Vj-86/1997/11
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Kardos György alelnök igazgató (5000 Szolnok, Tétényi út 2.) által képviselt
- -
Neusidler-Szolnok Papírgyártó Rt I. rendű;
- -
Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft II. rendű; valamint
- -
Dunapromt Kft III. rendű
kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft papírgyártó részlegét és a Dunapromt Kft papírgépét a Neusiedler-Szolnok Papírgyár Rt megvásárolja.
E határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a ő Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik a kérelmezők.
Indoklás
I.
Az összefonódással érintett vállalkozások piaci helyzete
- 1.)
A Neusiedler-Szolnok Papíripari Rt (a továbbiakban: Neusiedler Rt) meghatározó tevékenysége a papírgyártás, 1996. évi árbevétele 5334 millió forint volt. A gyártott főbb termékcsoportok országos forgalmából 1996. évben az alábbi részesedéssel bírt:
|
- másolópapír: |
24,0 % |
|
- famentes ofszet íves: |
23,5 % |
|
- egyéb író-nyomó papír: |
12,5 % |
A Neusiedlere Rt a nemzetközi piacokon innovációs tevékenysége révén is elismert Neusiedler csoport tagja, melynek további tagjai Magyarország területére nem értékesítenek.
A Neusiedler Rt az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal rendelkezik a Szolnok Papírgyár Kft és a Neusiedler Logisztikai Kft felett. A két vállalkozás 1996. évi árbevétele - a Neusiedler Rt részére történő értékesítés nélkül - 816, illetve 46 millió forint volt.
- 2.)
A Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft papírgyártó részlegének 1996. évi árbevétele 4521 millió forint volt. Tevékenységét részben a Dunapromt Kft tulajdonában levő berendezésekkel végezte. A gyártott főbb termékcsoportok országos forgalmából 1996. évben az alábbi részesedéssel bírt:
|
- másolópapír: |
21,1 % |
|
- famentes ofszet íves: |
29,0 % |
|
- egyéb író-nyomó papír: |
14,7 % |
A Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft és a Dunapromt Kft üzletrészei 100 százalékban a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt tulajdonában vannak.
- 3.)
A Neusiedler Rt és a Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft által gyártott előzőekben emlitett azonos felhasználási célt szolgáló termékek (közös néven: író-nyomó papírok) további belföldi gyártója a Fűzfői Papírgyár Rt, és ugyanezen termékek beszerezhetőek importból is. Az 1996. évi országos forgalomból a Fűzfői Papírgyár Rt kb. 15 százalékkal részesedett, mig az import részaránya mintegy 45 százalékot tett ki.
A szóban forgó termékek importja liberalizált. Azon termékválasztékok vámtétele, amelyeket itthon nem gyártanak nulla, a többi termékválasztékot vám terheli, amely azonban vállalt nemzetközi kötelezettségeink alapján fokozatosan mérséklődik. A szállítás költségei a környező országokból mintegy 500 km távolságból érkező papírok esetében az eladási ár mintegy 4 százalékát teszik ki, de még 1000 km távolságból történő szállítás esetén sem haladják meg a 6 százalékot. A jelenlegi gyakorlat szerint az import részben a külföldi gyártó cégek magyarországi képviseletein, részben pedig nagykereskedők, illetve közvetlenül a felhasználók bonyolításában valósul meg.
Az import annak ellenére jelentős mértékű, hogy a belföldön kiépített kapacitások a hazai felhasználás közel kétszeresét kitevő termék előállítását is lehetővé tennék. A gyártó kapacitásból a Neusiedler Rt több mint 50, a Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft mintegy 30, mig a Fűzfői Papírgyár Rt közel 20 százalékkal részesedik. A kapacitások jobb kihasználása érdekében mindhárom vállalkozás - legnagyobb mértékben a széleskörű nemzetközi beágyazottságu Neusiedler Rt - jelentős mértékű exportot bonyolít le.
II.
A kérelem
- 4.)
A Dunaújvárosi Finompapirgyár Kft és a Dunapromt Kft, valamint közös tulajdonosuk a Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt 1997. júliusában Eszközvásárlási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) keretében eladta a Neusiedler Rt részére a Dunaújvárosi Finompapírgyár Kft finompapirgyártáshoz kapcsolódó aktíváinak összességét, így
-
- -
az ingatlanokat és épületeket;
- -
-
- -
a gépeket és berendezéseket (ideértve a Dunapromt Kft tulajdonában lévő papírgépet is);
- -
-
- -
a forgóeszközöket;
- -
-
- -
a védjegyeket, licenceket és egyéb jogokat; valamint a goodwillt.
- -
A felek a Szerződés teljesítésének feltételeként határozták meg, hogy ahhoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélyt ad.
- 5.)
A kérelmezők a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. §-a alapján benyújtott kérelmükben elsődlegesen kérték annak megállapítását, hogy a Szerződés szerinti eszközvásárlás nem minősül a Tpvt. 23.§-a szerinti összefonódásnak, másodlagosan pedig kérték annak engedélyezését. Ez utóbbi tekintetében hivatkoztak arra, hogy az eszközvásárlás - mindenekelőtt a jelentős mértékű import következtében - nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását, ugyanakkor az alábbi gazdasági előnyökkel jár:
-
- -
a párhuzamos fejlesztések kiküszöbölése révén az erőforrások hatékonyabb felhasználására kerülhet sor;
- -
-
- -
a két gyárban egységesen a Neusiedler-csoport nemzetközi piacon elismert minőségi követelményei érvényesülhetnek majd.
- -
III.
A vizsgálat és indítvány
- 6.)
A Tpvt. 71.§ alapján készített jelentésben a vizsgáló a kérelem szerinti eszközvásárlás összefonódáskénti kezelését és annak engedélyezését indítványozta.
IV.
Az engedélykérési kötelezettség
- 7.)
A Tpvt. 67.§ (2) bekezdésének c.) pontja szerinti versenyfelügyeleti eljárás akkor indul, ha a vállalkozások összefonódásához engedélyt kérnek. Olyan irányú kérelem előterjeszthetőségét, mely szerint adott cselekmény nem minősül vállalkozások összefonódásának a Tpvt. nem említi. Ezért, ha a vállalkozás nem tudja eldönteni, hogy kell-e engedélyt kérni vagy sem - pontosabban: ha úgy ítéli meg, hogy az engedélykérési kötelezettség nem áll fenn, de szeretné azt a Gazdasági Versenyhivatallal megerősítetni - akkor is a Tpvt. 67.§ (2) bekezdés c.) pontja szerinti engedélyt kell kérnie. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a vállalkozások - mint jelen esetben a kérelmezők - kérelmükben jelezzék, hogy álláspontúk szerint az engedélykérés kötelezettségé nem áll fenn.
A versenyfelügyeleti eljárásban mindez nem jelent külön döntést, mert a vizsgálat - külön kérelem (álláspont kifejtés) hiányában is - annak megállapításával kell kezdődjék, hogy fennáll-e az engedélykérés kötelezettsége. Csak az erre adott igenlő válasz esetén szükséges annak vizsgálata, hogy az engedélyt meg kell adni vagy sem. Nemleges válasz esetén - kérelem hiányában is - csak olyan döntés hozható, hogy az adott cselekmény nem engedélyköteles. - 8.)
Az engedélykérési kötelezettség akkor áll fenn, ha az adott cselekmény
-
- -
a Tpvt. 23.§-ában foglaltak szerint összefonódásnak minősül; továbbá
- -
-
- -
az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt. 24. §-ában emlitett küszöbértéket.
- -
- 9.)
A Tpvt. 23.§ (1) bekezdésének a.) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik.
A Tpvt. nem határozza meg, hogy mi értendő a "vállalkozás része" alatt. A forgalom meghatározásánál a Versenytanács abból indult ki, hogy a Tpvt. VI. fejezetében foglalt rendelkezések célja az egyes áruk piacain megvalósuló koncentráció figyelemmel kisérése. Ezért arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden olyan vállalkozások közötti akció, amelynek során valamely vállalkozás meghatározott áruk gyártását és forgalmazását - mint vállalkozása részét - olymódon engedi át egy tőle független másik vállalkozásnak, hogy saját maga az adott (vagy azzal versenyezni képes) termékek gyártására való képességét megszünteti - az adott áruk piacán növeli a koncentrációt, és ezért összefonódásnak minősül.
A kérelmezők között létrejött Szerződés alapján a Dunaújvárosi Finompapírgyártó Kft az író-nyomó papírok gyártásához szükséges valamennyi termelési - gazdálkodási tényezőt és feltételt átadja a Neusiedler Rt részére, és így saját maga - tapasztalatait leszámítva - az adott áruk piacára való esetleges későbbi belépés tekintetében olyan helyzetbe kerül, mint bármilyen más vállalkozás. Erre tekintettel, az előzőekben kifejtettek alapján a Versenytanács a Szerződés szerinti eszközvásárlást vállalkozások összefonódásának minősítette. - 10.)
Az összefonódással érintett vállalkozások (Tpvt. 26.§.) 1996. évi együttes árbevétele meghaladta a 10 Milliárd forintot, ezen belül a beolvadó vállalkozás rész árbevétele az 500 millió forintot, ezért az összefonódás engedélykötelesnek minősül.
V.
Az engedélyezés
- 11.)
A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a GVH nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az összefonódással érintett piacon (14.§), illetve ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.
- 12.)
Érintett piacként a Versenytanács az egyes iró-nyomó papir választékok országos piacát vizsgálta. A Neusiedler Rt és a Dunaújvárosi Finompapirgyártó Kft együttes piac részesedése az egyes választékból 25-50, átlagosan 40 százalék körüli volt 1996. évben, és ők rendelkeznek a hazai gyártókapacitások több, mint 80 százalékával. E magas piaci részesedés ellenére sem állítható azonban, hogy az összefonódás engedélyezése esetén a Neusiedler Rt gazdasági erőfölénybe kerül. Következik ez abból, hogy az író-nyomó papírok importjának nincs semmiféle adminisztratív korlátja, és az importot, az azt szükségszerűen terhelő (vám, szállítási stb.) költség sem drágítják meg olymértékben, ami gazdasági akadályt képezne. Ezt mutatja az a körülmény is, hogy az író-nyomópapír ellátás közel fele importból származott 1996. évben, miáltal a hazai verseny meghatározó tényezője a szabadon behozható, versenyképes, a hazai szükségletekhez képest korlátlanul bővíthető import.
Másoldalról: az összefonódás következtében lehetővé váló gazdasági ésszerűsítések révén a Neusiedler Rt az eddiginél nagyobb hatékonysággal vehet részt a hazai piacon (az importőrökkel), és mindenekelőtt a kapacitások kihasználáshoz nélkülözhetetlen export piacán folytatott gazdasági versenyben. Az import versenye pedig biztosítéknak látszik arra nézve, hogy a hatékonyabb működés eredményeiből a fogyasztók is részesedni fognak. - 13.)
Mindezek alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem szerinti eszközvásárlás az összefonódással érintett piacokon nem hoz létre gazdasági erőfölényt. A hazai piaci szereplők számának csökkenéséből, illetve az abból adódó jelentős koncentráció növekedésből származó káros versenyhatásokat pedig érzékelhetőleg meghaladják az összefonódás emlitett kedvező gazdasági hatásai.
Minderre tekintettel a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács a kérelem szerinti eszközvásárlással megvalósuló összefonódást engedélyezte.
VI.
Eljárási kérdések
- 14.)
A kérelmezők közösen kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
- 15.)
A kérelmezők a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótták ezért arról rendelkezni nem kellett.
- 16.)
A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésein alapul.
Budapest, 1997. augusztus 22.
dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Kállai Mária sk.
Szabó Györgyi