Vj-161/2004/59

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa

-
a Kemira GrowHow Kft. (Budapest), I. r.,
-
a BA-NA Kft. (Piliscsaba), II. r.,
-
az Argo Kereskedelmi és Számítástechnikai Szolgáltató Rt. "f.a." (Budapest), III. r.,
-
a Gabomix Feed Kft. (Budapest), IV. r.

eljárás alá vontak ellen gazdasági versenyt korlátozó magatartás tilalma miatt indított eljárásban elfogadta az alábbi

határozatot

A versenytanács megállapítja, hogy I., II. és III. r. eljárás alá vont vállalkozások a takarmányfoszfát magyarországi forgalmazását érintően versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek.

A IV. eljárás alá vont vállalkozással szemben az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljárás alá vontak a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálati keresettel élhetnek.

Indoklás

I.

A vizsgálat megindításának körülményei

1.
A Gazdasági Versenyhivatal (továbbiakban: GVH) tudomást szerzett arról, hogy az I. r. eljárás alá vont és viszonteladói (II-IV. r. eljárás alá vontak) között olyan megállapodások álltak fenn, melyek a piacon megjelenő vásárlók egymás közötti felosztására, áregyeztetésre vonatkoznak 2000 és 2004 közötti időszakban. Mindez alkalmas lehet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. § (1) és (2) bekezdések megsértésére, ezért a GVH 2004. december 8-án versenyfelügyeleti eljárást indított.
2.
A jelen ügy előzménye a Vj-101/2004. sz. eljárás, melyben a Versenytanács jogerősen megállapította, hogy a Kemira GrowHow Oy és a Kemira GrowHow Kft., valamint a Tessenderlo Chemie NV és a Tessenderlo Chemie Hungária Kft. - két takarmányfoszfát piacon tevékenykedő társaság, és magyarországi leányvállalataik - között a Tpvt. 11. §-ába ütköző horizontális kartell állt fenn, ahol is a két külföldi anyavállalat hosszú időn keresztül áregyeztető, piacfelosztó és információs kartellt alakított ki egymás között. A kartellről a magyar leányvállalatok is tudtak, egyben a külföldi kartell végrehajtóinak bizonyultak.

II.

Az eljárás alá vontak

3.
A Kemira-csoport - a BASF üzletágát átvéve - 1987 óta van jelen a takarmányfoszfátok hazai piacán, míg az I. r. eljárás alá vont 1999. november 30-án jött létre, ekkor még Kemira Chemicals Hungary Kft. néven, a Kemira GrowHow Oy 100 %-os tulajdonában lévő társaságként. A Kemira-csoportnak két másik magyar leányvállalata (a Kemira Pigments Kft. és a Kemira Argo Kft.) 2003. január 1-én beolvadt a Kemira Chemicals Kft-be, mely ekkor nevét Kemira GrowHow Kft-re változtatta. Feladata a Kemira termékek magyarországi forgalmazásának megszervezése, ennek érdekében bonyolítja e termékek importját. A takarmányfoszfátot egyrészt közvetlenül adja el egyes felhasználóknak, másrészt viszonteladókon keresztül értékesít. A saját értékesítés aránya a vizsgált időszakban 30 %-ról 50 %-ra emelkedett.
4.
A II. r. eljárás alá vont BA-NA Bt. 1998-ban jött létre, majd 2000-ben Kft-vé alakult át. Fő tevékenységi köre a takarmány-alapanyag nagykereskedelem, ezen belül fő termékei a takarmányfoszfát, aminosavak, fehérjeforrások. Az I. r. eljárás alá vonttal több éve áll szoros kereskedelmi kapcsolatban, számos, jellemzően kisebb méretű Kemira GrowHow Kft takarmányfoszfát vevőt lát el.
5.
A III. r. Argo Rt. 1999. június 1-től tevékenykedik, jogelődje 1994-től az ARBOMIX Befektetési Rt. volt. 2004. október 8-tól felszámolás alatt van, felszámolója a Ratis Kft. (1054 Budapest, Aulich u. 7.).
6.
A IV. r. Gabomix Kft. 1991-ben jött létre, fő profilja a premix- és takarmány alapanyagok disztribúciós nagykereskedelme, vitamin-nyomelem panelek, aminosavak, makroelemek, hozamfokozók, antioxidánsok, takarmányba keverhető gyógyszerek, takarmánykiegészítők, fehérjehordozók export-importja. Kilenc vállalkozás által létrehozott közös beszerzési társulásként csak tulajdonosainak ad el a Kemira GrowHow Kft-től beszerzett takarmányfoszfátot.

III.

A vizsgált piac

7.
Az ásványi anyagok, tápanyag-kiegészítők, valamint a különböző adalékanyagok - ez utóbbiak között a takarmányfoszfátok - lényeges részét alkotják az állatok élelmezésének, egyben az élelem minőségére is hatást gyakorolnak. A foszfor háromféleképpen kerül az állatok szervezetébe: szerves takarmány, állati takarmány és szervetlen takarmányforrás (főleg kalcium foszfátok) útján. A fő szervetlen takarmányfoszfátok (kalcium-, magnézium-, szódium- és ammónium-foszfát) közül a kalciumfoszfát a leggyakoribb forrás, melyből többféle összeállítás létezik. Magyarországon a kereslet a monokalciumfoszfátra (MCP) összpontosul, ez tekinthető a domináns foszfát fajtának. A takarmányfoszfát a takarmány költségeinek mintegy harmadát teszi ki, ezért stratégiai terméknek tekinthető, mely a nagyüzemi hústermelés alapvető eleme.
8.
A kínálati oldalt 1998. áprilisig, hosszú időn át két vállalkozás - a Tessenderlo Chemie Hungária Kft. (a Tessenderlo Chemie NV. magyarországi leányvállalata) és a BASF, majd a BASF üzletágát átvevő I. r. eljárás alá vont - uralta. A helyzet későbbiekben sem változott jelentősen, 2002-2003 folyamán a Kemira és a Tessenderlo a Magyarországra irányuló import 80-90 %-át biztosította, a többi rész leginkább Görögországból, Törökországból, Csehországból, 2003-tól Oroszországból, 2004 óta Franciaországból érkezett, mivel gyártás Magyarországon nem folyt.
9.
A két fő forgalmazó közül a Tessenderlo magyar leányvállalatán keresztül látja el a disztribúció. A Kemira GrowHow Kft. 2000-tól három viszonteladón (II., III. IV. r. eljárás alá vontak) keresztül, valamint közvetlenül is értékesít a végfelhasználóknak úgy, hogy 2000-2002 között összes eladásai kb. 70 %-a, míg 2003-ban kb. 50 %-a folyt viszonteladóin keresztül.
10.
A takarmányfoszfátok legfontosabb vevői az állati takarmánygyártók, akik egyfelől olyan premix gyártók, amelyek kész állateledelt gyártanak mezőgazdasági célokra, másfelől olyan összetett gyártási tevékenységet végző termelők, amelyek a késztermék komponenseit készítik. További vevők lehetnek a nagy hústermelők, akik saját használatra vásárolnak MCP-t, de az általuk beszerzett mennyiség nem tekinthető jelentősnek.
11.
Az érintett piacon elért piaci részesedések az I. r. eljárás alá vont által becsülten:

év:	Kemira (%)	Tessenderlo (%)
2000	54	39
2001	58	38
2002	65	27
2003	48	34
2004	35	30

12.
Az I. r. eljárás alá vont (gyártó-forgalmazó) és a viszonteladók csak Magyarország területén értékesítik az MCP-t, méghozzá az egész ország területén.

IV.

A kifogásolt magatartás

13.
A következő szerződések jutottak a GVH tudomására:

- a.
  az I. r. eljárás alá vont és a III. r. eljárás alá vont között 2002. május 2-án kelt Kereskedelmi Megállapodás, melyben a viszontforgalmazói kapcsolat került szabályozásra. (Vj-161/2004/3/1.)
- b.
  az I. r. eljárás alá vont és a II. r. eljárás alá vont között, 2000. július 13-án kelt Memorandum (Vj-161/2004/5/1. 8. oldal),
- c.
  I. r. és II. r. eljárás alá vontak között, 2002. június 3-án kelt Kereskedelmi Szerződés (Vj-161/2004/17/4.)

14.
Az egyes viszonteladók egymás közötti esetleges szerződéses kapcsolatról a vizsgálók nem tártak fel információt.
15.
Az I. és II. r. eljárás alá vontak közötti kereskedelmi kapcsolat főbb szabályait rögzítő angol nyelvű Memorandum szerint

- a.
  a II. r. eljárás alá vont 1998 óta van jelen a Kemira MCP forgalmazójaként, és vállalja, hogy 2000-ben meghatározott mennyiségű MCP-t fog Magyarországon értékesíteni;
- b.
  mialatt az I. r. eljárás alá vont piacvezető lett Magyarországon, a II. r. eljárás alá vont 20-25 %-os piaci részesedést ért el;
- c.
  az I. r. eljárás alá vont biztosítja a II. r-t, hogy a következő években is 20-25 %-os részesedést szán a vállalkozásnak, és biztosít számára egy jól kiszámítható, kisebb méretű, de jól fizető vásárlókört;
- d.
  cserébe a II. r. eljárás alá vont ellátja információval az I. r-t, és segít bevezetni annak új termékeit.

16.
Az I. r. eljárás alá vont és a II. és III. r. eljárás alá vontak között 2002-ben kötött kereskedelmi szerződések hasonló tartalmúak, versenyjogilag releváns pontjaik a következők:

- a.
  Az I. r. eljárás alá vont Magyarországon a kizárólagos importőrje a Kemira termékeknek.
- b.
  A viszonteladók saját kockázatukra, sajátszámlás szerződéssel vásárolják meg a Kemira GrowHow Kft. termékeit, nevében szerződés megkötésére nem jogosultak, a harmadik felek felé tett nyilatkozatok a Kemira GrowHow Kft-re nézve nem hatályosak, képviseletére nem jogosultak.
- c.
  Az I. r. eljárás alá vont nem korlátozza a viszonteladói árképzést, se kötelező, se ajánlott eladási árak formájában.
- d.
  A Kemira GrowHow Kft. sem maga, sem más vevője számára nem tart fenn kizárólagos magyarországi területet, vevőkört, azt a viszonteladók szabadon kialakíthatják, kivéve a másik személynek juttatott kizárólagos területre irányuló vagy kizárólagos vevőkör részére történő aktív eladási jog biztosítását, mely azonban nem sértheti a viszonteladó korábban megszerzett és kölcsönösen elismert vevőkörét.
- e.
  A Kemira GrowHow Kft. elismeri és tiszteletben tartja a viszonteladók által kialakított vevőkört, és kötelezi magát arra, hogy más személynek e vevőkörre nem enged sem közvetlen, sem közvetett kizárólagos értékesítési jogot. A viszonteladó a vevőkörhöz tartozókat rendszeres időközzel megnevezi a Kemira GrowHow Kft-nek, és újabb vásárlókat csak az ő hozzájárulásával vehet fel a listájára; a Kemira GrowHow Kft-t megilleti a tiltakozás joga, amennyiben olyan vásárló kerülne a listára, mely a Kemira GrowHow Kft. vagy más viszonteladója által kiszolgált vevő lenne, mely azonban zárja ki azt a lehetőséget, hogy a viszonteladó értékesíthessen ezen vásárló részére is.
- f.
  A szerződés kimondja, hogy a viszonteladók lehetőségei nincsenek korlátozva a végső felhasználók számára történő eladásokban; a nem-szerződéses forgalmazók számára (mint nem szelektív forgalmazási rendszer tagjai) történő eladásokban; a keresztszállítások teljesítésében.
- g.
  A viszonteladók vállalják, hogy forgalmazás céljából megszerzett éves beszerzésük legalább 75 %-át a Kemira GrowHow Kft-tól szerzik be a megállapodásokban rögzített árufajtákból, azok ésszerű helyettesítőiből.
- h.
  A szerződések hatálya alatt a viszonteladók csak a Kemira GrowHow Kft. tájékoztatását követően köthetnek szerződést olyan harmadik személlyel, akitől a forgalmazási célból megszerzett éves beszerzésük legalább 25 %-át szerzik be.
- i.
  A felek az együttműködésük során legalább negyedévente kicserélik a Kemira termékekkel kapcsolatos magyarországi piaci információikat, és negyedévre lebontva közösen előre meghatározzák a viszonteladó által átveendő minimum értékesítési mennyiséget, melynek kétszeresét a Kemira GrowHow Kft. köteles leszállítani.
- j.
  A viszonteladók kötelesek tájékoztatni a Kemira GrowHow Kft-t a piaci helyzet alakulásáról, és minden olyan körülményről, amely a Kemira GrowHow Kft-nek a kereskedelmi ügyletekkel és szerződéssel kapcsolatos, kereskedelmi érdekei szempontjából jelentős.
- k.
  A legnagyobb kedvezmény elve alapján a viszonteladó jogosult megkapni azon legkedvezőbb vételárat, üzleti feltételeket (fizetési határidő, feltétel stb.), melyeket a Kemira GrowHow Kft. harmadik félnek is biztosított.
- l.
  A II. r. eljárás alá vonttal kötött szerződés 3 évre (azaz 2005. június 1.), míg a III. r. eljárás alá vonttal kötött szerződés 5 évre (azaz 2007. május 2.) szól.

17.
A vizsgálók az alábbi levelezéseket tárták fel, melyek arra utalnak, hogy az I. r. eljárás alá vont alakítani kívánta a viszonteladói árakat.

- -
  Vj-161/2004/5/1b. (levelezések 2000-2002-ről)
- -
  Vj-161/2004/17/3c. (2001. január 1-i áremelésről szóló levél, ugyanez megtalálható az 5/1b iratban)
- -
  Vj-161/2004/17/3e (2001. május 21-i levél)
- -
  Vj-161/2004/17/3f. (2001. január 1-i áremelésről szóló levél, ugyanez megtalálható az 5/1b iratban)
- -
  Vj-161/2004/28a. 3. és 5. levelek (2004. július 12-én és szeptember 15-én kelt levelek)
- -
  Vj-161/2004/30/1-2. (levelek: 2001. március 26., 2001. június 29.)
- -
  Vj-161/2004/35/1 (2001. június 15-i levél)
- -
  Vj-161/2004/36/1. (levelezések: 2000. december 29., 2001. szeptember 20., 2002. június 4., 2002. július 4., 2004. december 17., részben ugyanazok, mint az 5/1b . irat alattiak)
- -
  Vj-161/2004/45/1 (2001. március 20-i, 2000. november 27-i, 2001. március 9-i, 2001. május 11-i, 2000. június 28-i levelek).

18.
A levelek tartalma a következők szerint foglalható össze.

- a.
  Az I. r. eljárás alá vont 2000. december 29-i levélben írta a II. r. eljárás alá vontnak: "A versenytárs [azaz a Tessenderlo; Versenytanács megjegyzése] által az ISV Rt-nek adott ajánlattal nem szándékozunk versenybe szállni, ezért a min. [...] Ft/tonna árat (kis zsákos MCP, DDP) kérjük, ne csökkentsék. Így az általunk Önöknek adott ajánlat módosítása sem szükséges". Kicsit arrébb: "Célunk, hogy az ISV igényének legalább 50%-át nálunk kösse le, de ne kapjon Önöktől további kedvezményeket. A többi partnereink esetében kérjük, hogy a már korábban megbeszélt módon szíveskedjenek eljárni." (Vj-161/2004/5/1. 2. oldal).
- b.
  A Vj-161/2004/17/3e. irat alatti, Kemira GrowHow Kft. által a BA-NA Kft-nek írt, 2001. május 21-i levélben szerepel: "A DDP rendeltetési hely paritáson forgalmazott Bolifor MCP-F árából egységesen [...] Ft/t feltételes kedvezményt adunk......Feltétel: fokozott árképzési együttműködés, melynek értelmében a B.A.-N.A. Kft [...] Ft/kg vagy annál alacsonyabb (öml./bb/kiszsákos) árakat csak a velünk történt egyeztetés és beleegyezés után ajánl ki az egyes ügyfelek felé." Ugyanezt erősíti meg az I. r. által a II. r. eljárás alá vontnak írt , 2001. szeptember 20-án kelt levél is. (Vj-161/2004/5/1. irat 3. oldal)
- c.
  Az I. r. és a II. r. eljárás alá vontak közötti 2000. június 28-i levél szerint a Kemira GrowHow Kft. kérése, hogy a "B.A.-N.A. akkor se számlázzon [...] Ft/t (+ÁFA) áron, vagy az alatt kiszsákos vagy big bages árut, ha ezt egyébként a költséghelyzet megengedné." (Vj-161/2004/45/1.)
- d.
  Az I. r. eljárás alá vont a 2001. január 1-jei áremeléséről körlevélben értesítette a II. és III. r-t, és előírta, hogy adott végfelhasználó esetén mi legyen az eladási limitár, illetve előírta, hogy a viszonteladók árrése és az eladott mennyiségek nem csökkenhetnek. (Vj-161/2004/5/1. irat 7. és 11. oldal, Vj-161/2004/17/3f., Vj-161/2004/30/1-2. irat, 2004. július 12., július 13., szeptember 15-én kelt levelek (Vj-161/2004/28a. iratok).
- e.
  Az I. r. által II. r. eljárás alá vontnak írt 2001. március 9-i levél arról biztosítja a II. r. eljárás alá vontat, hogy a BA-NA-t az eladási árak érvényesítése miatt ért veszteségét a Kemira GrowHow Kft. megtéríti. (Vj-161/2004/5/1. irat 6. oldal)

V.

Az eljárás alá vontak nyilatkozatai

I. r. Kemira

Baross Rezső - tanú

19.
A tanú vallomása szerint 1999. december 1. és 2002. december 31. között az I. r. eljárás alá vontnál ügyvezető, majd 2003. február 4-ig takarmányadalékok értékesítésével foglalkozott. I. r. vitatja ezt, álláspontja szerint jogviszonya a tanúval 2002. december 31. napjával megszűnt. Tanú jelenleg az I. r. eljárás alá vonttal perben áll. Baross Rezső a Kemira GrowHow Kft. előtt a BASF-nél dolgozott, és ez idő tájt került kereskedelmi kapcsolatba a többi eljárás alá vonttal, akik közül a IV. r. eljárás alá vontat nem tekintették kereskedőnek, mert az kilenc magyar társaság központi beszerzését látta el.
20.
Vallomásában előadta, hogy az I. r. eljárás alá vont által forgalmazott összes MCP mennyiség 50-70 %-át a viszontforgalmazókon (ez alatt II. és III. r.-t érti) keresztül forgalmazták. A II. r. kisebb, de széles körű vásárlóknak értékesített, míg a III. r. kevesebb, de nagy vásárlóerejű fogyasztóknak, végül a IV. r. csak saját tulajdonosainak. A II. és III. r. eljárás alá vontak számára nem lett meghatározott terület vagy vevőkör kijelölve, és amellett, hogy egymás kialakult piacait igyekeztek tiszteletben tartani, néha meg is szorongatták egymást. Tanú is igyekezett a viszonteladóit meggyőzni, hogy azok ne egymást, hanem a Tessenderlo-t támadják. Tudott arról is, hogy a viszonteladói nem csak a Kemira GrowHow Kft-től, hanem egyéb beszállítóktól is szereznek be árut.
21.
Azt, hogy melyik vevőnek, viszonteladónak milyen feltételekkel értékesíthetett, az európai központ szigorúan előírta, amelyből számos konfliktus eredt, mivel ő nem mindig volt hajlandó betartani ezeket az előírásokat. Az előírt árak alapján azt gyanította, hogy az európai nagy gyártók között versenykorlátozó megállapodás létezik.
22.
A vizsgáló által elétárt levelekről előadta, hogy a viszonteladók számára az I. r. eljárás alá vont limitárat írt elő, mely alatt a viszonteladók nem értékesíthettek - ezt a limitárat 2001. január 1-től kellett alkalmazni, és mind a II., mind a III. r. betartotta, míg a IV. r-re nem vonatkozott. A III. r.-nek szóló levélben az a kitétel, hogy a "Kemira nem fog átnyúlni az Argo felett" azt jelentette, hogy a Kemira GrowHow Kft. nem fogja megkerülni az Argot, és majd az Argo vevőinek alacsonyabb áron értékesíteni az Argo kiszorítása céljából.
23.
Az I. r. és a II., III. r. eljárás alá vontak között fokozott árképzési együttműködésnek kellett lennie, ami azt jelentett, hogy ha a Kemira GrowHow Kft. árat emelt, akkor a viszonteladóinak is követnie kellett. Ez azért is volt fontos, mert pl. a II. r. raktárkészlettel rendelkezett, ami miatt képes lehetett arra, hogy később emeljen árat. Összességében az volt a cél, hogy az I. r. eljárás alá vont marketing fegyelmet tudjon tartani viszonteladói között. Ehhez további eszköz volt, hogy hosszú paritáson (azaz hosszú távú szállítási megállapodások esetén) az I. r. eljárás alá vont szállította le az árut a teljes vevőkörnek, ezáltal ellenőrizni tudta a végfelhasználói árszintet a piacon.
24.
A II. r-vel kötött Memorandum annak írásbeli megerősítésére született, hogy a Kemira GrowHow Kft. (korábban BASF) továbbra is viszonteladójának tekinti II. r. eljárás alá vontat, cserébe annak piaci információkat kell szállítania, hogy pl. kinek milyen áron értékesített, illetve I. r. hozzájárulása nélkül ne forgalmazzon versenytársi terméket. 2002-ben a versenyjog változása miatt a viszonteladói szerződésekbe az került bele, hogy a versenytársi termékek csak egy kisebb részarányt - 20-25 %-ot - képviselhetnek a viszonteladó összes beszerzéséből.
25.
A limitárral kapcsolatban újra megerősítette, hogy az a viszonteladókra kötelező volt. Volt két olyan nagyfelhasználó (ISV, Bábolna), akiknek bár a viszonteladók értékesítettek, az I. r. eljárás alá vont előírta, hogy olyan kedvező feltételek szerint adják a termékeket, mintha maga az I. r. eljárás alá vont szolgálta volna ki azokat. Egyéb esetben az I. r. el akarta kerülni azt, hogy akár II., akár III. r. ezen különlegesen kedvező feltételeken kisebb végfelhasználóknak is értékesítsen. Fontos volt annak biztosítása, hogy a viszonteladók ne szoríthassák ki a Kemira GrowHow Kft-t azzal, hogy kedvezőbb értékesítési feltételek kínálnak a piacon.

Hummel Péter - tanú

26.
2003. augusztus 15. óta dolgozik I. r. eljárás alá vontnál, mint az állati takarmányozás üzletág vezetője. Előadta, hogy az értékesítési árakat Svédországból, az anyavállalatból kapja, amitől felfelé eltérhet, lefelé történő eltérés esetén azonban köteles az anyavállalattal konzultálni. Arra nincs rálátása, hogy a viszonteladó milyen áron értékesít a végfelhasználók részére, az akár "beszerzési ár alatt" is megtörténhet.

II.r. BA-NA

Nagy Lajos - ügyfél

27.
1982 óta foglalkozik MCP kereskedelemmel, korábban a Chemolimpex, majd a Tessenderlo magyar irodájának alapítójaként, majd önálló céget alapított, melynek ügyvezetője. 2000-2004 között döntően a Kemira GrowHow Kft-tól szerzett be MCP-t.
28.
A Kemira GrowHow Kft-vel az áralkuk - jellemzően negyedévre szólóan - alapvetően szóban folytak, amit aztán faxon igazoltak vissza egymásnak. Ha Baross Rezső nem tudott használható árakat közölni, akkor a svéd központot közvetlenül is megkereshette, melyek általában sikerrel végződtek. A Vj-161/2004/5/1. sz. irat 2. oldalán elétárt levélről előadta, hogy az I. r. eljárás alá vont áremelést akart kikövetelni a BA-NA-tól, hogy a BA-NA az ISV, mint végfelhasználó felé ne adjon alacsonyabb árat a Tessenderlo-s árnál, mellyel ő nem értett egyet, és nem is teljesítette. Arra kitételre, hogy miért szerepel a levélben az, hogy "A többi partnereinek esetében kérjük, hogy a már korábban megbeszélt módon szíveskedjenek eljárni" előadta, hogy ez az áremelés végrehajtására vonatkozott, de nem tudja, ki az a többi partner, mert ő nem adta át az I. r. eljárás alá vontnak a partnerlistáját.
29.
A Vj-161/2004/5/1. sz. irat 3-4. oldalán elétárt levélről előadta, hogy az szintén próbálkozás volt a Kemira GrowHow Kft. részéről, hogy meghatározza a BA-NA által forgalmazott mennyiségeket, amit ő szintén nem akart betartani. Nem emlékszik arra a kijelentésre, hogy a Kemira GrowHow Kft. ígéretet tett arra, hogy nem fog átnyúlni felette az ISV kiszolgálásában.
30.
Általánosságban az I. r. eljárás alá vont azt akarta elérni, hogy a BA-NA ne értékesítsen a Kemira GrowHow Kft. árai alatt, amit ő, ha tehette nem tartott be, akár saját marginja terhére is. A Kemira GrowHow Kft. nem tudta őt ezért szankcionálni. A Kemira GrowHow Kft. fokozott árképzési együttműködést kért tőle, ami annyit jelentett, hogy szeretett volna beleszólni a BA-NA áraiba, haszonkulcsaiba. Ezt csak akkor sikerült megtennie, ha a BA-NA nem tudta lefaragni az árakat a marginja csökkentésével.
31.
A Memorandummal kapcsolatban előadta, hogy akkora mennyiséget értékesített MCP-ből, ami a Memorandumban szereplő 20-25 %-os piaci részesedésnek felelt meg. Ha mégsem tudott a tervezett értékesítésnek megfelelően teljesíteni a magasabb árai miatt, akkor reklamálhatott a Kemira GrowHow Kft-nél, aki ezért kompenzálta őt (pl. ingyen áru, egyéb kedvezmények). Állítása szerint nem valósult meg az, hogy csak a Kemira GrowHow Kft. előzetes hozzájárulásával szerzett be egyéb forrásokból MCP-t, mert vagy nem vett mástól, vagy nem tájékoztatta erről a Kemira GrowHow Kft-t.

III. r. Argo

Sziládi Tibor - ügyfél

32.
2004. októbertől az Argo felszámolás alatt áll, azt megelőzően ő volt a vezérigazgató. A felszámoló becsatolt meghatalmazása alapján képviseli a III. r. eljárás alá vontat. Az I. r. eljárás alá vonttal jelenleg perben áll.
33.
Előadta, hogy a hazai és az európai MCP piac meglehetősen korlátozott, az európai piac főbb szereplői a Kemira, Tessenderlo, Timab (francia) és a tuniszi beszállítók (8-9 %-ban), valamint az orosz szállítók. Korábban már a BASF-fel is kereskedelmi kapcsolatban állt, így lett aztán a Kemira GrowHow Kft. viszontforgalmazója, amikor is piaci részesedése 25-30 % körüli lett.
34.
Az I. r. eljárás alá vont úgy próbált nyomást gyakorolni rá, hogy korlátozta a beszállított mennyiséget, míg a viszonteladók igyekeztek készletet felhalmozni, ami az éves fogyasztás 10-15 %-a körül mozgott.
35.
Baross Rezső tanúvallomásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a limitárra vonatkozó kijelentéseket nem értette, mivel bár kapott beszerzési árat a Kemira GrowHow-tól, olyan kitétel nem volt benne, amely korlátozta volna a beszerzési ár alatti értékesítést, és arra sem emlékszi, hogy Baross Rezső akár szóban mondta volna, hogy az árakat kötelezően alkalmaznia kell.
36.
A Kemira GrowHow Kft-vel a kereskedelmi szerződésben úgy egyeztek meg, hogy beszerzésének 25 %-a származhat más forrásból, mely esetében az orosz forrás volt.
37.
Előadta, hogy a viszonteladók között árakról, részesedésekről megbeszélések nem folytak.

A tárgyaláson előadott álláspont

38.
A III. r. eljárás alá vont kérte, hogy a GVH határozatában állapítsa meg, hogy az I. r. eljárás alá vont a kartell létrehozása és működése érdekében visszaélt gazdasági erejével, elvonta a II-III. r. eljárás alá vontak által hozzáférhetővé tett profitot. Hangsúlyozta, hogy a II-III. eljárás alá vontak kompromisszumos cselekményei a lehetséges mértékben megfeleltek a magyar piac vevői érdekének. Kérte, hogy a versenytanács I. r. eljárás alá vonttal szemben szabjon ki bírságot.

IV. r. Gabomix

Bartha Béla - ügyfél

39.
1997. február óta ügyvezető a Gabomix Kft-nél, azelőtt kereskedelmi igazgató volt. A Gabomixet több gabona ipari vállalat hozta létre azzal a céllal, hogy az import és a belföldi beszerzések során nagyobb volumenű engedményeket érhessenek el. MCP értékesítéssel kezdettől fogva foglalkoztak, hiszen az elengedhetetlen alapanyaga a takarmánygyártásnak.
40.
MCP-t mindig több forrásból vásároltak, két fő beszállítójuk a Tessenderlo és a Kemira GrowHow Kft. volt, ezek adták az MCP forgalmuk kb. felét.
41.
Nem volt olyan eset, hogy a Kemira GrowHow Kft. megkötötte volna számára, hogy az MCP-t bizonyos ár alatt ne értékesítse. 2004. április 21-i feljegyzésében is szerepel azonban, hogy olyan eset volt, amikor a Kemira GrowHow Kft. szóvá tette, hogy a Gabomix árai alacsonyabban, és Hummel Péter telefonon érdeklődött, hogy hogyan tud olcsóbb árat kínálni, mire ő azt válaszolta, hogy olcsóbban vásárolnak.
42.
A II. és III. r. eljárás alá vontakat versenytársainak tartja, vevői körük azonban csak kis részben fedte át egymást és csak a III. r-vel. Ezen viszonteladókkal ő soha nem egyeztetett az árakról.

VI.

A vizsgálati jelentés

43.
A vizsgáló szerint az I. r., valamint a II., III., IV. r. eljárás alá vontak közötti kapcsolat azért nem ítélhető meg a vertikális megállapodásokra vonatkozó versenyszabályok (többek között a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 55/2002. (III.26.) Kormányrendelet) alapján, mert az I. r. eljárás alá vont egyben közvetlenül is értékesít a végfogyasztók felé, azaz horizontális kapcsolat is áll fenn közte és viszonteladói között. Ezért a horizontális megállapodásokra vonatkozó versenyszabályoknak való megfelelőséget vizsgálta.
44.
Megállapította, hogy az ügyfelek közötti kapcsolat a Tpvt. 11. § (1) bekezdésébe és a (2) bekezdés a) és d) pontjaiba ütközik, mert a nyilatkozatok és egyéb információk alapján az ügyfelek piacfelosztást és ármeghatározást is megvalósítottak 2001-2004 között.
45.
A vizsgáló bírság kiszabását indítványozta a II. és III. r. eljárás alá vontakkal szemben, míg az I. r. eljárás alá vonttal szemben az engedékenységi politikára hivatkozva bírság kiszabását nem indítványozta. A IV. r. eljárás alá vonttal szemben nem találta bizonyíthatónak a jogsértést, ezért vele szemben az eljárás megszüntetésére tett javaslatot.

VII.

Jogi háttér

46.
A Tpvt. 14. § (1) bekezdése szerint az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és földrajzi terület figyelembe vételével kell meghatározni, míg a (2) bekezdés szerint a megállapodás tárgyát képező árun kívül figyelembe kell venni az azt - felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesíthető árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. A (3) bekezdés a földrajzi piac meghatározásához nyújt támpontokat. Eszerint földrajzi terület az, amelyen kívül a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
47.
A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy ez a tilalom vonatkozik különösen a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; a c) pont szerint a beszerzési források közötti választás lehetőségének korlátozására; míg a d) pont tiltja a piac felosztását, értékesítésből való kizárást, értékesítési lehetőségek korlátozását.
48.
A Tpvt. 13. § (1) bekezdése szerint nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. A (2) bekezdés értelmében akkor csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. Nem lehet azonban csekély jelentőségű az a megállapodás, mely

- -
  a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy
- -
  a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

49.
A Tpvt. 16. §-a értelmében a Kormány rendeletben mentesítheti a megállapodások meghatározott csoportjait a 11.§-ban foglalt tilalom alól, melyről a Tpvt. 17. §-ban foglalt szempontok figyelembe vételével rendelkezhet.
50.
Az 55/2002. Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése szerint a Kormányrendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A (2) bekezdés szerint a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól a Kormányrendelet hatályba lépését követő egy évig mentesül az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött és az 53/1997. (III.26.) Kormányrendelet, az 54/1997 (III.26.) Kormányrendelet, illetve a 246/1997. (XII.20.) Kormányrendelet alapján mentesülő, de e rendelet előírásainak meg nem felelő megállapodás.
51.
A vizsgált időszakban hatályos Tpvt. 17. §-a szerint a GVH egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy tervezett megállapodást, ha

- a)
  az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;
- b)
  a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;
- c)
  a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
- d)
  nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

52.
A vizsgált időszakban hatályos Tpvt. 17. §-a szerint a GVH egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy tervezett megállapodást, ha

- a)
  az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;
- b)
  a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;
- c)
  a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
- d)
  nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

53.
A Tpvt. 72.§ (1) bekezdés a) pontja szerint az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását, illetve megállapítja, hogy az ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.
54.
A Tpvt. 77. § (1) bekezdésének d), e) és f) pontjai szerint az eljáró versenytanács határozatában megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, illetőleg elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, és megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

VIII.

A Versenytanács döntése

Független vállalkozások közötti megállapodás

55.
A vizsgálók az I-II. r. és az I-III. r. eljárás alá vontak között kötött megállapodásokat tártak fel. Ilyennek tekinti a versenytanács I-II. r. közötti viszonyban a 2000. június 13-i dátumú Memorandumot, majd az azt 2002. június 3-tól felváltó Kereskedelmi Szerződést. E szerződés 2005. június 1-t követően nem került megújításra. Az I-II. r. között most is létezik kereskedelmi kapcsolat, de az ismertetett korlátozásokat tartalmazó szerződés jelenleg nincs hatályban. Az I-III. r. viszonylatában a 2002. május 2-től hatályos Kereskedelmi Megállapodás került vizsgálatra.
56.
Az eljárás alá vontak közötti kereskedelmi kapcsolatokat azonban nem csak ezen írásos megállapodások alakították. Feltárásra került, hogy I. r. vállalkozás 2001. január 1-től limitár betartására ösztönözte a II. és III. r. eljárás alá vontakat. Az iratok alapján és az érintettek szóbeli nyilatkozatait, illetve vallomását összességében értékelve a versenytanács megállapíthatónak tartja, hogy a nagykereskedők legalábbis ráutaló magatartással elfogadták a kizárólagos importőr ezirányú szándékát. Közömbös, hogy voltak-e olyan időszakok, vagy konkrét esetek, amikor a kereskedő végül is a limitár be nem tartása mellett döntött. Ez csupán a versenykorlátozás hatását befolyásoló szempont lehetne.

A megállapodásokban foglalt versenykorlátozó kikötések

57.
A Vj-101/2004. sz. versenyfelügyeleti eljárásban a Kemira GrowHow Kft. és a Tessenderlo közötti nemzetközi kartell hazai vonatkozásai kerültek vizsgálatra, és azok leányvállalatait is elmarasztalta a Versenytanács. Jelen ügyben a versenytanácsnak a Kemira GrowHow Kft. és viszonteladói közötti megállapodások tekintetében kellett állást foglalnia (függetlenül attól, hogy a viszonteladók a vertikális kapcsolat során ténylegesen a horizontális kartell működéséhez is hozzájárulhattak).
58.
A vizsgálat tárgyát képező kereskedelmi megállapodásokat az I. r. eljárás alá vont külön-külön kötötte meg az egyes viszonteladókkal, a II. és III. r. eljárás alá vontakkal (a IV. r. eljárás alá vont vonatkozásában ilyen szerződés nem került feltárásra). Ezért, az egyes forgalmazási megállapodások értékelése szempontjából még ha az I. r. eljárás alá vont közvetlenül meg is jelenik a viszonteladói piacon, a megállapodást kötő felek nem minősülnek egymás versenytársainak, a közöttük levő kapcsolatot vertikális kapcsolatként kell értékelni.
59.
Jelen eljárásban feltárt megállapodások egyfelől az I. r., másfelől a II., illetve a III. r. vállalkozás között az alábbi versenykorlátozó kikötéseket tartalmazták:

- -
  Kizárólagos forgalmazás, aktív eladások korlátozása
- -
  Korlátozott beszerzés, versenytilalom (de legalábbis korlátozása)
- -
  Továbbeladási árak befolyásolása (árlimit, kedvezményadás korlátozása)

60.
A 2002-ben megkötött megállapodások ellentmondó rendelkezéseket tartalmaznak a kizárólagos forgalmazás tényéről, illetve terjedelméről. Rögzítették ugyan, hogy se a Kemira GrowHow Kft-nek, se az egyes partnereknek nincsen fenntartott kizárólagos vevői köre és a viszonteladók szabadon alakíthatják ki vásárlói körüket, ez azonban nem érinti a Kemira GrowHow Kft. azon jogát, hogy egyes szerződéses partnerének juttatott kizárólagos területre vagy kizárólagos vevőkör részére aktív eladási jogot biztosítson. Más szóval az I. r. eljárás alá vont a passzív eladásokat nem korlátozza, de az aktív eladásokra korlátokat vezethetett be. A két kereskedőnek fenntartott vevőkör tiszteletben tartását is kifejezetten rögzíti a szerződés.
61.
A kizárólagos forgalmazáshoz kapcsolódó versenykorlátozó elem az a kötelezettség, miszerint a viszonteladóknak rendszeres időközönként meg kell nevezniük a vevőkörüket az I. r. eljárás alá vont felé, és a vevői lista bővítéséhez meghatározott esetben az I. r. eljárás alá vont hozzájárulása is szükséges.
62.
Ugyanígy, versenykorlátozó elemnek tartja a versenytanács annak kikötését, hogy a viszonteladók éves összes beszerzésük 75 %-át az I. r. eljárás alá vonttól kötelesek beszerezni, és abban az esetben, ha a maradék 25 %-ot egy forrásból kívánják beszerezni, az I. r. eljárás alá vont hozzájárulásával tehetik csak meg. E megkötés nehezíti a piacra való belépést, egy vezető, de legalábbis jelentős piaci részesedéssel rendelkező vállalkozás piaci pozíciójának szerződéses alapú stabilizálására alkalmas.
63.
A kereskedelmi szerződések fokozott információs együttműködési kötelezettséget írnak elő, és a viszonteladókat széleskörű tájékoztatási kötelezettség terheli az I. r. eljárás alá vont felé. Ez valószínűleg szükséges volt ahhoz, hogy a nemzetközi kartell megvalósításához szükséges információk eljussanak a takarmányfoszfát gyártókhoz.
64.
A versenytanács versenykorlátozó megkötésnek tartja előzetes álláspontjában a negyedévenként közösen megállapított minimum értékesítési mennyiséget is, mivel ez jelentősen befolyásolja a kereskedő üzleti szabadságát és hozzájárul a kereskedő lekötéséhez, ráerősít a versenytilalmi illetve versenyt korlátozó másik kikötés (58. pont) hatására.
65.
Végezetül, a kereskedelmi megállapodások ugyan rögzítik, hogy az I. r. eljárás alá vont nem avatkozik be a viszonteladói árképzésbe, de a feltárt iratok és nyilatkozatok szerint ez nem érvényesült a gyakorlatban. Az I. r. eljárás alá vont előírta azt, hogy áremelése esetén viszonteladói is kövessék a magatartását, limitárat rögzített és a piacnyerést szolgáló kedvezmények adásától való tartózkodásra szólított fel.
66.
A szintén vizsgált Memorandum a versenytanács szerint nem tartalmazott olyan tovább-eladási, illetve beszerzési korlátozást, amely sértené a Tpvt. 11. §-át.

A csekély jelentőségű versenykorlátozás kivétele

67.
A vertikális megállapodások vizsgálata során - miután megállapítást nyer a versenykorlátozó elem(ek) megléte, a versenytanácsnak abban kell állást foglalnia, hogy az abban résztvevő vállalkozások megfelelnek-e a Tpvt. 13. §-ában foglalt feltételeknek. Jelen eljárásban az I. r. eljárás alá vont piaci részesedése a vizsgált évek mindegyikében messze meghaladta a 10 %-ot, ezért a csekély jelentőség nem állhat fenn. Ha a csekély jelentőség nem állapítható meg, a következő lépésben a vertikális csoportmentességi rendeleteknek való megfelelőséget kell megvizsgálni.

A versenykorlátozások csoportmentesülésének kérdése

68.
Az 55/2002. Kormányrendelet 2002. április 10-étől volt hatályos, e jogszabály szerint értékelendő az írásos kereskedelmi szerződések.
69.
Ezen időszakot megelőzően, a tovább-eladási ármegkötés értékelése során a kizárólagos forgalmazási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 53/1997 (III. 26.) Kormányrendelet, valamint a kizárólagos beszerzési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 54/1997 (III. 26.) Kormányrendelet szabályai alkalmazandók. Megállapítható, hogy egyik kormányrendelet sem teszi lehetővé azt, hogy az I. r. eljárás alá vont nyomást gyakorolhasson a viszonteladók árképzésére, mely a gyakorlatban mégis megtörtént. Ezért e tekintetben a Tpvt. általános, 11. §-ba foglalt tilalma érvényesül.
70.
Az 55/2002. Kormányrendelet 2. §-a szerint a csoportmentesítés nem alkalmazható akkor, ha a szállító piaci részesedése az érintett piacon, ahol a vertikális megállapodás szerinti árukat értékesíti, a harminc százalékot meghaladja. Mivel az I. r. eljárás alá vont piaci részesedése 2000-től kezdve meghaladja a 30%-ot, ezért az 55/2002 Kormányrendelet nem alkalmazható.

Az egyedi mentesülés vizsgálata

71.
Tekintettel arra, hogy a versenykorlátozó elemeket egyik csoportmentesítő rendelet sem emeli ki a tilalom alól, következő lépésként azt kell megvizsgálni, hogy azok a Tpvt. 17. §-a alapján járnak-e olyan pozitívumokkal, amelyek ellensúlyozzák a verseny korlátozásából fakadó hátrányokat. A versenytanács azon az állásponton van, hogy a Tpvt. 17. §-ában meghatározott feltételeket az eljárás alá vontak nem bizonyították, ezért azokat a Tpvt. 11. §-a alapján a kereskedelmi megállapodások jogsértő jellegét kívánja megállapítani.
72.
Külön hangsúlyozza a Versenytanács, hogy a vizsgált korlátozások közül az ármegkötés minősül olyan súlyos versenyjogsértések, melyet kifejezetten maga a csoportmentességi rendelet sem mentesít, így a következetes versenyjogi gyakorlat szerint ennek egyedi megengedése mellett nehéz megfelelő érveket találni.

Összegzés

73.
A fentiek alapján az I. r. és a II. r., valamint III. r. eljárás alá vont esetében a

- -
  2001. január 1-től kezdődően a viszonteladói ármegkötés tekintetében,
- -
  2002. április 10-től kezdve a felsorolt valamennyi versenykorlátozó elem tekintetében megállapítható volt a Tpvt. 11. § megsértése.

74.
A jogsértő magatartás további folytatásának megtiltása nem volt szükséges, mivel a megállapodások hatályon kívül kerültek (III. r. vállalkozás felszámolás alatt áll), az ármegkötés a felek egybehangzó állítás szerint már nem kerül alkalmazásra.
75.
A IV. r. eljárás alá vont vonatkozásában a Versenytanács az eljárást megszüntette, mivel az ő vonatkozásában nem került elő versenykorlátozó megállapodás, takarmányfoszfátot csak saját tulajdonosai számára értékesített.
76.
Bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak a versenytanács. Az alkalmazott ármegkötés szükségszerű következménye volt a nemzetközi piacfelosztó kartellnek, amelyért az I. r. eljárás alá vont már felelősségre vonásra került. További figyelembe veendő szempont, hogy jelen eljárás tárgyává tett magatartásról I. r. eljárás alá vont szolgáltatott bizonyítékokat, kérve az engedékenységi politika szerinti bírság alóli mentesülést. Jóllehet a GVH elnöke és a Versenytanács elnöke által elfogadott közleménnyel meghirdetett engedékenységi politika a titkolt, versenytársak közötti kartellek feltárását szolgálja, jelen ügy különleges körülményeire tekintettel indokolt volt eltekinteni a bírság kiszabásától a versenykorlátozó megállapodásra bizonyítékot szolgáltató együttműködő vállalkozással szemben. A II. és III. r. eljárás alá vont tekintetében azért nem tartotta szükségesnek a versenytanács bírságot kiszabni, mert a megállapodás nem az ő érdeküket szolgálta, azt többször nem is tartották be, végezetül méltánytalan aránytalanságot okozna, ha ők bírságot fizetnének, miközben a megállapodás érdemi szerzője és érdekeltje - más okokból - mentesül a bírságfizetés alól.
77.
A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 82. § biztosítja.

Budapest, 2006. március 21.

Gazdasági Versenyhivatal

Újraindítás

A rendelkezésre álló munkamenet lejár. Amennyiben ezt újra kívánja indítani, kérjük kattintson az ÚJRAINDÍTÁS gombra.