatói szokásokat, mert ugyanazt a filmet az olcsóbban kínáló multiplex moziban néznék meg.
Arról, hogy a kereslet hogyan változna a jegyárak esetleges csökkenése estén, nem rendelkezett adattal.
A vizsgálat az előzetes értesítés nélküli - a Ster-UCICE-nél eljárástechnikai okokból nem foganatosított - helyszíni szemlék során fellelt e-mail üzeneteket, illetve egyéb dokumentumokat, valamint az eljárás alá vontak nyilatkozatait az összehangolt magatartás közvetlen bizonyítékaként értékelte. Közvetett bizonyítéknak tartotta a vállalkozások eltérő költségstruktúráját, amelynek ellenére egyszerre és három időkategóriában azonos árak alakultak ki, továbbá a Star Wars (Klónok támadása) c. film bemutatása előtt egységesen háromhetes elővételi periódust vezettek be.
A vizsgálat szerint az összehangolt magatartást támasztja alá az a körülmény is, hogy az üzemeltetők a végrehajtás után különböző időpontokban, különböző mértékben leszállították az áraikat, így elképzelhetőnek tartotta, hogy csak meghatározott időre, a Star Wars kezdeti magas látogatottsági mutatói alapján néhány hétre állapodtak meg. A vizsgálat nem tárt fel a megállapodás megszegőjével szemben alkalmazott szankciórendszert.

III.

Az eljárás alá vont vállalkozások védekezése

Az eljárás alá vont vállalkozások jogsértés hiányában mindannyian az eljárás megszüntetését kérték. Egyöntetűen a piac rajtuk kívül álló hatásaira hivatkoztak, úgymint

  • -

    az év ezen időpontjára betervezett áremelés ténye,

  • -

    az a körülmény, hogy a jegyárak az összes vezető multiplexnél elérték az 1000 Ft-os lélektani határt,

  • -

    két sikerfilm egyszerre érkezett, illetve a bemutató (Skorpió király) és a jegyelővétel kezdőidőpontja (Star Wars) egybeesett,

amelyek következtében a nagymértékben azonos árak 2002. április 25-én az eljárás alá vont vállalkozások piaci magatartásában párhuzamosan, egymástól függetlenül jelentek meg a piacon.

A BPF védekezése

A BPF vélekedése szerint téves a vizsgálati jelentés érintett piac meghatározása, mert érintett piacnak a belvárosban és annak közvetlen vonzáskörzetében lévő mozikban vetített filmek tekinthetők. E körben időbeni elhatárolás alapján még többféle megoldás is adódhat, azonban a vizsgálati jelentéssel ellentétben a Corvin mozi minden esetben az érintett piac része.
Kiemelte, hogy a BPF a piacon vezető pozíciót betöltő multinacionális cégeknek nem hasonló súlycsoportú versenytársa, ezért azoknak nem is volt érdeke bevonni a BPF-et semmiféle jogellenes közös magatartásba, amit a BPF specifikus szerepe és tulajdonosi szerkezete is kizár.
A BPF által az elmúlt években alkalmazott áremelési gyakorlatból szakmailag következtek a 2002. április 25-én bevezetett árak, illetve a BPF nem követte a jegyárcsökkentést sem. Ha csak némi késéssel is követte volna az áremelést, akkor jelentős veszteségeket szenvedett volna el.
Kifejtette, hogy a Tpvt. csak akkor tiltja az áremelési szándékot, amennyiben az a verseny korlátozására irányul. Nem tiltott az olyan áremelés azonban, amelynek nincsen versenykorlátozó szerepe. Vélekedése szerint a piacon semmilyen versenykorlátozó vagy versenytorzító hatás nem jelent meg az áremelés következtében.
A BPF szerint az általa üzemeltetett hat mozi (két multiplex és négy Art mozi) közül csak az egyikben (Mammut), és csak a hétvégén, délután és este alkalmazott jegyár egyezett meg az öt másik multiplex jellegű moziban és hasonló időszakban alkalmazott maximális helyárakkal. Hangsúlyozta továbbá az általa alkalmazott (20 %-os) kedvezmény fontosságát.
Az áremelés időpontja, és mikéntje kapcsán előadta, hogy a BPF az üzleti tervében 20,5%-os áremelés szerepelt, a konkrét időpont azonban az év kiemelkedő sikerfilmjének (Star Wars) megjelenésétől függött. A forgalmazó a film várható kiemelkedő sikerére tekintettel három hetes elővételi lehetőséget biztosított. Miután a UIP forgalmazó közlése szerint a "Skorpió király" három héttel a Star Wars előtt, április 25-én jelent meg, ezért a BPF számára egyértelművé vált, hogy az áremelést ekkorra kell időzítenie.
A Star Wars-hoz hasonló sikerfilm esetén mindenhol elővételben árulták a jegyeket, és miután a bemutatási időpont minden moziban azonos volt, ebből, valamint a forgalmazó által három hétben maximált elővételből ésszerűen következett a piacvezető mozik elővételi napjának azonossága is. A BPF feltételezte, hogy versenytársai sem hagyják ki a kínálkozó lehetőséget, és ahol 990 Ft. az ár, ott 100 Ft-tal fognak emelni. Mindezek alapján hozta meg differenciáltan döntését, vagyis 100 Ft-ot emelt a Mammutban, hogy ne kerüljön versenyhátrányba a mozi közvetlen vonzáskörzetébe tartozó MOM-mal, de csak 50 Ft-ot emelt a Corvinban annak érdekében, hogy a Lurdy-Háznál várható 100 Ft-os áremelés következtében tovább nőjön a különbség a két földrajzilag közvetlen versenytárs között, és ezáltal módja legyen az árra leginkább érzékeny fogyasztók átcsábítására. A Mammut közvetlen földrajzi közelségében lévő Eurocenter nem emelt árat, így szerinte megállapítható, hogy a BPF és az Intercom között nem állt fenn semmilyen versenykorlátozó megegyezés. Tény, hogy az UCICE által üzemeltetett MOM mozi és a Ster által üzemeltetett Westend és Campona árai megegyeznek a Mammutban alkalmazott árakkal, azonban komolytalan ennek hátterében megegyezést feltételezni, mert a felek ellenséges viszonyban vannak. Az egyeztetés további cáfolata, hogy a Mammut és a Corvin az árait nem csökkentette április 25-e óta.
Az Intercom vezetőinél talált elektronikus levelek és írásos dokumentumok nem bizonyították szerinte, hogy a BPF a kifogásolt magatartás részese volt. Kálmán Andrásnál talált írásbeli dokumentum - amelyen az szerepel, hogy "egyeztetést igényel a versenytársakkal", továbbá, hogy "Porttal április 25-től"- kapcsán megjegyezte, hogy:

  • a)

    az "egyeztetést igényel a versenytársakkal" nem vonatkozhatott a BPF-re, mivel az Intercom-nak forgalmazói oldalon nem versenytársa,

  • b)

    a "Porttal április 25-től" megjegyzés arra a telefonbeszélgetésre utal, mely a Star Wars bemutatója előtt 5-6 héttel (április első két hetében) zajlott le Port Ferenc és Kálmán András között. Port Ferenc, mint moziüzemeltető válaszolt a film forgalmazójának Kálmán András képviselő kérdésére, hogy emel-e árat április 25-től. Erre a válasz az volt Port részéről, hogy "valószínűleg". Ezt a kérdést a forgalmazónak joga volt feltenni, a mozi üzemeltetője pedig köteles volt válaszolni.

A Pressing Csabánál talált dokumentumok közül pedig egyik sem utal a BPF érintettségére.

A BPF-nél lefoglalt dokumentumokhoz hozzáfűzte, hogy Barna László (UCICE) által április 22-én (hétfőn) 15.06-kor a BPF-nek küldött árközlésre azért volt szükség, hogy a sajtónak 17 óráig leadandó műsorközlés részeként a BPF az árakat közölni tudja. Másrészről Sipos Andrea (Intercom filmforgalmazási vezető) által 22-én szétküldött, Nagy Istvántól a Westend vezetőjétől kapott e-mailt, amiben az Intercom és a Westend árai megegyeznek, nem küldték meg a BPF-nek. A vizsgálat által javasolt bírságot túlzottnak és indokolatlannak tartotta. Véleménye szerint figyelembe kell venni, hogy a BPF piaci súlya kicsi, az áremeléssel nem ért el többletbevételt, hiszen jegyárbevétele nem nőtt, hanem csökkent. Mindezek ellenére az eljárás alá vont vállalkozások érintett bevételére vonatkoztatva a legnagyobb arányúnak tartotta a BPF-el szemben indítványozott bírságot, mely veszélyezteti a BPF további működését.

Az Intercom védekezése

Az Intercom szerint a vizsgálati jelentés hiányosan tárta fel a 2002. április 25-vel bevezetett mozijegyár-emelés hátterét, az azzal kapcsolatos tényeket, a feltárt tényekből pedig téves következtetést vont le, és gyakran önmagának is ellentmondó.
Szerinte az áremelésnek nem volt érezhető piaci hatása, mégha az áremelés tiltott magatartás eredménye lett volna is, amelyet az áremelést követő, egymástól független árcsökkentések, és a kedvezmények terén fennálló verseny igazol. Nem bizonyította a jelentés, hogy az esetleges megállapodás néhány hétre szólt, kiemelte, hogy a kereslet árrugalmasságát a vizsgálat tévesen értékelte, vagyis a látogatók számának csökkenése, illetve ezzel összhangban a bevételek nem megfelelő arányú növekedése eredményezte utóbb valamennyi üzemeltetőnél az önálló, saját belátáson alapuló árcsökkentésről szóló döntést.
Hivatkozott arra, hogy a Tpvt. az egyoldalú áremelési szándékot nem tilalmazza, márpedig saját magatartása ilyennek minősül.
Az adott érintett piacon kialakult és általa is jogszerűnek tekintett információs rendszer lehetővé tette az eljárás alá vont vállalkozások számára a versenytárs vállalkozások várható piaci döntéseinek megbecslését, és azok ennek megfelelően képessé váltak önálló döntéssel megvalósítani a versenyben nem vesztes kimenetelt. Ez a versenyjogban és a közgazdaságtanban ismert ún. "informed unilateral action", azaz az információk birtokában megvalósított egyoldalú magatartás, amely semmiképpen sem minősíthető sem versenyjogellenes megállapodásnak, sem összehangolt magatartásnak. A cégek közötti, áremelés időpontjára vonatkozó kapcsolatfelvétel tényközlésként, és nem versenykorlátozó magatartásként értékelhető, mivel az áremelés időpontját egyértelműen meghatározták bizonyos egyedi és általános körülmények.
Előadta, hogy a moziüzemeltetők általában évente egy-két, az üzleti tervben hozzávetőlegesen előre meghatározott időpontban és mértékben emelnek árat. Általában április-májusra és október-novemberre időzítik, mivel ekkor kerülnek műsorra az ún. sikerfilmek, s a nézők könnyebben veszik tudomásul az áremelést. A budapesti mozipiacon emellett az emeléseket a mindenkori piacvezetőnek tekintett mozi (kezdetben Duna Plaza, később Westend) ármeghatározó magatartása is befolyásolta, hiszen a többi moziüzemeltető nagyon rövid időn belül (legkorábban egy hét múlva) bevezette a tervezett áremelését, a piacvezető mozi áremelését követően. Az 1000 Ft-os határ meghaladása csak a leginkább kedvelt, nagy közönségérdeklődésre számot tartó filmek esetén teljesülhetett. Ennek megfelelően az összes piaci szereplő számára több hónapra előre, gyakorlatilag kettőre szűkült a lehetséges áremelési időpontok száma: április 25-re és május 16-ra, a Skorpió király és a Star Wars II. című filmek bemutatóira.
Az áremelés mértékét valamennyi eljárás alá vont esetében a külső körülmények közül elsősorban az 1000 Ft-ot elérő jegyárszint határozta meg. A budapesti multiplexek árviszonyai több év óta állandónak tekinthetőek. Ezt alapvetően a mozik közötti verseny, illetve az őket befogadó bevásárlóközpontok versenyviszonyai határozták meg, amelyek ebből következően az áremeléseket követően sem változnak. Mivel a vállalkozások az 1000 Ft. feletti lélektani határ átlépését késleltették, egységesen 990 Ft. körül torlódtak fel a mozik legforgalmasabb előadásokon alkalmazott, ún. "csúcsjegyárai". Az 1000 Ft-os határ átlépése szükségszerű volt, ugyanakkor nem kívánták átlépni az 1100 Ft-os újabb határt. A korábbi árstratégia fenntartásához legfeljebb 100 Ft-os emelés volt elképzelhető, feltételezve, hogy a fogyasztóknak közömbös az 1000 és az 1100 Ft. közötti csúcsjegyár, ezért a maximális jegyáremelés mellett döntöttek a bevételek minél nagyobb növekedése érdekében. Az áremelés halasztása esetén, később csak lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett lett volna lehetőség annak végrehajtására. A Star Wars a társaság éves bevételének 10 %-át jelentette.
Utóbb azonban a nézőszám és az összbevétel csökkenése következtében a jegyárak csökkentése mellett döntött.
Vélekedése szerint egymástól függetlenül, a többi piaci szereplő is hasonlóképpen gondolkodott.

A bírság javasolt összegét ugyancsak túlzottnak tartotta, hivatkozva a vizsgálati jelentés azon állítására, hogy az áremelés jogsértőnek tekinthető mértéke legfeljebb 10-20 forinttal haladhatta meg az egyébként vélelmezett versenyárszintet.
Figyelembe véve azt, hogy a legmagasabb ár időszakában kb. 171 00 jegy került értékesítésre, így az áremelés vitatott része miatti többletbevétel legfeljebb 1.700.000- 3.400.000 Ft. lehetett.
Kifogásolta, hogy a vizsgálat nem értékelte az Intercom eljárást segítő magatartását, illetve az esetleges összehangolás egyedi jellegét, mint a bírságösszeg csökkentését megalapozó tényezőket.

A Ster és a UCICE közös védekezése

Az eljárás alá vont vállalkozások felhívták a figyelmet számos olyan piaci tényezőre, melyek a vizsgált magatartás szempontjából döntő jelentőségűek, de nem kaptak kellő hangsúlyt:

  • -

    a jegyár-képzés transzparenciája;

  • -

    az egyes multiplex üzemeltetők nagyjából hasonló, és egymás előtt ismert költségstruktúrája;

  • -

    a magas belépési korlátokkal és nagyjából azonos piaci részesedéssel bíró szereplőkkel jellemezhető piac;

  • -

    a jegyárak és a kapacitás kihasználtság alacsony volta miatt az üzemeltetőkre háruló állandó áremelési kényszer;

  • -

    a budapesti piacon régóta megfigyelhető 6-9 hónapos periodicitású, és átlagosan 100 Ft-os mértékű jegyáremelés;

  • -

    az a tény, hogy a kérdéses jegyáremelést megelőzően közel 10 hónapig nem volt jegyáremelés.

Az adott piacon szerintük az egyes multiplexek között lényeges különbségek vannak (pl. kínált komfortfokozat, vászonszélesség, jobb digitális vetítőberendezés, és más szolgáltatások), s a fogyasztók éppen e különbözőségek alapján választanak a multiplexek között. Választásukban a jegyárnak csekély szerepe van, amit a HVG hetilap 2002. augusztus 31-i számában megjelent szociológiai felmérés is igazol. Eszerint 3 %-os befolyása van a fogyasztói döntéshozatalra a mozijegy árának, szemben pl. a 85 %-os súlyt jelentő filmkínálattal (t.i. az adott film műsoron van-e).
Álláspontjuk szerint a vállalkozások piaci helyzete alapvetően különbözik egymástól, mert a BPF és az Intercom a moziüzemeltetés mellett filmforgalmazással is foglalkozik, amely körülmény az üzemeltetőket kiszolgáltatottá teszik a filmforgalmazással is foglalkozó üzemeltetőknek. A forgalmazási minőségben is eljáró versenytársak egyrészt a szerződéses rendszer működéséből a Ster-UCICE vállalkozásokra háruló jelentési kötelezettség alapján értesülhettek a 2002. április 25-én bevezetendő árakról.
Utóbb - a tárgyaláson - beismerték, hogy a 2002. április 25-től irányadó árakat 2002. április 22-én, de 12,57 órakor közölték a forgalmazókkal.
Másrészt előadták, hogy a 2002. április 25-én bevezetni szánt árak Pressing Csaba távozása folytán is illetéktelenek tudomására juthattak.
Utóbb e kétféle védekezést (értesítés szerződéses kötelezettség alapján, Pressing Csaba magatartása) visszavonták, mert úgy vélték, hogy a hivatkozott magatartásokat nincs joguk értékelni.
Mindemellett a jogsértés hiányát igazolta szerintük az a körülmény, hogy a Gazdasági Versenyhivatal terhükre közvetlen bizonyítékkal nem rendelkezik.
Kérték 2002. február 28-ra visszamenően elfogadni, hogy a Ster és a UCICE egymástól nem független vállalkozás. A csatolt szerződés szerint a Ster, mint eladó köteles volt együttműködni és előzetesen egyeztetni a jövőbeli közös tulajdonos útján a UCICE-vel. Nem vitatták, hogy az adásvételnek csak a Ster-UCICE belső, egymásközti viszonyában van jogi jelentősége, amely a külső viszonyukat illetően nem mentesíti őket a versenyjogi felelősség alól.

Az eljárás szabálytalanságai miatt két ízben is a Tpvt. 81. §-ra alapított vizsgálati kifogást terjesztettek elő, mert a kifogásolt eljárási szabálytalanságok súlyosan sértették az egyenlő elbánáshoz és nyilatkozattételhez fűződő jogaikat.
Először a vizsgálati jelentés 2002. decemberi kézhezvételét követően, a 2003. január 21-i keltezésű beadványban sérelmezték - egyebek mellett - az eljárás vizsgálati szakaszában foganatosított tanúmeghallgatások tartásáról szóló értesítések elmaradását.
Másodszor azt sérelmezték, hogy a Versenytanács a 2003. október 2-i tárgyalásról kizárta képviselőit az ügyfél és az esetleges tanúmeghallgatásokról, szemben a BPF és az Intercom képviselőivel, akik korlátozás nélkül jelen lehettek (értelemszerűen a BPF képviselőinek nyilatkozattételénél) és vélhetően kérdéseket is tehettek fel a tanúknak. Pressing Csaba Intercom képviseleti jogosultságát is vitatták, aki szerintük jogosulatlanul végig jelen lehetett a tárgyaláson az ügyfél és tanúmeghallgatásoknál, sőt a Versenytanács a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 30. §-val ellentétben tanúként hallgatta meg.
Ezen eljárási szabálytalanságok súlyosan sértették a felek egyenlő elbánáshoz és nyilatkozattételhez fűződő jogait.

IV.

A jogi háttér

Az érintett piac

A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni, míg a (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát alkotó árun kívül figyelembe kell venni az azt - felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíthető árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

A versenykorlátozó megállapodás és az összehangolt magatartás tilalma

A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés a.) pontja szerint e tilalom vonatkozik különösen a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására.

A vállalkozások egymástól való függetlensége

Nem tiltott a Tpvt. 11. § (1) bekezdésében írt megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre, amelynek ismérveit - a jelen eljárásra alkalmazhatóan - a Tpvt. 15. § (1) bekezdés és vele karöltve a 23. § (2) vagy (3) bekezdése rögzíti. Nem függetlenek a vállalkozások, ha

  • -

    az egyik a másikat irányítja, vagy

  • -

    azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.

A csekély jelentőségű versenykorlátozások

A Tpvt. 13. § (1) bekezdése szerint nem esik tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. A (2) bekezdés értemében akkor csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. Nem érvényesül a kivétel, ha a megállapodás

  • a)

    a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy

  • b)

    a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik

A jogsértés lehetséges szankciói

A Tpvt. 77. § (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács - egyebek mellett - megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,
A Tpvt. 78. § szerint az eljáró versenytanács - az előbbieken túlmenően - bírságot szabhat ki a Tpvt. megsértőivel szemben. A kiszabandó bírságnak egyrészt arányosnak kell lennie az elkövetett jogsértéssel, másrészt visszatartó erejűnek is kell lennie.
A bírság összege nem lehet több a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 %-ánál. A Tpvt. 78. § (2) bekezdése a bírság összegének mérlegelésekor alkalmazható szempontokat példálódzóan sorolja fel.

Eljárási kérdések

Az Áe. meghatározott rendelkezéseit kisegítő jelleggel kell alkalmazni a Tpvt. eltérő rendelkezése hiányában (Tpvt. 44. §).
Ezek közé tartozik

  • -

    a képviseletről szóló Áe. 18. §,

  • -

    a közigazgatási szerv ügyfél-értesítési kötelezettsége tanúmeghallgatásról (Áe. 25. §),

  • -

    a tanúmeghallgatásról szóló Áe. 29. § - 30. §,

  • -

    a Tpvt. 81. § szerint az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását az eljáró versenytanács az eljárást befejező határozatában köteles indokolni. A határozat elleni jogorvoslatra az ügy érdemében hozott határozat elleni keresetben van mód.

V.

A Versenytanács döntése

Az érintett piac

Valamely versenyjogilag értékelhető magatartás sohasem önmagában, hanem egy adott földrajzi területen, az ott lévő ésszerűen helyettesítő árukkal (szolgáltatásokkal) való kapcsolatát figyelembevéve minősíthető, amelyet a Tpvt. 14. §-a az érintett piac fogalmával határoz meg.
A jelen esetben a Versenytanács a budapesti mozielőadások értékesítésének piacán belül - az Art mozihálózat, egy kereskedelmi mozi (Kossuth) és a tizenegy multiplex - a fővárosi multiplex mozikban szolgáltatott filmelőadások értékesítését tekinti érintett árupiacnak, amelyen az előadás értékesítését a mozijegyeladás szimbolizálja.
Ezek a multiplex helyszínek történetileg alakultak ki, élesen eltérnek a többi mozitól az értékesítési helyszínek, a filmválaszték, a nyújtott komplex kapcsolódó szolgáltatások sajátosságai folytán, amellett, hogy a megállapodás tárgyát - a Tpvt. 14. § értelmében - a budapesti multiplexek előadás-értékesítése képezi az adott esetben, mert a megállapodás erre vonatkoztatható.
Az előadásokon vetített filmeket nem kategorizálta a Versenytanács tartalmuk szerint, hanem filmtől függetlenül csak annyi különbséget tett, hogy az egyik sikeresebb, mint a másik és egy-egy sikerfilm eszköz a piacon időszakonként szokásos áremelés fogyasztói elfogadtatásához.

Az érintett piac meghatározásából ugyanakkor nem következik, hogy mindegyik multiplexben érvényesült is az eljárás tárgyát képező magatartás, hiszen voltak olyan multiplex mozik, amelyekben nem volt megállapítható a jogsértően megvalósított áremelés (Corvin, Pólus, Csepel Plaza, Új Udvar).
A Versenytanács szerint a multiplex mozik egymás helyettesítői, vagyis Budapesten a fogyasztók egyik multiplex helyett a másikban is hozzáférhetnek elvileg ugyanazon filmhez, amelynek azonban határt szab az adott esetben a helyettesítő mozik befogadó képessége, figyelemmel az előadási időpontokra is.
Másképp megfogalmazva, az érintett moziktól elvileg elpártoló fogyasztók adott időpontban történő befogadására csekély a jogsértéssel nem érintett mozik kapacitása, amely körülmény a fogyasztók számára okozott hátránnyal, mint piaci hatással függ össze.
Nem lehet helyettesítő az időben eltolódottan és otthoni "mozizásra" alkalmas video és egyéb értékesítés, amely külön piacot alkot.
Az eljárásbeli oligopolisztikus érintett piac jellemzői kedvező légkört teremtenek a versenyjogilag kifogásolható megállapodásra, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze

  • -

    kevés szereplős (BPF, Intercom, Ster-UCICE, IT Cinema),

  • -

    a piacralépési akadályok nagyok (tőkeigényes, bizonytalanul megtérülő beruházások, magas állandó és változó költség, kihasználatlan kapacitás, stb.),

  • -

    nagymértékben átlátható (a szereplők piaci stratégiája ismert, ami elősegíti az azonos, párhuzamos cselekvést),

  • -

    az előadásértékesítés homogén (közömbös, hogy a fogyasztók melyik multiplex moziban nézik meg ugyanazt a filmet, még akkor is, ha vannak szolgáltatásbeli különbségek),

  • -

    a vevői erő hiányzik (a kereslet évről évre kismértékben nő),

  • -

    a vevői erő hiányzik (a kereslet évről évre kismértékben nő),

  • -

    a piaci szereplők szövetségei a kölcsönös kapcsolatfelvétel lehetőségét kedvezővé teszik.

A teljesség kedvéért emeli ki a Versenytanács, hogy a Tpvt. 11. §-a alá tartozó esetekben az érintett piac meghatározásának nincs ügydöntő szerepe. Ez alól egyetlen kivétel a csekély jelentőségű megállapodás, amely minősítés azonban a jelen ügyben fogalmilag kizárt, miután ármegállapodás esetén a csekély jelentőségű megállapodás is tiltott. Az érintett piaccal a Versenytanács azért foglalkozott részletesebben, hogy a budapesti összmultiplex üzemeltetés 2002. évi nettó árbevételéből - üzleti titok - meg tudja állapítani az egyes piaci szereplők részesedését, amely a kiszabható bírság összegénél az egyik figyelembeveendő szempont.

A versenyjogellenes magatartás

Alapvető versenyjogi elvárás, hogy a vállalkozások piaci döntéseiket önállóan hozzák meg, mellőzve a versenytársaikkal akarategységben tanúsított piaci magatartást.
Ugyanakkor közöttük az együttműködés önmagában megengedett, de gyakorlása rendeltetésellenessé válik, ha megállapítható általa a versennyel szükségképpen együttjáró kockázat részbeni vagy teljes kiiktatása, mert a versenyviszonyok sérülhetnek, ami versenyjogilag nem kívánatos. Külön nevesítetten tiltott az ár közvetlen vagy közvetett meghatározása - a jelen esetben az adott árszintről történő áremelés összehangolt módja - "per se" tilos, azaz versenyjogi szempontból közömbös az áremelés egyébkénti szükségessége, illetve az ár ügyfelek által hivatkozott csekély jelentősége a fogyasztók szolgáltatásválasztásában. A Versenytanács ehhez hozzáfűzi, hogy önmagában az a tény, miszerint a kifogásolt magatartás az árra irányult, szemlélteti az ár kiemelt jelentőségét. A fogyasztók döntésében pedig az ár nagyobb szerepet kapna, ha az adott piacon olyan árkülönbségek alakulnának ki, avagy legalább is ennek irányába piaci elmozdulás történne, amely az ár, mint választási szempont felértékelődését a fogyasztók körében is erősítené. Az eljárás alá vontak terhére szolgál ezen elmozdulási folyamat hátráltatása a kifogásolt magatartással.
Az érintett piac egy részén vagy egészén megvalósuló összehangolt magatartás, mely az árak megemelésére irányul, egyértelműen versenykorlátozó célú, illetve ilyen hatással is jár.
A multiplex mozik összehangolt áremelése egyrészt azzal a hatással jár, hogy mindegyik összehangolt magatartást tanúsító vállalkozás számíthat arra, hogy nem marad egyedül áremelésével a piacon, nem kell tartania a fogyasztók elpártolásától, másrészt a fogyasztók ugyanazért a szolgáltatásért többet fizetnek.

A versenyjogellenes áremelés végrehajtása, ha nem is kifejezett megállapodásnak (írásbeli, szóbeli, ráutaló magatartás), de legalábbis ezzel jogkövetkezményeiben azonos összehangolt magatartásnak minősül.
A Versenytanács következetes és a közösségi versenyjoggal egybehangzó gyakorlata szerint összehangolt magatartásnak minősül, ha két vagy több vállalkozás egymással tudatosan együttműködik - anélkül, hogy egymással megállapodást kötnének - annak érdekében vagy azzal a hatással, hogy a verseny kényszerítő nyomásától szabaduljanak, illetve azt enyhítsék. Az összehangolt magatartásnak nem feltétele közös cselekvési terv részletes kidolgozása, mert elégséges a versenytársak közötti olyan kapcsolatfelvétel, amelynek célja vagy hatása a versenytársak jövőbeli magatartását képes befolyásolni. Ezzel a magatartással a megállapodáshoz hasonlóan kizárják vagy legalábbis jelentősen csökkentik a versenyfolyamatban rejlő bizonytalansági tényezőt, mint a hatásos verseny mozgatórugóját. Ez a bizonytalansági tényező az adott piacon markánsan jelen van, mert az időszakos áremelés a piacon bevett magatartás, ugyanakkor a fogyasztói elfogadás kétséges, ha az árak a vetítési szolgáltatást tekintve különbözőek az egyes mozikban. Abban az esetben viszont, ha az értékesítési árak azonosak, akkor a fogyasztó versenytársi mozihoz fordulási lehetőségének kockázata valamennyi moziüzemeltető számára csökken. A fogyasztó az emelt árakat elfogadja vagy kivárja, míg időbeli eltolódással egy más piacon fér hozzá a megnézni kívánt filmhez.
Csak elméletileg merülhet fel az adott ügyben az oligopolisztikus piaci vonások okán, hogy a tiltott összehangolt magatartás valójában tudatos párhuzamos magatartásnak minősül, amely nem tiltott. Míg összehangolt magatartás esetén tiltott minden együttműködő magatartás, amely tudatosan lehetővé teszi a versennyel járó kockázat kiiktatását, addig a tudatos párhuzamos magatartásból okszerűen következik, hogy a piac átláthatósága, a termékhomogenitás, stb. miatt megengedett a versenytársi magatartáshoz való alkalmazkodás, s így az árak átvétele is, nyilvánvalóan információcsere nélkül.
A felvetés azért elméleti, mert minden olyan kapcsolatfelvétel, - mint amilyen tetten érhető volt a jelen eljárásban - amely célja vagy hatása a versenytárs tudomására hozni a tervezett saját magatartást, miáltal befolyásolható a másik magatartása, kizárja az egymástól függetlenül kialakult nem tudatos, de a tudatos párhuzamos magatartás megállapíthatóságát is.

A közvetett és a közvetlen bizonyítékok, valamint a bizonyítási teher

Az összehangolt magatartás megnyugtató módon való megállapítására a Versenytanácsnak közvetett és közvetlen bizonyítékai voltak.
Előrebocsátja, hogy a szabad bizonyítás alapelvének eljárásbeli érvényesülése folytán a Versenytanács, mint a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti érdemi határozatait hozó önálló belső szervezeti egysége, a vizsgálati jelentéshez, de még az érdemi határozathozatalát megelőző, saját előzetes álláspontjához sem kötött, mert ezek rendeltetése a döntéselőkészítés, az ügyfelek védekezési jogának teljesebbé tétele. Ebből következően az előkészítéshez képesti eltéréseket, változtatásokat a Versenytanács nem is köteles indokolni és belátása szerint további szükségesnek tartott bizonyítást is lefolytathat az ügyfelek védekezési jogának szem előtt tartásával az Áe. 26. §-ban írt tényállás tisztázási kötelezettség teljesítése érdekében.
A Versenytanács a közvetett és a közvetlen bizonyítékok együttes értékelésével, valamint a bizonyítási teher jogkövetkezményeinek levonásával maga is meggyőződött az eljárás során, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2002. április 25-i áremelésüket tiltott összehangolt magatartással valósították meg, mert az áremelés lényeges elemeinek (tárgy, mérték, időpont) azonosságát, illetve nagyfokú harmóniáját mutató árjelenség nem az érintett piac törvényszerűségeiből kizárólag adódó következmény, azaz kifogásolhatatlan magatartás volt.
Közvetett bizonyítékul szolgált, hogy a kifogásolt magatartás nagyon sok, harminckét áradatot érintett a 100.- Ft-os emeléssel, ráadásul napi, napszaki, (kedvezmény) ár azonossággal, amely tény önmagában megkérdőjelezte a szükségszerű párhuzamos magatartást. De előfordult az áremelés elmaradása is, s ezáltal azonos árszínt alakult ki, miközben a vállalkozások költségszerkezete hasonló, de költségük eltérő.
Korábban mindig árkövető magatartást folytattak, - függetlenül attól, hogy ez ésszerű volt-e vagy sem, miután az árkövető magatartás jogszerűsége nem volt a jelen eljárás tárgya - de 2002. április 25-én egyszerre emeltek árat, az IT Cinema versenytárs kivételével, amely kihagyta a piacon kínálkozó, különlegesen felértékelt áremelési lehetőséget, miközben rá is azonos külső körülmények hathattak.

Ilyen előzmények után a Gazdasági Versenyhivatalt terhelte annak a bizonyítása, hogy a nagyszámú azonos, illetve hasonló ár egyidőben való piaci megjelenése nem tulajdonítható másnak, csak az eljárás alá vont vállalkozások jogellenes összehangolt magatartásának; az eljárás alá vontaknak pedig őket terhelően a nem vitatott április 25-i piaci árjelenség cáfolatára olyan külső körülményt kellett bizonyítani, amely kizárólagosan okozhatta az azonosságot, hasonlóságot, mert ezáltal a kifogásolt magatartás nem büntethető párhuzamos magatartásnak minősül.
A külső körülmények hivatkozott kizárólagos hatását alapjaiban kérdőjelezte meg, hogy az IT Cinema nem élt az áremelés lehetőségével, valamint a BPF és az Intercom sem tartotta elegendőnek a hivatkozott külső körülményeket (tervezett áremelés tavaszra, 1.000.- Ft-os lélektani határ, két sikerfilm érkezése), hanem beismerten két ízben is telefonbeszélgetést folytattak képviselőik útján az áremelésről.
A telefonbeszélgetésekhez kapcsolódó írásbeli bizonyítékból következtethető a beszélgetések tartalma is, hiszen az egyeztetés szükségességét maga egy konkrét ártervezeten jelölte, ami megszabta a beszélgetés témáját, irányát. Port Ferenc képviselői meghallgatása során ragaszkodott a "valószínűleg" szó használatához, Kálmán András pedig korábban kétszer is Port Ferenc határozott áremelési szándékáról nyilatkozott, amelyet a tartott tárgyaláson Port Ferenc nyilatkozatának elétárása után úgy módosított, hogy a "valószínűleg"-et "igen"-ként értelmezte.
Az írásbeli bizonyítékon rögzített "egyeztetést igényel" kifejezést pedig úgy értelmezte, hogy az csak Port Ferencre és a vidéki versenytársakra vonatkozott.
A Versenytanács szerint a szavak mindennapi értelme szerint a "valószínűleg" a valóság látszatát mutató, várható, míg az "egyeztetés" megegyezés, összehangolás jelentést hordoz.
Kálmán András által előadott egyeztetési igénynek csak a BPF-re, illetve a vidéki versenytársakra való korlátozása ellenkező bizonyíték hiányában nem volt megállapítható, sőt arra engedett következtetni, hogy a kifogásolt magatartás nemcsak Budapesten érvényesült, hanem országos jelenség volt.
Nyilvánvalóan, ha a BPF-nek és az Intercomnak szüksége volt az egymásközti információcseréhez ahhoz, hogy áremelésüket végrehajtsák, akkor ugyanez elmondható a Ster-UCICE vonatkozásában is - miután ők is a külső körülményekre hivatkoztak.
A Ster-UCICE ezen kívül javukra szólóan kérték értékelni, hogy velük szemben a Gazdasági Versenyhivatal nem rendelkezik közvetlen bizonyítékokkal, s további védekezésként állították, hogy egyrészt a BPF, az Intercom forgalmazási minőségükben hozzájuthatott az önállóan kialakított áraikhoz, másrészt Pressing Csaba, átkerülve az Intercomhoz jogellenesen felhasználhatta a Ster-nél szerzett ismereteit. Utóbb állításaikat visszavonták és tartózkodtak attól, hogy bárkire terhelő állításokat tegyenek, mégkevésbé bizonyítsanak, s a Gazdasági Versenyhivatalra hárították a helyzet megoldásának feladatát.
Tény, hogy a Ster-UCICE-t konkrétan nevesítő írásbeli bizonyíték nem került a Gazdasági Versenyhivatal birtokába, továbbá tény az is, hogy a piacvezető Westend (Ster) áremelését követték korábban a versenytársak a piacon.
E tényekből kiindulva, amelyek önmagukban nem mentik a Ster-UCICE magatartást, a Versenytanács vizsgálta a kétirányú védekezés megalapozottságát.
Ennek során az volt megállapítható - végülis beismerten -, hogy függetlenül az üzemeltetők- forgalmazók közötti szerződésteljesítés során történő esetleges tudomásszerzéstől, ami jogellenesen felhasználható az üzemeltetői minőségben folytatott versenyben - a Ster-UCICE 2002. április 22-én de. 12,57 órakor továbbította árait a forgalmazóknak, amely időpontban az átvételükre és az április 25-i áremelésben való felhasználásukra már nem volt mód, vagyis az ezirányú védekezés nem volt megalapozott.
Pressing Csaba tagadásával szemben pedig nem volt megállapítható, hogy - bár külön kikötött titoktartási kötelezettség nem terhelte - korábbi árismereteit jogellenesen felhasználta. Az ekként el nem fogadható védekezés folytán a Versenytanácsnak nem kellett azzal foglalkoznia sem, hogy Pressing Csaba, mint alkalmazott sérelmes tevékenysége, amellyel a Ster-UCICE árak idő előtt birtokukból kikerültek, nem belső ügy-e, amely alkalmatlan a piacon érvényesülő objektív felelősség vonzatú magatartás piaci kimentésére.
A Versenytanács a kizárólagosan ható külső körülményekre és az egyéb bizonyítékokra hivatkozó egyik védekezést sem fogadta el, mert azok nem okozhatták az árak kifogásolt egyöntetűségét. Igy a bizonyítási teher jogkövetkezményeit az ügyfelek mindannyian viselik. Ezért a Tpvt. 11. § (2) bekezdés a) pontjába ütköző jogsértés elkövetését megállapította (Tpvt. 77. § (1) bekezdés d) pont).

A vállalkozások egymástól való függetlensége

A Versenytanács elfogadta, hogy a Ster 2002. február 28-tól az UCICE-től nem független vállalkozás (Tpvt. 11. § (1) bekezdés és 15. § (1) bekezdés) annál is inkább, mert általuk sem vitatottan külső viszonyukat illetően a Tranzakció versenyjogi felelősségükön nem változtat, s csak kettejük viszonylatában szünteti meg a jogsértés megállapíthatóságát. Ugyanakkor érdemben nem foglalkozott az Intercom, s egyáltalán az egyes mozik üzemeltetését végző társaságok eljárás alá vontaktól való függetlenségével, mert álláspontja szerint azok nem függetlenek még akkor sem, ha külön jogi személyként nevesítettek, hiszen a BPF és az Intercom rendelkezései számukra irányadóak, amit elegendően igazol a taglalt közvetlen bizonyíték, s ezért önálló versenyjogi felelősségrevonásukra nincs szükség.

A bírság

A bírság kiszabásánál a Versenytanács abból indult ki, hogy a 2002. évi budapesti multiplex üzemeltetésből számított nettó árbevételből (üzleti titok) mekkora összeg keletkezett a kifejezett jegyárbevételből (üzleti titok) azokban a mozikban, amelyekben az ügyfelek a versenyjogellenesnek minősített áremelést megvalósították. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a törvény által kiemelten védett árversenyt szüntették meg felróható magatartásukkal egymás között legalább egy hónapra a budapesti multiplex mozik többségében, amely piacot 95 %-ban uralták 2002-ben.
A Versenytanács enyhítő körülményként semmiféle, a versenyhatósággal együttműködő magatartást nem tudott figyelembevenni, mert az tartalmilag csak arra terjedt ki, hogy az ügyfelek olyan eljárási magatartást tanúsítottak, amelynek hiányában, a rosszhiszemű eljárásvitel folytán rendbírsággal lettek volna sújthatók (Tpvt. 61. §).
A Versenytanács a bírság kiszabásánál figyelembe vette, hogy az érintett szolgáltatás nem alapvető fogyasztói szükségletet elégít ki, az ügyfelek a jogsértést nem tudták ellensúlyozni, egyikükről se volt megállapítható, hogy az összehangolt magatartásban szervező vagy kiszolgáltatott szerepet töltöttek-e be, s hasonlóképpen a szankcióval való fenyegetettség sem volt értékelhető.
A kiszabott bírságösszeg minden eljárás alá vont esetében a Tpvt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi maximum alatt maradt.
A bírságszámítást szemléltetik a határozat mellékletei, amelyek elkülönítetten csak az egyes eljárás alá vontak számára betekinthetőek.

A vizsgálati kifogások

A Ster-UCICE első vizsgálati kifogását a Versenytanács érdemi vizsgálat nélkül hagyta figyelmen kívül, mert - a legkedvezőbben számítottan is - a 2002. decemberi értesüléshez képest csak 2003. januárjában éltek vizsgálati kifogással, így az nem vitatottan elkésett.
A Versenytanács a 2003. október 2-i tárgyaláson eljárástechnikai okokból az ügyfeleket (képviselőik csoportját) egyenként - szükségszerint egymás távollétében hallgatta meg, de a Ster-UCICE távollétében tanúmeghallgatást nem foganatosított, s a távollétükben történtekről a készült jegyzőkönyvből értesültek.
Tanúmeghallgatásra a Ster-UCICE képviselőinek jelenlétében került sor, rögzítve, hogy a tanú a tárgyalás egy részén jelen volt. Ugyanis az Intercom a korábban törvényes képviselőként jelölt személyt (Pressing Csabát) tanúként kérte meghallgatni.
Megjegyzendő, hogy e tárgyaláson a tanúmeghallgatás nem terjedt ki Pressing Csaba esetleges ismerethasznosító magatartására, s a tanú részbeni tárgyalási jelenléte folytán a Versenytanács a jelen határozatban mellőzta annak a kérdésnek a megválaszolását, miszerint ha az Intercom kebelén belül a 2002. április 22. előtti héten már véglegesek voltak az április 25-i árak, miért volt szükséges ezeket április 22-én délben e-mail-el az Intercom munkatársainak címzetten azzal megerősíteni, hogy a "többoldalú megbeszélések eredményeképpen" miképpen alakulnak az április 25-i Intercom árak.
A teljesség kedvéért jegyzi meg a Versenytanács, hogy bár Pressing Csaba képviseleti jogát az Intercom a cégjegyzékbe be nem jegyzetten utóbb igazolta, tanúkénti meghallgatása - képviselői minőségben tett előadás helyett - nem jogsértő.
Nem volt jogsértő az ügyfelek szükségszerinti egymás távollétében történő tárgyalási megnyilatkozatása sem, miután az Áe. csak tanúmeghallgatás esetén írja elő az ügyfelek előzetes értesítését, s nem tiltott az ügyfelek egymás távollétében történő megnyilatkoztatása.
Másoldalról megközelítve, a Gazdasági Versenyhivatal kapcsolattartása az egyes ügyfelekkel ellehetetlenülne, ha az ügyfeleket csak együttes jelenlétükben nyilatkoztathatná meg.

Jogorvoslat

A határozat elleni Tpvt. szerinti jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az eljárás alá vont vállalkozások számára.

Budapest, 2003. november 17.

Jegyzetek

  • :: d1e408

    A Magyar Filmforgalmazók Szövetsége alapvető szerepet játszik a filmmegjelenés koordinálásában. A Szövetség 1990-ben jött létre és az alapszabály szerinti célja a mozifilm forgalmazók konzultációihoz szükséges keretek biztosítása, a szakmai tevékenység összehangolása, a nemzeti filmgyártás jelenlétének biztosítása, a tagok érdekképviselete, a szakmai vonatkozású jogszabálytervezetek kezdeményezése és véleményezése, etikai kódex kidolgozása és érvényesítése, valamint a legális filmforgalmazása védelme. Elnöke Port Ferenc a BPF ügyvezetője és nyolc magyarországi forgalmazó a tagja.