Vj-115/2001/

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Szabó, Kővári, Tercsák és Tsa Ügyvédi Iroda (1132. Budapest, Váci út 20.) által képviselt Callum Vagyonkezelő Rt (1053. Budapest, Szép u. 2.) kérelmező és a Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) kérelmezett összefonódásának engedélyezése iránti kérelmére meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező közvetlen irányítást szerezzen a Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt felett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézhezvételtől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

  • 1)

    A kérelmező Callum Vagyonkezelő Rt (a továbbiakban: Callum Rt) 2001. június 21-én részvényátruházási szerződést (a továbbiakban: 1. sz. szerződés) kötött a Tengelmann Warehandelgesellschaft (a továbbiakban: Tengelman) Németországban bejegyzett társasággal arról, hogy a Callum Rt a Tengelmann által birtokolt 56,69 százalék Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt (a továbbiakban: Skála-Coop) részvénycsomagból megvásárol egy 32,62 százalékot kitevő részvénypakkot (2.104.465 darab T sorozatú törzsrészvényt), amely a szavazatok 32,99 százalékára jogosítja a Callum Rt-t. A szerződés jogot biztosít a Callum Rt-nek a Skála-Coop vezetőségi tagjainak kijelölésére. Az 1. sz. szerződés megnevezi a Skála-Coop igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai közé beválasztandó új tagokat és kötelezettséget ír elő a régi tagok lemondására vonatkozóan.

  • 2)

    Az 1. sz. szerződéssel egyidejűleg a Tengelmann egy másik részvényátruházási szerződést (2. sz. szerződés) is kötött a tulajdonában lévő Skála-Coop részvénycsomagra vonatkozóan. Ebben szerződésben a Tengelmann, az általa birtokolt 56,69 százalék Skála-Coop Rt részvénycsomagból elad a SCTE Első Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Kft-nek (a továbbiakban: SCTE Kft) 1.553.447 darab T sorozatú törzsrészvényt, amely körülbelül 24,36 százalék szavazati jogot testesít meg. A 2. szerződésnek az igazgatósági és felügyelőségi tagok lemondására és/vagy kinevezésére vonatkozó előírásai szó szerint megegyeznek az 1. szerződés hasonló részeivel

  • 3)

    A Callum Rt és az SCTE Kft 2001. június 21-én szerződést kötött a Skála-Coop feletti írányításról (3. sz. szerződés). Ebben a szerződésben az SCTE Kft a Skála-Coop kizárólagos irányítását a Callum Rt-re bízza abban az értelemben, hogy nem kíván beavatkozni a Skála-Coop vezetésébe, üzletpolitikájának meghatározásába és felső menedzsmentjének kijelölésébe. A szerződés vételi opciót ad a Callum Rt-nek arra a Skála-Coop részvénycsomagra vonatkozóan, amely a 2. sz. szerződéssel kerül az SCTE Kft birtokába.

  • 4)

    A kérelmező Callum Rt 2001. június 27-én benyújtott kérelmében az 1) pont szerinti részvényvásárláshoz - mint vállalkozások összefonódásához - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 68. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 5)

    A Callum Rt kérelmében hivatkozott arra, hogy az összefonódás az érintett piacokon erőfölényes helyzetet nem hoz létre, ezért az engedély - álláspontja szerint - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg, ezért kérte a Tpvt. 63.§ (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazását.

  • 6)

    A Versenytanács Tpvt. 72. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a 2001. augusztus 9-én hozott határozatában az ügy iratait a vizsgálónak visszadta és a 63. § (6) bekezdése alapján egyben az eljárás elintézési határidejét 60 nappal meghosszabbította.

II.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A Callum csoport

  • 7)

    A Callum Rt 2000. november 7-én alakult, fő tevékenysége a vagyonkezelés, kizárólagos tulajdonosa a Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt (a továbbiakban: Capital Rt).

  • 8)

    A Capital Rt főtevékenysége a vagyonkezelés, de a tevékenységi körében ingatlanügyletekkel is foglalkozik. Hasonló néven 1990. május 24-én alapították meg a társaságot, amely az 1997. évi CXLIV. tv. hatályba lépést követően szétvált. jelenlegi formájában a társaságot 1999. december 21-én alapították. A részvények többségével két magyar magánszemély rendelkezik. A Capital Rt irányítása alatt van a Magyar Nagylexikon Rt, a Korona Faktor Rt, a Libri Kft, az Europool Rt és a Bondtrade Kft. A Bondtrade Rt és az Europool Rt pénzügyi befektetői tevékenységgel, a Magyar Nagylexikon Rt könyvkiadással, a Libri Kft fő tevékenysége pedig könyvkiskereskedelem.

  • 9)

    A Callum-csoporton belül kiemelkedő jelentőségű a Libri Kft, amelynek a tevékenységéből származó bevételek a csoport összes bevételének körülbelül 85 százalékát tették ki 2000-ben.

A Skála-csoport

  • 10)

    A csoport két befektető társaság, a Ferencvárosi Befektető Kft. és a Skála Befektetési Rt köré szerveződött. A Skála-Coopnak csak a Nagyvásártelep Kft-ben, az "S" Modell Rt-ben és a Frencvárosi Befektető Kft-ben van többségi tulajdona. A Ferencvárosi Befektető Kft - a Josephine Kft-én kereresztül, amelyben 99,98 % részesedése van - többségi részvényese az SC Áruházlánc Rt-nek. A Skála-Coop a Skála Befektetési Rt-vel közösen irányítja a Centrum Áruházak Rt-t. A Skála Befektetési Rt-t a Skála-Coop a Ferencvárosi Befektető Kft-n keresztül közvetlenül irányítja.

  • 11)

    A nem befektetéssel foglalkozó leányvállalatok közül az SC Áruházlánc Rt ruházati és vegyesiparcikk-, benne könyvkiskereskedelemmel, az "S" Modell ruházati kiskereskedelemmel foglalkozik. Az SC Áruházlánc Rt súlya a Skála-csoport teljes 2000. évi árbevételében 82 százalék volt, az "S" modellé pedig mintegy 8 százalék.

  • 12)

    A Skála-Coop mint anyavállalat és a Centrum Áruházak Rt mint egyik leányvállalat fő tevékenysége hasonló: ingatlanhasznosítás és -kezelés. A Skála-Coop részesedése a csoport teljes bevételében valamivel több mint 5 százalék, a Centrum Áruházak Rt-é pedig mintegy 4,5 százalék.

SCTE Kft.

  • 13)

    A Kft. kizárólagos tulajdonosa a Raiffeisen Leasing Gmbh. A Kft. fő tevékenysége az ingatlanberuházás és -forgalmazás.

III.

Az összefonódással érintett piacok

  • 14)

    A Versenytanács az érintett termékpiac meghatározása során - a Tpvt. 14. §-ának megfelelően - az összefonódásban érintett valamennyi vállalat tevékenységi körét figyelembe véve járt el. Különös figyelmet fordított azokra a részpiacokra, amelyeken mindkét vállalatcsoport vállalkozásai jelen vannak. A két csoport egyetlen termékpiacon van egyaránt jelen, a könyvkiskereskelem piacán, amely a Libri Kft-nek fő tevékenysége, az SC Áruházlánc Rt-nek pedig a vegyes iparcikk-kiskereskedelmen belüli résztevékenysége. Mindkét vállalatcsoportnak van olyan tagja, amely ingatlanhasznosítással foglalkozik, ezért a Versenytanács ennek a részpiacnak a vizsgálatát is szükségesnek tartotta.

  • 15)

    A Skála-Coop jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik. Ezért a Versenytanács szükségesnek látta megvizsgálni azt a lehetőséget is, ha a kérelmező a Skála-Coop megvételével birtokába került ingatlanokat a korábbiaktól eltérő módon kívánná hasznosítani. Ez a lehetőség gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Skála-Coop felhagy áruházi tevékenyégével, illetve azt jelentős mértékben visszafejleszti. Ebből a szempontból kiindulva az érintett piac releváns szegmense az általános áruházi kiskereskedelem.

  • 16)

    Az érintett piac földrajzi határa a Magyar Köztársaság területe.

IV.

Engedélyezési kötelezettség

  • 17)

    A kérelmező - az 1. szerződés sikeres megvalósulása esetén - megszerzi a Skála-Coop 32.99 százaléknyi szavazati jogot biztosító részvénycsomagját, valamint rögzíti, hogy a Skála-Coop igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai a Callum Rt által jelölt és a szerződé mellékletében megnevezett személyek legyenek.

  • 18)

    Az SCTE Kft - a 2. szerződés sikeres megvalósulása esetén - megszerzi a Skála-Coop 24.36 százaléknyi szavazati jogot biztosító üzletrészét, valamint rögzíti, hogy a Skála-Coop igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai a Callum Rt által jelölt és a szerződés mellékletében megnevezett személyek legyenek. A megjelölt vezetőségi tagok a két szerződésben megegyezően ugyanazok.

  • 19)

    A 3. szerződésben az SCTE Kft lemond a Skála-Coop Rt irányításába való beleszólási lehetőségéről, (ezen belül is elsősorban a vezetőségi tagok kijelölési jogába való beleszólásról), habár az ezt biztosító szavazati jogról ugyanakkor nem mond le.

  • 20)

    A 18)-20) pontokban leírtak a kérelmező számára a Tpvt. 23. § (2) bekezdése b) pontja alapján közvetlen irányítást tesznek lehetővé a kérelmezett felett, amely a Tpvt. 22. § (1) b) pontja alapján összefonódásnak minősül.

  • 21)

    A vállalatok összefonódásával kapcsolatos engedélykérési kötelezettség küszöbértékeket a Tpvt. 24. § (1) bekezdése határozza meg. A Callum csoport 2000. évi együttes nettó árbevétele 3.452 milliárd forint. A Skála csoport együttes nettó árbevétele ugyanebben az időben 26.131 milliárd forint volt. Ennek alapján a Versenytanács megállapította, hogy a jelen határozat 2)-5) pontjában leírt összefonódás engedélyköteles.

V.

Az összefonódás hatásai az érintett piacon

  • 22)

    A könyvkiskereskedelem piacát alkotó könyveket általában két csoportba szokták sorolni: az általános könyvek és a tankönyvek. Az általános könyveken belül találhatók a szépirodalmi művek, a fikciók (fictions) , az ismeretterjesztő művek (nonfictions), szakácskönyvek, tudományos-, műszaki- vagy sportkönyvek, képeskönyvek, albumok. A tankönyveken széles skáláján belül külön kezelendő az oktatási intézmények hallgatói számára kötelező tankönyvek.

  • 23)

    A Libri Kft és az SC Áruházlánc Rt az általános tankönyvel piacán az előző pontban felsorolt valamennyi könyvféleséggel jelen van. A Libri Kft könyveken kívül CD-ket, műsoros kazettákat és diafilmeket is forgalmaz. Az SC Áruházlánc Rt-nek ezekből a termékfajtákból nincs számottevő bevétele. A tankönyvpiacon egyik vállalat sem realizál számottevő bevételt.

  • 24)

    A könyvkiskereskedelem tankönyvek nélkül számított piacán a Libri Kft és az SC versenytársak. Az így meghatározott részpiac teljes nettó forgalmából 2000-ben a Libri Kft kb. 10 százalékkal, az SC Áruházlánc Rt mintegy 1,1 százalékkal részesedett.

  • 25)

    Az SC Áruházlánc Rt-nek Budapesten kívül még 16 magyar városban vannak üzletei, míg a Libri Kft 27 üzlete közül 26 Budapesten, egy pedig Kecskeméten van. Ténylegesen tehát csak Budapesten és Kecskeméten vannak jelen egymás közvetlen versenytársaként. A Budapesten értékesített általános könyvek piacán a Libri Kft részesedése 22 százalék, az SC Áruházlánc Rt-é 2 százalék. Kecskeméten ugyanezek az adatok: Libri Kft - 17 %, SC Áruházlánc Rt - 13 %.

  • 26)

    A könyvkiskereskedelem piacán az összefonódásban érintetteken kívül számos résztvevő van jelen, a piacra való belépés nem igényel különösen nagy tőkebefektetést, adminisztratív akadályai nincsenek. Az utóbbi években több új szereplő is megjelent a piacon, amelyek közül a legjelentősebb a Pécsi Direkt Kft, amelynek Budapesten is vannak üzletei. Belépését tervezi a Fotex csoport is a budapesti MOM Park bevásárlóközpont felépülte után, ahol az ország egyik legnagyobb könyváruházát akarja felépíteni. A jelenleg működő versenytársak közül a legjelentősebbek a Bibliofil Kft, a Líra és Lant Kft, a Magyar Könyvklub Rt, az áruházak közül az Auchan és a Tesco. Ezek közül Kecskeméten is jelen van a Bibliofil Kft és a Tesco. Kecskeméten további hat kisebb könyvkiskereskedés működik. A nagyvárosok piacai nem tekinthetők elkülönült részpiacoknak, mert a fogyasztó különösebb többletráfordítás következménye nélkül dönthet úgy, hogy egy másik városban vesz könyvet. A könyvvásárlás jelentős részben nem kötődik a lakóhelyhez.

  • 27)

    Az előző pont alapján a Versenytanács (VT) az általános könyvkiskereskedelem piacát versenypiacnak minősítette. A kérelmezett összefonódás hatására országosan elhanyagolható - egy százalékos - mértékű koncentráció-növekedés következik be. A budapesti piacon várható két százalékos növekedés is még mindig nem számottevő. Kecskeméten azonban a koncentráció kb. 13 százalékkal fog várhatóan emelkedni és az együttes részesedés megközelíti a kecskeméti összforgalom egyharmadát. Ez a növekedés önmagában jelentős mértékű és káros versenyhatásokkal járhat, amennyiben erőfölényes helyzetet hoz létre vagy egy korábban létezőt megerősít.

  • 28)

    A Tpvt. 22. § (1) bekezdése alapján gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás, amely a piac többi résztvevőitől nagymértékben függetlenül folytathatja tevékenységét, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie az üzleti partnerek, a versenytársak és a vevők vele kapcsolatos magatartására. Kecskeméten jelenleg nyolc jelentősebb szereplő van, amelyek száma eggyel csökken. Ezáltal azonban nem várható a verseny hatékonyságának csökkenése, mert a piacra való belépés viszonylag könnyű, illetőleg a fogyasztó vásárlásai jelentős mértékben elszakadhatnak a lakóhelyétől. Mindezekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy az összefonódás erőfölényes helyzetet hoz létre az általános könyvek kecskeméti piacán.

  • 29)

    Az ingatlanhasznosítás részpiacán mindkét cégcsoport jelen van. A Skála-Coop Rt ingatlanjainak túlnyomó részén a csoport saját célú kereskedelmi tevékenységet végez, az ingatlaonnak csak egy kis részét adja bérbe. A Callum csoportban csak a Libri Kft-nek van jelentősebb ingatlan-portfóliója, ám ezek közül csak egyet ad bérbe. Ennek alapján megállapítható, hogy az érintett vállalkozások az ingatlanhasznosítás piacán érdemleges, bevételt hozó tevékenységet nem végeznek.

  • 30)

    Az általános áruházi kereskedelem mint piacra vonatkozó statisztikai adatokat a KSH utoljára 1997-ben tett közzé. Ekkor az un. általános áruházakban forgalmazott termékek az összesített kiskereskedelmi forgalomnak csak mindössze 2 százalékát tették ki. A kiskereskedelmi forgalom szerkezetében és a fogyasztói szokásokban végbement változások hatására 1997 után az általános (hagyományos) áruházi forgalom valószínűsíthetően nem nőtt. Ennek főképpen az üzlet- és bevásárlóközpontok, a szuper- és hipermarketek elterjedése az egyik oka. Ezek a kereskedelmi egységek az élelmiszerek mellett egyre inkább helyet adnak ruházati, illetőleg vegyesiparcikk termékfajtáknak is. A másik ok az, hogy megjelentek az egyes árucikk-csoportokra specializálódott kiskereskedelmi szakáruházak (pl. az OBI, a Praktiker, az Office Depot, stb.).

  • 31)

    A Skála-Coop részesedésének alakulásának mérésére az általános áruházi kereskedelem helyett alkalmazhatók az annak résztevékenységeit összesítő statisztikai adatok. A hazai textil-, ruházati és lábbeli, valamint a vegyesiparcikk kiskereskedelem együttesen számított 2000. évi forgalmából a Skála-Coop összesen kb. 6,3 százalékkal részesedett, ezen belül a ruházat, textil- és bőráru piacán 6,7 %, a vegyesiparcikk piacon pedig kb. 2,6 % piaci részesedése volt.

  • 32)

    Jelenleg Budapesten és vidéken összesen 31 Skála-áruház működik. A vidéki áruházak esetében - hasonlóképpen, mint Budapesten - mindenhol működnek olyan kiskereskedelmi egységek, amelyek hasonló termékeket forgalmaznak. Kecskeméten például 10, Egerben 12, Szegeden 14 olyan áruház-jellegű kiskereskedelmi egység működik, amely a Skála-áruházakkal összehasonlítható jelentőségű szereplője az adott városi részpiacnak.

  • 33)

    A Versenytanács megvizsgálta azokat a potenciális hatásokat, amely az érintett piacokon akkor jelentkezne, ha a kérelmező a Skála-Coop Rt-t kivonultatná az általános áruházi kiskereskedelem piacáról és a felszabaduló ingatlanokat más módon kivánná hasznosítani. Megállapítható, hogy az általános áruházi kiskereskedelmet mint szolgáltatást a fogyasztók az elmúlt években fokozatosan másféle értékesítési formákkal helyettesítik. Mindezekre tekintettel a Versenytanács úgy látta, hogy a Skála-áruházak esetleges bezárása Budapesten, illetőleg a nagyvárosokban hatásában csak átmeneti és nem jelentős csökkenést eredményezhetne a verseny intenzitásában az érintett termékpiacokon.

  • 34)

    A kérelmező úgy nyilatkozott, hogy szándéka szerint nem óhajt a Skála-Coop tevékenységi körén változtatni. Ezt igazolja az is, hogy a korábban felvásárolt Libri Kft megszerzését követően egy megbízható, egységes arculatú, vásárlóinak egyenletesen színvonalas szolgáltatást nyújtó üzletláncot hoztak létre és hasonló terveik vannak a Skála-Coop Rt-vel is. Erre személyi garanciául szolgál - a kérelmező szerint - a felkért ügyvezető személye, aki egy másik termékpiacon, de hasonló jellegű feladatot már sikeresen megoldott.

  • 35)

    A fentiekre tekintettel a Versenytanács nem látta szükségesnek külön feltétel megszabását arra az esetre, ha a kérelmező kinyílvánított szándékai ellenére mégis a Skála-Coop ingatlanainak az általános áruházi kiskereskedelemtől eltérő felhasználását határozná el.

  • 36)

    A Versenytanács úgy látta, hogy a kérelmezett összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását az érintett piacokon vagy azok számottevő részén. Következtetésképpen az összefonódáshoz a Tpvt. 30. § (2) pontja szerint az engedély nem tagadható meg.

VI.

Eljárási kérdések

  • 37)

    Az eljárási díj nagyságát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel kell megállapítani, amely az elintézési határidő hosszáról rendelkezik. A vállalkozások összefonódásának engedélyezésére vonatkozó érdemi határozatot a fenti törvényhely a), illetve ac) pontjai alapján 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg és 120 napon belül, ha a nyilvánvalóság ténye nem állapítható meg. Ez utóbbi esetben az eljárási díj a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján tíz millió forint, az előzőben pedig csak két millió forint. A Tpvt. nem rendelkezik azonban arról, hogy milyen eseteket kell olyannak tekinteni, amikor a 30. § (2) bekezdésének alkalmazhatósága nyilvánvaló és ezért 45 napnak elegendőnek kell lennie az eljárás lefolytatásához.

  • 38)

    A Versenytanács álláspontja szerint annak megállapítása, hogy az összefonódás következtében létrejön-e, megerősödik-e olyan gazdasági erőfölényes helyzet, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fejlődését vagy fennmaradását nagy mértékben múlik azon, hogy az ügyfél a kérelmében, illetőleg az annak beadását követő eljárás során milyen pontosan, körültekintően és minden számbajöhető lényeges vonatkozás tekintetében kimerítően bocsátotta a Versenytanács, illetőleg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezésére a birtokában lévő vagy beszerezhető információkat valamennyi érintett piacra nézve. Ha ugyanis a beadott kérelem hiányos, pontatlan, félrevezető adatokat tartalmaz, akkor a 45 nap valószínűleg akkor sem lesz elegendő a Versenytanács számára a megalapozott döntéshozatalhoz, ha a vizsgálati eljárás során a hiányosságok jelentős részét már pótolták. Ebben az esetben a gazdasági erőfölény hiánya, fennmaradásának, kialakulásának valószínűsége csak igen nagy bizonytalansággal lenne megállapítható, következtetésképpen a nyilvánvalóság tényállása nem foroghat fenn. Ha tehát az elintézési határidő meghosszabbításának szükségessége alapvetően az ügyfél hibájából, nem kielégítő és kooperatív magatartásából ered, akkor határidő meghosszabbodásából származó következmények az ügyfelet terhelik.

  • 39)

    Az ügyben 2001. augusztus 9-én hozott meghosszabbító határozatra azért volt szükség, mert a kérelem, illetőleg az eljárás során az érintett piac meghatározásánál nem vették figyelembe az összefonódásban résztvevő valamennyi érintett vállalkozás valamennyi lényeges tevékenységét, és ezért a kérelem, illetőleg a vizsgálati jelentés a jelen határozatban foglaltaknál jelentős mértékben szűkebben rajzolta meg az érintett piacok körét. Ebből eredően a Versenytanács nem tartotta elegendőnek az eljárás első fázisában felgyülemlett információkat és ez okozta az elintézési határidő meghosszabbodását. Miután a kért információk rendelkezésre álltak, a Versenytanács már megalapozottan állapíthatta meg, hogy a kérelmezett összefonódással kapcsolatban nincs egyetlen részpiacon sem erőfölényes helyzet, sőt ilyenek kialakulása sem valószínűsíthető, tehát a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján az engedélyt megadta. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy a meghosszabbítást szükségességét kiváltó információhiányért az ügyfél nem hibáztatható. Megállapította, továbbá azt is, hogy a kérelmező az eljárás során végig kooperatív és a GVH, valamint a VT munkáját segítő magatartást tanúsított. Mindezekre való tekintettel a VT eltekintett az eljárási díj kettőről tíz millió forintra való felemelésétől.

  • 40)

    A Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontja alapján hozta.

  • 41)

    A Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelmező a kérelem beadásával egyidejűleg befizetette, ezért erről külön rendelkezni nem kellett.

  • 42)

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

Budapest, 2001. október 2.

dr. Bara Zoltán sk. előadó
dr. Kállai Márai sk
dr. Köbli József sk.