Gazdasági Versenyhivatal

Vj-81/2003/66

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a

• -

  MB-Auto Magyarország Kft. (Budapest) I. rendű;

• -

  Alfa Autójavító Kft. (Szolnok) II. rendű;

• -

  Autó Péter Kft. (Zalaegerszeg) III. rendű;

• -

  Szervizcentrum Fehérvár Kft. (Székesfehérvár) IV. rendű;

• -

  Motor-Car Sopron Kft. (Sopron) V. rendű;

• -

  Auto-Kurz & Co Kft. (Szeged) VI. rendű;

• -

  Győri Autóközpont Rt. (Győr) VII. rendű;

• -

  Tóth Autó Kft. (Vác) VIII. rendű;

• -

  Újhelyi-Autó II.Kft. (Debrecen) IX. rendű;

• -

  Együd-Garage Kft. (Siófok) X. rendű;

• -

  Eurovan Miskolc Kft. (Miskolc) XI. rendű;

• -

  Postaautó Tisza Rt. (Debrecen) XII. rendű;

• -

  GÁ-TO Kft. (Kunszentmárton) XIII. rendű;

• -

  Kocsis és Társa Kft. (Baja) XIV. rendű;

• -

  ÁRENDÁS Kft. (Solymár) XV. rendű;

• -

  Pallagi Testvérek Kft. (Székesfehérvár) XVI. rendű;

• -

  Autó-2-Tempó Kft. (Nyíregyháza) XVII. rendű;

• -

  Autó Center C Rt. (Pécs) XVIII. rendű;

• -

  Autókomplex "97 Kft. (Eger) XIX. rendű;

• -

  Jász-Plasztik Kft. (Jászberény) XX. rendű;

• -

  Mitring Autó Kft. (Győr) XXI. rendű;

• -

  Birizdó Kft. (Kecskemét) XXII. rendű

eljárás alá vont vállalkozások ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozások a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A vizsgálat iránya

• 1)

  A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (1) bekezdése, illetve a 70. §-a alapján 2003. május 5-én versenyfelügyeleti eljárást indított az MB-Autó Magyarország Kft. (a továbbiakban: MB Kft.) és a vele szerződéses kapcsolatban álló huszonnégy további vállalkozás (a továbbiakban: márkakereskedők) ellen, annak vizsgálatára, hogy a köztük létrejött márkakereskedői, közvetítői, illetve szerviz szerződések (a továbbiakban együtt: Szerződések) beleütköznek-e a Tpvt. 11. §-ába.

• 2)

  A vizsgáló a Tpvt. 53. § (2), illetve (3) bekezdése alapján megszüntette az eljárást az alábbi vállalkozásokkal szemben:

• • -

    MB Szerviz Kft.;

• • -

    Alba Volán Rt. (helyette bevonásra került a Szerviz-Centrum Fehérvár Kft.);

• • -

    Wiesenthal & Ott Kft.;

• • -

    Postaautó Debrecen Kft.;

• • -

    Autókomplex Kft. (helyette bevonásra került az Autókomplex `97 Kft.).

II.

A megállapított tényállás

• 3)

  Az MB Kft. az MBAM Daimler-Chrysler AG magyarországi képviseleteként Mercedes-Benz (a továbbiakban: Mercedes) gyártmányú személygépkocsik, haszonjárművek és buszok (a továbbiakban együtt: gépjárművek) értékesítésével, Mercedes-Benz gyártmányú alkatrészek és tartozékok forgalmazásával, valamint Mercedes-Benz típusú gépjárművek javításával foglalkozik.

• 4)

  Az MB Kft. és a márkakereskedők között a Mercedes típusú személygépkocsik és jellemzően 3,5 tonna alatti haszongépjárművek forgalmazására létrejött Szerződések - egyebek mellett - rendelkezéseket tartalmaztak:

• • -

    a márkakereskedők által adni tervezett (meghatározott mértéket meghaladó) árengedménynek az MB Kft-vel történő előzetes írásos egyeztetésére;

• • -

    az eredeti MB-alkatrészek (tartozékok) MB Kft-től történő beszerzésére.

• 5)

  A személygépkocsikat a gépjárműimportőrök szakmai szervezete, a Magyar Gépjárműforgalmazók Egyesülete (a továbbiakban: MGE) a személygépkocsikat jellemző főbb paraméterek (pl.: lóerő, karosszériaméret, ár) alapján sorolja csoportokba. Az egyes csoportokba tartozó összes, illetve ezen belül Mercedes gyártmányú személygépkocsik forgalmazott darabszámát - az MGE 2002. évre vonatkozó kimutatásai alapján - az 1. táblázat foglalja össze.

  1. táblázat

  Az MB Kft. által 2002. évben forgalmazott új személygépkocsik és terepjárók
  a szakmában szokásos kategóriánként

• 6)

  A táblázat szerinti csoportosítás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a különböző kategóriákba tartozó személygépkocsik egymással nem felcserélhetők a fogyasztók számára. Az egyes kategóriák között jelentős átfedések lehetnek. Ár alapján összehasonlítva a kategóriákat, amennyiben egy autó alapfelszereltségének ára alapján pl. "A" kategóriásnak minősül, extrákkal felszerelve már ugyanolyan árban és minőségben lehet, mint egy másik márka "C" kategóriás alapmodellje.

• 7)

  A haszongépjárművek szakmában szokásos megkülönböztetése a tengelyterhelés alapján történik: két nagy csoport különíthető el, a 3,5 tonna alattiak és a 3,5 tonna felettiek, melyek szintén a tengelyterhelés alapján bonthatók tovább. Az egyes csoportokba tartozó összes, illetve ezen belül a Mercedes gyártmányú haszonjárművek forgalmazott darabszámát - az MGE 2002. évre vonatkozó kimutatásai alapján - a 2. táblázat mutatja be.

  2. táblázat

  Az MB Kft. által forgalmazott új haszonjárművek
  a szakmában szokásos kategóriánként

  A) Haszonjárművek 3,5 tonna alatt

B) Haszonjárművek 3,5 tonna felett

III.

A vizsgálói indítvány

• 8)

  A vizsgáló a Tpvt. 71. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben az eljárás megszüntetését indítványozta, mert a Szerződések az MB Kft. piaci részesedése alapján csekély jelentőségűnek minősülnek, és így nem esnek tilalom alá.

IV.

Az eljárás alá vont vállalkozások álláspontja

• 9)

  A XXII. rendű eljárás alá vont vállalkozás vitatta, hogy a szerződések csekély jelentőségűek lennének, és ezért kérte a jogsértés megállapítását. Hivatkozott arra, hogy az MB Kft. részesedése a magasabb minőségi ("luxus") kategóriába tartozó személygépkocsik és a haszonjárművek esetében is meghaladja a 10 százalékot. Hivatkozott továbbá a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) "Szállítási Teljesítmények 2003. I-IV. negyedév" című kiadványában foglalt adatokra, melyek - álláspontja szerint - a Mercedes márka jelentős magyarországi súlyára utalnak.

• 10)

  A további eljárás alá vont vállalkozások közül azok, amelyek a tárgyaláson és/vagy írásban nyilatkozatot tettek, az eljárás megszüntetését kérték.

V.

A jogi értékelés

• 11)

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás, amely a gazdasági verseny korlátozását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés alapján a tilalom - egyebek mellett - vonatkozik:

• • -

    az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására (a. pont);

• • -

    a beszerzési források közötti választás lehetőségének korlátozására (c. pont).

• 12)

  A Tpvt. 13. § (1) és (2) bekezdése alapján nem esik tilalom alá a megállapodás, ha az azt megkötő vállalkozások együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

• • -

    az árak versenytársak közötti meghatározására, vagy

• • -

    a piac versenytársak közötti felosztására

vonatkozik.

• 13)

  A márkakereskedők által alkalmazni tervezett árengedményeknek az MB Kft.-vel történő egyeztetési kötelezettsége, illetve a márkakereskedőket terhelő alkatrész beszerzési korlátozás a Tpvt. 11. § (1) bekezdés a., és c., pontjába ütköző - az MB Kft. és az egyes márkakereskedők közötti - versenyt korlátozó megállapodásnak minősül.

• 14)

  A vizsgálat tárgyát képező Szerződéseket az MB Kft. külön-külön kötötte meg az egyes márkakereskedőkkel. A Szerződésekben az MB Kft. nagykereskedő-eladóként, a márkakereskedők pedig kiskereskedő-vevőként (viszonteladóként) szerepelnek, vagyis a megállapodást kötő felek nem minősülnek egymás versenytársainak, függetlenül attól, hogy az MB Kft. értékesít-e közvetlenül végfelhasználóknak vagy sem. Ezért a Versenytanács vizsgálta a Tpvt. 13. §-ában foglalt feltételek teljesülését.

• 15)

  Az eladó-viszonteladó kapcsolatokban létrejövő (vertikális) megállapodások esetén az "együttes piaci részesedés" nem határozható meg az egyes résztvevők piaci részesedéseinek összegeként, mert ugyanaz az árutömeg mindkét fél forgalmában megjelenik. Ezért ilyen esetben "együttes piaci részesedés"-ként a két fél piaci részesedései közül a nagyobbat (adott esetben nyilvánvalóan az MB Kft-t) kell figyelembe venni.

• 16)

  Az MB Kft. márkakereskedői révén az ország egész területét lefedi, és ugyanez jellemzi a többi gépjármű forgalmazót is. Ezért a Versenytanács érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) Magyarország egész területét tekintette.

• 17)

  Az érintett árupiac (Tpvt. 14. § (2) bekezdés) tekintetében a Versenytanács a személygépkocsikat, a haszongépjárműveket, és a buszokat egymástól elkülönült árupiacoknak tekintette. Ezek közül a buszokkal érdemben nem foglalkozott, mert azokat az MB Kft. nem a Szerződések alapján értékesíti.

• 18)

  A személygépkocsik esetében a Versenytanács abból indult ki, hogy az MGE által kialakított egyes kategóriákba tartozó személygépkocsik mindenképpen a Tpvt. 14. § (2) bekezdés szerinti egymást helyettesítő árunak minősülnek, azonban nem zárható ki, hogy a helyettesítés ennél szélesebb körű. Az egymás melletti kategóriába tartozó személygépkocsik ugyanis - figyelembevéve azt is, hogy a kategorizálás több ismérv egyidejű figyelembevételével történik - nyilvánvalóan közelállnak egymáshoz. Mindezek révén akár egy un. "helyettesítési lánc" is kialakulhat, miáltal több kategória (szélső esetben akár a személygépkocsik teljes köre) egységes árupiacot alkothat.

• 19)

  Az adott esetben a Versenytanács - jóllehet nem tartja kizárhatónak, hogy a személygépkocsik egységes árupiacot alkotnak - nem látta szükségesnek a személygépkocsik tekintetében az érintett árupiac(ok) egyértelmű meghatározását. Álláspontja szerint ugyanis az azonos jellegű áruk (adott esetben: személygépkocsik) teljes választékának forgalmazására vonatkozó vertikális megállapodások esetében a csekély jelentőség szempontjából az egyes választékokból való átlagos részesedésnek van jelentősége, függetlenül attól, hogy az egyes választékok a végső fogyasztó szempontjából azonos árupiachoz tartozónak minősülnek-e vagy sem. A személygépkocsik körében - mind a vizsgáló által figyelembevett 2002. évi MGE adatok, mind a XXII. rendű eljárás alá vont vállalkozás által előterjesztett 2003. évi KSH adatok alapján - az MB Kft. előzőek szerinti átlagos részesedése lényegesen alatta marad a Tpvt. 13. § szerinti 10 százalékos mértéknek (1 százalék körüli).

• 20)

  A Szerződéseknek jellemzően tárgyát képező 3,5 tonna alatti haszongépjárművek esetében az MB Kft. részesedése összességében és az azon belüli két kategória egyike esetében sem éri el a 10 százalékos mértéket (lásd 2. táblázat A. rész), és szintén 10 százalék alatti mérték adódik, ha a 3,5 tonna feletti haszongépjárműveket (vagy azok közül bármelyiket) együtt vesszük figyelembe a 3,5 tonna alatti haszongépjárművekkel.

• 21)

  Megjegyezi a Versenytanács, hogy a XXII. rendű eljárás alá vont vállalkozás által előterjesztett a teljes tehergépkocsi-állományra vonatkozó 2003. évi KSH adatok alapján is 10 százalék alatti érték adódik a Mercedes típusú járművek részesedésére.

• 22)

  Miután az MB Kft. részesedése a személygépkocsik és a haszongépjárművek esetében sem haladja meg a tíz százalékot a Versenytanács - megállapítva, hogy a Szerződésben foglalt versenyt korlátozó megállapodások a Tpvt. 13. § alapján nem esnek tilalom alá - a Tpvt. 77. § (1) bekezdés j) pontja szerinti határozatában az eljárást megszüntette.

• 23)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő 2004. május 1-jei csatlakozását követően változások várhatók a csekély jelentőségű megállapodások versenyjogi megítélése tekintetében, melyeket az eljárás alá vont vállalkozásoknak indokolt figyelembe venni jövőbeni szerződéses gyakorlatukban.

• 24)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2004. február 26.