Nyomtatható verzió PDF formátumban

Vj-52/2006/7

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Henkel Central Eastern Europe GmbH kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett az ICI Österreich GmbH - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Henkel Central Eastern Europe GmbH megvásárolja az ICI Österreich GmbH Csemperagasztó Üzletágát.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1.

    A Henkel Central Eastern Europe GmbH (a továbbiakban: Henkel GmbH) a 2006. április 6-án kötött Eszközvásárlási Szerződéssel megvásárolta az Imperial Chemical Industries Plc. által irányított vállalkozás-csoportba (a továbbiakban: ICI-csoport) tartozó ICI Österreich GmbH-tól annak Csemperagasztó Üzletágát, melybe beletartozik az eladó

    • -

      ausztriai gyára (Ebensee);

    • -

      osztrák, magyar, cseh, szlovák, horvát és lengyel értékesítési-forgalom egységei, beleértve azok raktárkészletét és a részükre kiállított engedélyeket; továbbá

    • -

      védjegyek, márka- és domain nevek

  • 2.

    Az egyidejűleg kötött Megállapodás szerint az ICI-csoport tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy 3 éven belül (más országok mellett) Magyarország területén semmilyen módon - sem közvetlenül, sem közvetve - nem vesznek részt a Csemperagasztó Üzletághoz tartozó áruk előállításában vagy értékesítésében.

  • 3.

    A Henkel GmbH az 1) pont szerinti tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján 2006. április 21-én benyújtott kérelmében a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 4.

    A vizsgáló által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a Henkel Kft. 2006. május 19-én teljesítette.

  • 5.

    A Henkel GmbH az 1) pont szerinti tranzakciót bejelentette az osztrák, a szlovén és a német versenyhatóság részére, melyek közül az utóbbi kettő már meghozta engedélyező határozatát.

  • 6.

    Az Európai Versenyhivatalok között létrejött megállapodás alapján a Gazdasági Versenyhivatal 2006. április 26-án értesítést küldött a többi ECA hatóságnak a kérelem beérkezéséről, melyre visszajelzés nem érkezett.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Henkel-csoport

  • 7.

    A Henkel GmbH a németországi Henkel KgaA által közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozáscsoport (a továbbiakban: Henkel-csoport) tagja. A Henkel-csoport Európa gyakorlatilag egész területére kiterjedően (ezen belül valamennyi Magyarországgal szomszédos országban) jelen van háztartási vegyipari termékeivel.

  • 8.

    A Henkel-csoportba tartozó Henkel Magyarország Kft. (a továbbiakban: Henkel Kft.) négy magyarországi településen (Szolnok, Kőrösladány, Vác és Barcs) rendelkezik termelőüzemmel, melyek az alábbi termékeket állítják elő:

    • -

      poralakú mosó- és tisztítószerek;

    • -

      folyékony mosó- és tisztítószerek (textilöblítők, mosogatószerek, fertőtlenítőszerek, cipőápoló szerek, bútorápolók, padlóápolók, stb.);

    • -

      ipari és lakossági ragasztóanyagok;

    • -

      építési kemikáliák (közte csemperagasztók és ahhoz kapcsolódó termékek: fugázók és kiegyenlítők).

  • 9.

    A Henkel Kft. 2005. évi nettó árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot. A Henkel-csoport külföldön honos tagjai a 2005. évben - a Henkel Kft. részére történő értékesítésen kívül - nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

A Csemperagasztó Üzletág

  • 10.

    A Csemperagasztó Üzletághoz tartozó Ebensee-i gyár csemperagasztókat és azokhoz kapcsolódó termékeket (lásd 8. pont) gyárt "Cimsec" márkanév alatt.

  • 11.

    Az ICI Östrerreich GmbH-nak a Csemperagasztó Üzletágba tartozó termékekből származó a Magyar Köztársaság területén 2005. évben elért nettó árbevétele meghaladta az 500 millió forintot.

III.

A csemperagasztó piac főbb jellemzői

  • 12.

    A csemperagasztó és az azokhoz kapcsolódó termékek más árukkal ésszerűen nem helyettesíthetők.

  • 13.

    A csemperagasztók és az azokhoz kapcsolódó termékek előállítási technológiája lényegében azonos, és az előállításukhoz felhasznált alapanyagok (homok, cement és valamilyen adalékanyag) is megegyeznek. Szintén azonos a technológia és a felhasznált alapanyagok köre a különböző funkciójú (építési beruházások, barkácsfelhasználás) termékválasztékok esetében.

  • 14.

    A csemperagasztók és az azokhoz kapcsolódó termékek (a továbbiakban együtt: csemperagasztók) magyarországi forgalmából
    a Henkel-csoport 5-10;
    a Csemperagasztó Üzletág 10-20
    százalék közötti mértékben részesedik, együttes részesedésük 20-30 százalék között van.

  • 15.

    Magyarországon nagyszámú vállalkozás foglalkozik csemperagasztók gyártásával, illetve forgalmazásával. Közöttük két jelentős nemzetközi háttérrel rendelkező vállalkozás (a Lasselsberger-KNAUF Kft. és Mapei Kft.) egyaránt 20 százalék körüli mértékben részesedik a magyarországi csemperagasztó forgalomból.

  • 16.

    A csemperagasztók szállítási költségei viszonylag magasak a termékek árához képest. A Henkel Kft. azonban - barcsi gyára kedvezőtlen (országhatár közeli) elhelyezkedése ellenére - termékeit Magyarország egész területén forgalmazza: részint saját gépjárműveivel közvetlenül a felhasználóknak, részint a kereskedelmen keresztül.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 17.

    A Csemperagasztó Üzletág a Tpvt. 23. § (5) bekezdése szerinti vállalkozásrésznek minősül, ezért annak a Henkel GmbH általi megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 18.

    Az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok (Tpvt. 26. § szerint: a Henkel-csoport és a Csemperagasztó Üzletág) 2005. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tízenötmilliárd forintot, ezen belül mindkettőé az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

V.

Az engedélyezés

  • 19.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §). Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódással érintett vállalkozások valamelyike piaci tevékenységet fejt ki.

Az érintett piac

  • 20.

    Tpvt. 14. § szerint:

    • (1)

      Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

    • (2)

      A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

    • (3)

      Földrajzi terület az, amelyen kívül

      • a)

        a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

      • b)

        az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

  • 21.

    A csemperagasztók felhasználási célját kielégítő más áru - a csempe, mint burkolási mód alkalmazása esetén - nem létezik, és olyan más árut sem azonosított a vizsgálat, amelyhez szükséges gyártóeszközök rövid idő alatt, számottevő többletköltség nélkül átállíthatók lennének csemperagasztók gyártására. Mindezekre tekintettel összefonódással érintett árupiacként a keresleti- és a kínálati helyettesítés alapján sem azonosítható a Henkel-csoport és a Csemperagasztó Üzletág által gyártott termékeknél tágabb piac.

  • 22.

    A csemperagasztók különböző felhasználási célú változatait azonos technológiával és azonos alapanyagokból állítják elő, ezért a kínálati helyettesítés alapján azok azonos árupiachoz tartoznak, és ugyanezen okból nem alkotnak a szűken vett csemperagasztóktól elkülönült árupiacot az azokhoz kapcsolódó termékek (fugázók, kiegyenlítők).

  • 23.

    Az előzőek szerinti árupiac tekintetében az összefonódással érintett (lehetséges legszűkebb) földrajzi piacként a Versenytanács - a 16) pontban foglaltakra tekintettel - Magyarország egész területét tekintette.

A versenyhatások

  • 24.

    A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján - egyezően a nemzetközi versenyjogi gyakorlattal - egy összefonódásnak az alábbi hatásai lehetnek a gazdasági erőfölényes helyzetre és általában is a gazdasági versenyre.

    24.1. Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozáscsoportok száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozáscsoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozáscsoportokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.

    24.2. Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozáscsoport eladóként, a másik vállalkozáscsoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozáscsoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozáscsoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).

    24.3. A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozáscsoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozáscsoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.

    24.4. Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 25.

    Horizontális összefüggésben a Henkel-csoport és a Csemperagasztó Üzletág azonos magyarországi tevékenysége a csemperagasztók gyártása, illetve forgalmazása. Az összefonódás révén ezen érintett piacon a Henkel Kft. részesedése az eddigi, 10 százalék alatti mértékről 20 százalék fölé emelkedik. A piacon jelenlévő két, hasonló piaci súlyú - jelentős nemzetközi háttérrel rendelkező - vállalkozásra tekintettel azonban gyakorlatilag kizárható, hogy a Henkel-csoport az érintett piacon egyedüli gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne, és az érintett piacon tevékenykedő nagyszámú további vállalkozás mellett az sem valószínűsíthető, hogy a Henkel-csoport valamely másik vállalkozással együtt közös erőfölénybe kerülne.

  • 26.

    A Henkel-csoport és a Csemperagasztó Üzletág tevékenysége alapján az összefonódásnak vertikális hatása nincs, és portfolió hatással sem kell számolni.

  • 27.

    Káros konglomerátum hatás szintén nem valószínűsíthető, mert az összefonódás révén a Henkel-csoporthoz kerülő Csemperagasztó Üzletág jelenleg is egy európai mértékben jelentős vállalkozás-csoporthoz, az ICI-csoporthoz tartozik.

A döntés

  • 28.

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a Csemperagasztó Üzletág Henkel GmbH által történő megvásárlását - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

A kapcsolódó versenykorlátozás

  • 29.

    A Tpvt. 30. § (5) bekezdése értelmében az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.

  • 30.

    A Gazdasági Versenyhivatal eddigi gyakorlatában minden esetben külön is vizsgálta a kérelmezett összefonódást eredményező szerződésben (vagy az azt kiegészítő szerződésben) szereplő versenyt korlátozó rendelkezéseket, és határozatában kitért arra is, hogy azokra a Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján az engedély kiterjed-e vagy sem. Ha igen, akkor az tartalmát tekintve azt jelentette, hogy a szerződés adott rendelkezése - mint az összefonódás szerves része - nem minősül a Tpvt. 11. § értelmében gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

  • 31.

    A Tpvt. módosításról szóló 2005. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 62. § (2) bekezdése szerint az Mtv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban (az Mtv. 2005. június 29-i kihirdetését követő 15. napon, vagyis 2005. július 14-én) hatályát vesztette a Tpvt. 18-19. §-a és az azokhoz kapcsolódó 77. § (3) bekezdése. Ezen hatályon kívül helyezésekkel összefüggésben az Mtv. 2. és 3. §-ai a Tpvt. addigi 17. és 20. § helyett új rendelkezéseket állapítottak meg. Ezen rendelkezések együttes tartalma az, hogy 2005. július 14-étől megszűnt annak lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenykorlátozó megoldások tekintetében nemleges megállapítást tegyen, illetve egyedi mentesítést adjon.

  • 32.

    Az előzőekre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal a jövőben az összefonódást engedélyező határozataiban főszabályként - egyezően az Európai Bizottság gyakorlatával is - nem végzi majd el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Azt a vállalkozásoknak a jövőben - csakúgy, mint a Tpvt. hatályon kívül helyezett 18. §-a szerinti további esetekben - az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük.

  • 33.

    A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alkalmazhatóságának értékelésekor a vállalkozások számára segítséget nyújthat az azzal kapcsolatos eddigi versenyfelügyeleti gyakorlat, melynek a jövőben is irányadónak tekintett főbb elemeit az alábbiakban foglalja össze a Versenytanács.

    33.1. A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alapján kizárólag olyan versenykorlátozások értékelhetőek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott összefonódáshoz, hiányukban az összefonódás ésszerűen nem is valósítható meg. A kapcsolatnak tehát tartalminak kell lennie: önmagában még nem tesz az összefonódás szerves részévé valamely versenykorlátozást az, ha abban az összefonódással egyidejűleg - esetleg egyazon szerződésben - állapodtak meg a felek. Másoldalról viszont az, hogy az összefonódás és a versenykorlátozás külön-külön szerződésben jelenik meg, nem zárja ki együttes versenyjogi értékelésük lehetőségét.

    33.2. Az eddigi versenyfelügyeleti gyakorlatban a tipikus eset az volt, amikor a vállalkozás feletti irányítás átengedésével vagy vállalkozásrész átadásával megvalósított összefonódások esetében a felek olyan megállapodást is kötnek, amelyben az eladó (átadó, átengedő) vállalja, hogy meghatározott ideig az átadott eszközökkel, illetve jogok révén előállítható árukat (valamint azt helyettesítő árukat) nem forgalmaz (versenytilalom). Ilyen esetben indokolt igény ugyanis a vevő részéről, hogy a piacra történő beilleszkedése idejére bizonyos mértékű védelme legyen az érintett piacon a vállalkozás(rész) eladójának versenyével szemben, biztosítva ezzel a maga számára a megvásárolt termelési-értékesítési lehetőség megfelelő szintű hasznosíthatóságát. A joggyakorlat általános elvként azt alakította ki, hogy a versenykorlátozás akkor nem haladja meg az ezen cél eléréséhez szükséges mértéket, vagyis esik a Tpvt. 30. § (5) bekezdés alá, ha:
    a) egyrészt időben korlátozott,
    b) másrészt nem lépi túl az értékesített vállalkozás(rész) értékesítés előtti működési területét: sem áru szempontjából, sem pedig földrajzi értelemben (Vj-19/1999.).

    33.3. Az időbeli korlátozottság tekintetében a Gazdasági Versenyhivatal kezdetben abból indult ki, hogy az ötéves időszakot nem meghaladó versenytilalom főszabályként kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül. 2002. évtől azonban - igazodva az Európai Bizottság által megváltozott gyakorlathoz is [1] - már csak a három évnél rövidebb versenytilalmat fogadott el gyakorlatilag "automatikusan". Ennél hosszabb versenytilalmi időszakot a Gazdasági Versenyhivatal csak kivételesen fogadott el, ha a versenytilalommal érintett áruknak viszonylag hosszú az életciklusuk és erős a fogyasztói hűség (Vj-57/2002., Vj-94/2003., Vj-132/2005.).

  • 34.

    Mindezek alapján a Versenytanács jelen határozatában érdemben nem foglalkozott az ICI-csoport tagjait terhelő versenytilalommal (lásd 2. pont). Mindazonáltal a Versenytanács megjegyzi, hogy az minden tekintetben megfelel az 33.1.-33.3. pontokban foglaltaknak.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 35.

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

  • 36.

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által a Tpvt. 36. § (6) bekezdése alapján kiadott 1/2003. számú közleményből (a továbbiakban: Közlemény) indul ki.

  • 37.

    A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:

    • -

      az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozáscsoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és

    • -

      ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozáscsoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és

    • -

      az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozáscsoport részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

  • 38.

    A Henkel-csoport és a Csemperagasztó Üzletág együttes érintett piaci részesedése meghaladja a 20 százalékot, ezen belül mindkettőé az 5 százalékot, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és a Tpvt. 62. § (1) bekezdés szerinti további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

  • 39.

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a jelen eljárásban nem vált szükségessé a Tpvt. 63. § (4) bekezdés szerinti külön döntés, mert az eljárást lezáró határozatát 45 napon belül meghozta.

VII.

Eljárási kérdések

  • 40.

    A Versenytanács határozatát - a Tpvt. 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 41.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. június 8.

Jegyzetek

  • :: d1e490

    A Bizottság 2005/C56/03. számú közleménye.