Gazdasági Versenyhivatal
Sajtófőnök

A Magyar Posta Rt. Irányításszerzése a Postabankban nem minősül vállalkozások összefonódásának

Az akkor hivatalban lévő kormány a 1063/2001. (VI.30.) Korm. hat-ban döntött a Postabank és Takarékpénztár Rt. (Postabank) állami tulajdonban lévő részvényeinek a Magyar Posta Rt. (Posta) tulajdonába adásáról. A Posta idén márciusban kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melyben e tranzakció engedélyezését kérte.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a mai napon tárgyalás mellőzésével meghozott határozatában megállapította, hogy a Posta irányításszerzése a Postabankban a versenytörvény értelmében nem minősül vállalkozások összefonódásának, mert két, egyaránt állami tulajdonban lévő és az állam által irányított, így versenyjogi értelemben egymástól nem független vállalkozás között jött létre. Ehhez pedig nem szükséges a GVH engedélye.

Az ügy kapcsán a Versenytanács indokoltnak látta elvi tézisek -be összefoglalni az állami irányítású vállalatok versenyjogi kezelésével kapcsolatos álláspontját:

  • 1)

    A versenytörvény alkalmazásában egységesen értelmezett irányításfogalmat kell használni úgy az állami, mint a nem állami irányítású vállalkozásokra. Az egységes irányításfogalom értelmezési keretét a törvény 23. § (2) bekezdése teremti meg. Az itt megfogalmazott módokon keletkezik jogi lehetőség vagy de facto helyzet az állami vállalkozások stratégiai, üzleti, üzletviteli döntéseinek befolyásolására az állami vállalkozásokra vonatkozóan is. A vállalkozások irányítása tekintetében tehát nem szabad különbséget tenni a tulajdonformák alapján.

  • 2)

    Az államnak a létező jogi lehetőségek keretein belül, a kialakult közjogi döntéshozatali rendből eredő joga van az állami vállalkozások irányítása tartalmi körébe tartozó döntések befolyásolására, vagy a beleszólás lehetőségének a megteremtésére. A kormányzat égisze alatt kormányhatározattal vagy minisztériumokon belül meghozható, az állami vállalkozások irányításával, annak változásával kapcsolatos döntéseket az állami irányítás megvalósulásának kell tekinteni.

  • 3)

    Az említett 23. § alkalmazásában az állami vállalatok függetlenségét az egységesen értelmezett irányításfogalomból kell levezetni. A 15. § (1) bekezdés értelmében az állami vállalatok irányítási módozatának megváltoztatása nem keletkeztet új irányításszerzést, mert versenyjogi értelemben nem független vállalkozások között megy végbe.

  • 4)

    A versenytörvény 11. §-ának alkalmazásában az állami vállalkozások egymástól való függetlenségét azonban már attól függően eltérő módon kell értelmezni, hogy az állami vállalatok irányítási szerkezetének megváltoztatásáról van szó, vagy pedig két vagy több állami vállalkozás közötti, a piaci magatartásukra vonatkozó megállapodásról, illetve összehangolt magatartásról. Ez utóbbi esetben az állami vállalatok függetlenségét a törvény 15. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell értelmezni, azaz függetlennek kell tekinteni azokat az állami irányítású vállalkozásokat egymástól, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek.

  • 5)

    Egy állami irányítású vállalkozás versenyjogi értelemben akkor rendelkezik önálló döntési joggal, ha egy konkrét piaci magatartás vagy döntés tekintetében autonóm piaci szereplőnek számít, mert e magatartás kialakításában, illetve a döntés meghozatalában nem az állami tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény, szerv akarata, utasítása jelent meg. A törvény 15. § (2) bekezdése alkalmazásában versenyjogi értelemben nem függetlennek számítanak azok az állami irányítású vállalkozások, amelyek egy konkrét piaci magatartás kialakítása vagy az erre irányuló döntés meghozatalakor az állami tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény, szerv akarata, utasítása szerint jártak el.

Budapest, 2002. július 24.

Dr. Polgárdy Géza