Vj-19/2004/34
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa
- -
HIPP & Co. I. rendű;
- -
HIPP GmbH & Co. Vertrieb KG II. rendű;
- -
HIPP Termelő és Kereskedelmi Kft. III. rendű;
- -
Heinz Italia S.r.l. IV. rendű;
- -
Kecskeméti Konzervgyár Rt. V. rendű; valamint
- -
a KCE Élelmiszergyártó és Kereskedelmi Kft. VI. rendű
eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel kérhetik az eljárás alá vont vállalkozások.
Indoklás
I.
A tényállás
Az eljárás alá vont vállalkozások
- 1)
Az I. rendű eljárás alá vont HIPP & Co. (a továbbiakban: HIPP) és a II. rendű eljárás alá vont HIPP GmbH & Co. Vertrieb KG (a továbbiakban: HIPP KG) svájci székhelyű vállalkozások, melyek Európa legnagyobb üveges bébiételgyártójának, a HIPP-csoportnak a tagjai.
- 2)
A HIPP-csoport magyarországi tagja a III. rendű eljárás alá vont HIPP Termelő és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: HIPP Kft.), melyet a - termékeivel a magyar piacon 1990. év óta jelen lévő - HIPP-csoport alapított 1991. novemberében. A HIPP Kft. a bébiétel termékek magyarországi gyártására Hanságligeten "zöld mezős beruházás"-sal termelő kapacitásokat hozott létre, melyek 1999. év végére épültek ki teljeskörűen.
- 3)
A IV. rendű eljárás alá vont Heinz Italia S.r.l. (a továbbiakban: Heinz) olaszországi székhelyű vállalkozás, mely - egyebek mellett - bébiételek gyártásával is foglalkozik.
- 4)
Az V. rendű eljárás alá vont Kecskeméti Konzervgyár Rt. (a továbbiakban: Konzervgyár Rt.) 1999. július 15-ig a Heinz irányítása alatt (Heinz Kecskeméti Konzervgyár Rt. néven) zöldség alapú élelmiszertermékeket és bébiételeket gyártott és forgalmazott. A Konzervgyár Rt. többségi részvénytulajdonosa 2000. március 5-től 2003. július 21-ig a belizei EFL Inc. volt, azt követően az Univer Product Rt.
- 5)
A VI. rendű eljárás alá vont KCE Élelmiszergyártó és Kereskedelmi Kft-t (a továbbiakban: KCE Kft.) két külföldi magánszemély alapította 1999. július 12-én.
A vizsgált megállapodások
- 6)
A Heinz 1999. július 15-én "Az Egész Világra Kiterjedő Védjegy Átruházási Megállapodás" (a továbbiakban: M1) keretében értékesítette az ún. Kecskeméti koronás védjegyet a HIPP részére. Egyidejűleg a HIPP a védjegyre vonatkozóan használati engedélyt adott a HIPP Kft. részére. M1 nem tartalmazza, de a vizsgálat során beszerzett levélmásolat szerint a Heinz vállalta, hogy a bébiételek tekintetében Magyarország területén öt évig nem folytat versenyt a HIPP-el.
- 7)
1999. június 15-én a Konzervgyár Rt. és a HIPP Kft. között Végső Megállapodás, valamint Adat és Receptátadási Szerződés (a továbbiakban együtt: M2) jött létre, melynek keretében a kecskeméti bébiételek teljes gyártási receptúrája, a termékek gyártásához szükséges készletek (alapanyagok, segédanyagok, címkék, stb.), továbbá a bébiételek vevőlistája a HIPP Kft. tulajdonába kerültek.
- 8)
1999. július 15-én a Konzervgyár Rt. a tulajdonában lévő - zöldségalapú élelmiszeripari termékek gyártására szolgáló - vagyontárgyakat, épületeket és berendezéseket (a továbbiakban együtt: Eszközök) Adás-Vételi Szerződés (a továbbiakban: M3) keretében értékesítette a KCE Kft. részére, azzal azonban, hogy a bébiételgyártáshoz kapcsolódó berendezésekre (a továbbiakban: Berendezések) - legkorábban hat hónapon belül gyakorolható - feltétel nélküli vételi opciót kötött ki a Heinz részére. A KCE Kft. vállalta, hogy 1999. december 31-ig folytatja a bébiételgyártást a HIPP Kft. részére, melyen túlmenően azonban öt évig nem állít elő bébiételt (M3 19.f. pont). Egyidejűleg - a KCE Kft. vállalásának megfelelően - Bércsomagolási Megállapodás (a továbbiakban: M4) jött létre a HIPP Kft. és a KCE Kft. között, mely szerint a KCE Kft. 1999. december 31-ig bébiételeket gyárt a HIPP Kft. részére. A KCE Kft. vállalta, hogy M4 megkötését követő egy éven belül nem gyárt, négy éven belül pedig nem értékesít Magyarországon bébiételeket (M4 13.c. pont).
A megállapodások megvalósulása
- 9)
A KCE Kft. a Konzervgyár Rt-től vásárolt Berendezésekkel 1999. december 31-ig gyártott bébiételeket a HIPP Kft. részére, azóta a gyártás a HIPP Kft. hanságligeti gyárában történik.
- 10)
A Konzervgyár Rt. 2000. március 6-án szerződésszegés miatt felmondta az M3-at, és birtokba vette az Eszközöket, melyek (a KCE Kft. által indított pereknek a két fél közötti egyezséggel történt jogerős lezárultát követően) 2003. július 25-én kerültek a tulajdonába.
- 11)
A Heinz 2000. június 9-én hívta le az M2 szerinti opciót, egyidejűleg átruházva a bébiétel gyártásához szükséges Berendezéseket az EFL Inc-re. A Konzervgyár Rt. és akkori tulajdonosa az EFL Inc. 2000. június 29-én megalapította a Kecskeméti Bébiételgyártó Rt-t, amely a Konzervgyár Rt-től bérbevett Berendezésekkel 2002. júniusa óta bébiételeket gyárt: előbb "Kecskeméti bébiétel" elnevezéssel, 2004. év elejétől (a HIPP Kft. által indított névhasználati per jogerős elvesztését követően) pedig "Univer bébiétel" néven.
II.
A vizsgálat
- 12)
A Gazdasági Versenyhivatal 2004. január 27-én versenyfelügyeleti eljárást indított az I-VI. rendű eljárás alá vont vállalkozások ellen annak vizsgálatára, hogy az M1-M4-ben foglalt rendelkezések sértik-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-át.
- 13)
A vizsgálók a Tpvt. 71. § szerinti jelentésben az alábbi indítványokat tették.
-
- a)
A HIPP KG esetében az eljárás megszüntetését indítványozták, mert tévesen került eljárás alá vonásra.
- a)
-
- b)
A Heinz és a HIPP között létrejött M1 esetében szintén indítványozták az eljárás megszüntetését, mert az vállalkozások összefonódását valósít meg, melyben foglalt versenytilalom ún. kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül, ami nem esik a Tpvt. 11. §-ában foglalt tilalom alá.
- b)
-
- c)
A Konzervgyár Rt. és a KCE Kft. között létrejött M3 tekintetében azért indítványozták az eljárás megszüntetését, mert annak 19.f. pontja ugyan beleütközik a Tpvt. 11. §-ába, azonban az azáltal teremtett jogsértő állapot 2000. március 6-án megszűnt, ezért a Tpvt. 67. § (4) bekezdése szerinti három éves határidő elteltére tekintettel, azzal kapcsolatban nem lehetett volna az eljárást megindítani.
- c)
-
- d)
A HIPP Kft. és a KCE Kft. között létrejött M3 13.c. pontja tekintetében annak megállapítását indítványozták, hogy a Tpvt. 11. § (2) bekezdés d) pontjába ütközik, azzal, hogy tényleges piaci hatás hiányában a bírság kiszabása nem indokolt és nincs szükség a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelésére sem, mert a jogsértő megállapodás már nincs hatályban.
- d)
- 14)
A Tpvt. 73. § szerinti előzetes álláspontjában a Versenytanács - az M3 19.f. pontjának megítélését kivéve - a 13. pont szerinti vizsgálói indítvánnyal azonos álláspontot közölt az eljárás alá vont vállalkozásokkal. Az M3 19.f. pontja tekintetében a Versenytanács alkalmazhatónak ítélte a Tpvt. 67. § (4) bekezdését, ezért erre nézve azt közölte az érintett IV. és V. rendű eljárás alá vont vállalkozással, hogy jogsértés megállapítását tervezi.
III.
Az eljárás alá vont vállalkozások álláspontja
- 15)
Az I. és a II. és IV. rendű eljárás alá vont vállalkozások tudomásul vették az eljárás velük szembeni megszüntetését.
- 16)
A III. rendű eljárás alá vont HIPP Kft. kérte az eljárás vele szembeni megszüntetését az alábbiakra tekintettel.
-
- a)
Álláspontja szerint versenytilalmi megállapodások esetében nem alkalmazható a Tpvt. 67. § (4) bekezdése, mert nem állapotcselekményről és nem mulasztásban megnyilvánuló jogsértésről van szó.
- a)
-
- b)
Hivatkozott továbbá arra, hogy az M4 esetében még a Tpvt. 67. § (4) bekezdésének elvi alkalmazhatóság esetén is legfeljebb 2003. március 6-ig lehetett volna eljárást indítani, mert a versenytilalmi kötelezettséget vállaló KCE Kft. 2000. március 6-tól nem volt piaci szereplő, vagyis versenyjogilag releváns magatartást nem tanúsíthatott.
- b)
-
- c)
Kifejtette, hogy az M4 önállóan nem értékelhető, az szerves részét képezi az M1 és M2 révén megvalósult összefonódásnak (1999. év végéig csak az M4 alapján tudta hasznosítani a HIPP Kft. a tulajdonába került gyártási jogokat és ismereteket), ezért az M4-ben foglalt versenytilalom is összefonódáshoz kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül.
- c)
- 17)
Az V. rendű eljárás alá vont Konzervgyár Rt. kérte az eljárás vele szembeni megszüntetését, mert az M3-at a Heinz-csoporthoz tartozó többségi részvénytulajdonosának utasítására kötötte meg. Kérte továbbá az I-III. rendű eljárás alá vont vállalkozások (mint a HIPP-csoport tagjai), valamint a IV. rendű eljárás alá vont vállalkozás (mint a Heinz-csoport tagja) tekintetében a jogsértés megállapítását, mert a Heinz-csoport és a HIPP-csoport a magyar bébiétel piacot érintő versenyt korlátozó megállapodást kötött egymással. Álláspontja szerint ugyanis a Heinz-csoportot terhelő versenytilalom - érdemben nem vizsgált - ötéves időtartama túlzott a bébiételek esetében (legfeljebb félév szükséges a piaci beilleszkedéshez). Kifogásolta, hogy a vizsgálat nem értékelte azokat a Heinz-csoport által készített dokumentumokat, amelyekben elképzelhetőnek tartották, hogy a megállapodások jogellenesek lehetnek.
- 18)
A VI. rendű eljárás alá vont KCE Kft. nem terjesztett elő nyilatkozatot.
IV.
A Versenytanács jogi értékelése
A jogi háttér
- 19)
A Tpvt. élesen elkülöníti egymástól a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat (IV. fejezet) és az összefonódásokat (VI. fejezet). Nem vitatható ugyan, hogy a Tpvt. 23. § alapján összefonódásnak minősülő tranzakciók jellemzően valamely megállapodáson alapulnak, továbbá azok szükségszerűen korlátozzák a gazdasági versenyt (ti. csökken az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások száma), tekintettel arra azonban, hogy a VI. fejezet külön szabályokat ad a piaci struktúra tartós változását jelentő, összefonódásnak minősülő "versenykorlátozó megállapodások"-ra, azok akkor sem vonhatók a IV. fejezet rendelkezései alá, ha a Tpvt. 24. § szerinti nettó árbevételi küszöbszámok alapján létrejöttükhöz nem szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélye.
- 20)
A Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerint az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek szükségesek az összefonódás megvalósításához. A Tpvt. tehát ezeket (az ún. kapcsolódó) versenykorlátozásokat az összefonódás szerves részeként kezeli. Lényeges azonban, hogy az összefonódás és a versenykorlátozás közötti kapcsolatnak tartalminak kell lennie; vagyis önmagában még nem tesz kapcsolódóvá egy versenykorlátozást, ha abban az összefonódással egyidejűleg állapodtak meg a felek. Ha viszont az előzők szerinti szerves kapcsolat fennáll, akkor a Versenytanács érvényes gyakorlata (Vj-58/2003.) szerint az összefonódáshoz kapcsolódónak minősülő versenykorlátozások abban az esetben sem esnek a Tpvt. IV. fejezete alá, ha az összefonódás a Tpvt. 24. § alapján nem engedélyköteles. (a nem kapcsolódó versenykorlátozások értelemszerűen a Tpvt. IV. fejezetének rendelkezései alapján bírálandók el.)
- 21)
Mindezek alapján annak, hogy valamely megállapodás révén megvalósuló tranzakció teljes egészében a Tpvt. VI. fejezete alá tartozzon, az alábbi két feltétele van:
-
- a)
a Tpvt. 23. § alapján összefonódásnak minősül;
- a)
-
- b)
a benne lévő versenykorlátozások az előzőek szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősülnek.
- b)
- 22)
A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 90.) szerint a vállalkozásrészt értékesítő vállalkozás által tett olyan (ún. versenytilalmi) vállalás, mely szerint meghatározott ideig, meghatározott áruk tekintetében nem lép piacra (nem gyárt, nem forgalmaz, stb.), akkor minősül kapcsolódó versenykorlátozásnak, ha:
-
- a)
egyrészt nem haladja meg azt az időt, ami szükséges a vevő piaci beilleszkedéséhez;
- a)
-
- b)
másrészt nem lépi túl az értékesített vállalkozásrész értékesítés előtti működési területét: sem áru szempontjából, sem pedig földrajzi értelemben.
- b)
- 23)
A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 23. § (5) bekezdése alapján vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.
A megállapodások (M1-M4) értékelése
- 24)
M1-M4-et (mint megállapodások együttesét) tekintve megállapítható, hogy azokon belül:
-
- a)
az M1 és az M2 a meghatározó, melyek révén a HIPP olyan jogokhoz (védjegy, receptúra, vevőlista) és eszközökhöz (készletek) jut, melyek a rendelkezésre álló eszközökkel (a hanságligeti gyár) együtt elégségesek a Konzervgyár által korábban gyártott bébiételek előállításához (a piaci részesedés "átvételéhez");
- a)
-
- b)
M4 szerepe az előzőekhez képest másodlagos (átmeneti), funkciója az 1999. június 15. és 1999. december 31. közötti azon időszak áthidalása volt, amikor a HIPP Kft. még nem rendelkezett a bébiétel gyártásához szükséges gyártóeszközökkel;
- b)
-
- c)
M3 csak annyiban releváns, hogy a KCE Kft. abban vállalta a Konzervgyár Rt. felé, hogy a HIPP Kft-vel megköti M4-et.
- c)
Az M1 és az M2
- 25)
Az előzőek alapján a Versenytanács elsőként a Heinz és a tőle az M2 megkötésekor nem független (Tpvt. 15. §) Konzervgyár Rt., illetve a HIPP és a tőle nem független HIPP Kft. között létrejött M1-et és M2-őt vizsgálta. Megállapította, hogy az azok révén a HIPP Kft. által megszerzett eszközök és jogok - a 23. és 24.a. pontban kifejtettek alapján - a Tpvt. 23. § (5) bekezdés szerint vállalkozásrésznek minősülnek, melynek HIPP Kft. által történt megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.
- 26)
Külön is vizsgálta a Versenytanács a Heinz által a bébiételek magyarországi forgalmazására vállalt ötéves versenytilalmat, amit úgy ítélt meg, hogy az teljes mértékben megfelel a Gazdasági Versenyhivatal által, a szerződés megkötésének időszakában és azóta is következetesen alkalmazott gyakorlat (lásd 22. pont) szerinti kapcsolódó versenykorlátozási kritériumoknak, illetve az ötéves időtáv összhangban van a Gazdasági Versenyhivatalnak a Heinz-HIPP megállapodás időszakában alkalmazott gyakorlatával, ami megfelel az akkori európai gyakorlatnak is [1]
- 27)
Fentiek szerint az ötéves időtáv alsó határnak minősült, ezért a Versenytanács szükségtelennek tartotta annak részletes vizsgálatát, hogy a bébiételek esetében esetlegesen öt évnél rövidebb időszak lett volna indokolt. Az előzőekre is tekintettel a Versenytanács - szemben a Konzervgyár Rt. álláspontjával - annak vizsgálatát sem tartotta szükségesnek, hogy a Heinz és a HIPP miként vélekedett megállapodásuk esetlegesen jogsértő jellegéről.
- 28)
Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint az M1 és az M2 nem minősül a Tpvt. 11. § szerinti gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak, ezért ezek tekintetében az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés második fordulata alapján, jogsértés hiányában megszüntette.
Az M3 és az M4
- 29)
A KCE Kft. és a Konzervgyár Rt. közötti M3 - egészét tekintve - szintén vállalkozások összefonódásának minősül, mert az a Konzervgyár Rt. (bébiétel gyártáson túli) részének - mint a Tpvt. 23. § (5) bekezdés szerinti vállalkozásrésznek - a KCE Kft. általi megszerzését jelentette. A KCE Kft. által az M3-ban a bébiételek gyártása tekintetében vállalt versenytilalom azonban nem felel meg a kapcsolódó versenykorlátozások 22. pont szerinti kritériumainak, mert arra nem vállalkozásrészt vagy vállalkozást értékesítő vállalkozás tett vállalást. Ezért a Versenytanács vizsgálta, hogy az M3 19.f. pontja a Tpvt. 11. §-ába ütközik-e.
- 30)
Szintén vizsgálta a Versenytanács, hogy a KCE Kft. és a HIPP Kft. között létrejött M4-ben szereplő, szintén a bébiételekre vonatkozó versenytilalmat. A Versenytanács nem osztotta a HIPP Kft. azon álláspontját, hogy az M4, az M1 és M2 által megvalósult összefonódás szerves részét képezi, az ugyanis csupán azt az átmeneti féléves időszakot volt hivatva áthidalni, amíg a HIPP Kft. saját gyártókapacitásai nem készülnek el. Másrészt a versenytilalom nem a vállalkozásrészt értékesítő vállalkozásra vonatkozott (hanem egy olyan, harmadik piaci szereplőre, a KCE Kft-re, amelyre kizárólag az előzőek szerinti átmeneti helyzet miatt volt szükség), vagyis a versenytilalom nem felel meg a 22. pont szerinti feltételnek. Ezért a Versenytanács KCE Kft-nek a HIPP Kft. részére tett versenytilalmi vállalása esetében is vizsgálta azt, hogy beleütközik-e a Tpvt. 11. §-ába.
- 31)
A Versenytanács álláspontja szerint, ha két vállalkozás megállapodik abban, hogy egyikük meghatározott árukat, meghatározott ideig nem gyárt és/vagy nem értékesít, az az előállítás, illetve a forgalmazás korlátozásának minősül. Ezért a Versenytanács vizsgálta, hogy
-
- -
a KCE Kft. és a Konzervgyár Rt. közötti M3 19.f. pontjában; valamint
- -
-
- -
a KCE Kft. és a HIPP Kft. közötti M4 13.c. pontjában
- -
foglalt a KCE Kft-t terhelő versenytilalom a Tpvt. 11. § (2) bekezdés b) pontjába ütközik-e.
- 32)
A Versenytanács értékelte azt a körülményt is, hogy a Konzervgyár Rt. 2000. március 6-án felmondta az M3-at, illetve birtokba vette a bébiételgyártáshoz szükséges Berendezéseket, és azokkal egy általa (is) alapított vállalkozáson keresztül folytatta a bébiételgyártást.
- 33)
A 32. pontban foglaltakat a Versenytanács elsőként a Tpvt. 67. § (4) bekezdésével összefüggésben értékelte, mely szerint: Nem indítható vizsgálat, ha a törvénybe ütköző magatartás elkövetése óta három év eltelt. Ha a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik meg, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
- 34)
A Versenytanács elöljáróban szükségesnek tartja egyértelműsíteni, hogy nem ért egyet a HIPP Kft. azon álláspontjával, mely szerint a versenytilalmi megállapodások esetében nem alkalmazható a Tpvt. 67. § (4) bekezdése. Egy ilyen megközelítés ugyanis - amellett, hogy a Tpvt. konkrét megfogalmazásából sem vezethető le - a gyakorlatban azt jelentené, hogy a versenytilalmi (és más versenyt korlátozó) megállapodások a megkötésüket követő 3 év elteltével legálissá válnának. Ez nyilvánvalóan ellentétes a versenyjog céljaival.
- 35)
A Tpvt. 67. § (4) bekezdésében foglaltak konkrét megvalósulását illeteően a Versenytanács álláspontja a következő.
-
- 1.
Az M3-at, annak Konzervgyár Rt. általi egyoldalú - a KCE Kft. által bíróságon vitatott - felmondása nem szüntette meg, és ez értelemszerűen vonatkozik annak a Tpvt. 11. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző kikötésére is. Az M3 - és ezen keresztül a jogsértő állapot - csak 2003. július 25-én, a bírósági perek jogerős lezárultával szűnt meg, amit követően a versenyfelügyeleti eljárás megindításáig nem telt el három év. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint az M3 tekintetében a Tpvt. 67. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
- 1.
-
- 2.
Az M4 esetében a KCE Kft. által végzett bérgyártás ugyan csak 1999. december 31-ig tartott, M4-nek a Tpvt. 11. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző rendelkezése azonban még azt követően négy évig (2003. december 31-ig) korlátozta a KCE Kft-t a bébiételgyártásban, vagyis a Tpvt. 67. § (4) bekezdése szerinti három év az M4 esetében sem telt még el.
- 2.
- 36)
A Tpvt. 67. § (4) bekezdés alkalmazhatóságától függetlenül a Versenytanács nem tartotta minden alapot nélkülözőnek a HIPP Kft. azon álláspontját, hogy 2000. március 6-tól a KCE Kft. nem volt a piac tényleges szereplője, vagyis a rá vonatkozó versenytilalom nem járt valós piaci hatással. A Versenytanács álláspontja szerint, ha egy versenyt korlátozó megállapodás gyakorlati megvalósulásának nincs realitása, akkor az a Tpvt. 11. § (1) bekezdés szerinti célzatot is megkérdőjelezheti, és így nem ütközik feltétlenül a Tpvt. 11. §-ába. Mindennek egyértelmű megállapítása további vizsgálatot igényelt volna, aminek elvégzését nehezítette (sőt: nagy valószínűséggel lehetetlenné tette volna), hogy a KCE Kft. a részére kézbesített iratokat kézbesítési megbízottja útján ugyan átvette, azonban az eljárásban semmilyen formában nem vett részt. Ezért a Versenytanács szükségtelennek ítélte az eljárás további folytatását, figyelembevéve azt is, hogy az M3 szerinti jogsértő állapot 2003. július 25-én, az M4 szerinti pedig 2003. december 31-én megszűnt, így a Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezés (a törvénybe ütköző állapot megszüntetésének elrendelése) alkalmazására a jogsértés esetleges megállapítása esetén sem lenne szükség, továbbá a Versenytanács - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - bírság kiszabását sem tervezte, figyelemmel arra, hogy a versenykorlátozónak minősített kikötéseknek nem volt tényleges versenyt korlátozó hatásuk.
- 37)
Mindezek alapján a Versenytanács az M3 és M4 tekintetében a Tpvt. 72. § (1) bekezdés első fordulata ("az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását") alapján megszüntette.
V.
Eljárási kérdések
- 38)
A II. rendű eljárás alá vont vállalkozással szemben az eljárás tévedésből került megindításra, ezért vele szemben a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 53. § (3) bekezdése alapján megszüntette. Megjegyzi a Versenytanács, hogy amennyiben az ügyfél téves eljárásba vonására a vizsgáló eljárása (Tpvt. 47. § (1) bekezdés a) pont) során derül fény, akkor az eljárás vele szemben történő megszüntetésére a Tpvt. 53. § (3) bekezdése alapján a vizsgáló is jogosult.
- 39)
A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. szeptember 9.
Jegyzetek
-
Az Európai Bizottságnak a koncentrációk megvalósításával összefüggő korlátozásokról szóló 90/C203/05. számú közleménye III.A.2. pontja szerint "Ami a versenytilalom elfogadható időtartamát illeti, öt éves időszak helyénvalónak számít, ha a vállalat átadásához goodwill és knowhow is hozzátartozik.... Ezek azonban nem abszolút szabályok, nem zárják ki adott körülmények között a hosszabb időtartamú tilalmat sem ...."