Vj-152/2000/51
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Bánhegyi Ilona ügyvéd (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) és a Martonyi és Kajtár Ügyvédi Iroda (1062 Budapest, Andrássy út 102.) által képviselt Magyar Olaj- és Gázipari Rt eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.
Indoklás
I.
A versenyfelügyeleti eljárás tárgya
- 1)
A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70.§ (1) bekezdése alapján versenyfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Rt (a továbbiakban: MOL Rt) által
-
- -
a szuper ESZ 95-ös ólmozatlan motorbenzin (a továbbiakban: motorbenzin); és
- -
-
- -
az EN-590 0,05 normál gázolaj (a továbbiakban: gázolaj)
- -
termékeire megállapított eladási árak az 1997-2000. időszakban sértették-e a Tpvt. 21.§ a) pontját, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve tisztességtelenül eladási árakat megállapítani.
II.
A MOL Rt piaci helyzete
- 2)
A MOL Rt, az általa irányított összesen 61 magyarországi vállalkozás, a világ számos országában (elsősorban a környező országokban és a Közel-Keleten) bejegyzett 23 további irányítása alatt álló vállalkozás (a továbbiakban együtt: MOL-csoport) tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:
-
- -
kőolaj, földgáz és egyéb gáztermékek kutatása és termelése;
- -
-
- -
kőolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás;
- -
-
- -
kőolajtermékek szállítása, tárolása, nagy- és kiskereskedelme;
- -
-
- -
földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása, tárolása és nagykereskedelme.
- -
- 3)
A vizsgálat tárgyát képező áruk (a motorbenzin és a gázolaj) olyan technológiai és minőségi jellemzőkkel bírnak, amire tekintettel a felhasználási cél szempontjából más áruval ésszerűen nem helyettesíthetők.
A kőolaj feldolgozás
- 4)
Magyarországon kőolaj-feldolgozással kizárólag a MOL-csoport foglalkozik. Három kőolajfinomítója közül:
-
- -
a Százhalombattán lévő Dunai Kőolajfinomító a legnagyobb: lepárlási kapacitása 7,5 millió tonna/év;
- -
-
- -
a Tiszai Kőolajfinomító (Tiszaújváros) éves lepárlási kapacitása 3 millió tonna;
- -
-
- -
az évi 0,5 millió tonna kapacitású Zalai Finomító a környéken kitermelt kőolajat dolgozza fel bitumenné.
- -
- 5)
1999. évben a MOL-csoport összesen mintegy 7 millió tonna kőolajat dolgozott fel. A feldolgozott mennyiségből 1,2 millió tonna volt a MOL-csoport által Magyarország területén kitermelt kőolaj. A fennmaradó rész importból a "Barátság I" és a "Barátság II" kőolajvezetékeken érkezett az országba (elvileg az "Adria vezetéken" is lehet kőolajat behozni, az azonban a jelenlegi feltételek mellett gazdaságtalan). A kőolaj import részben hosszú távú szerződéseken, részben azonnali (spot) vásárlásokon alapul, a Brent kőolaj jegyzésárához kötött mindenkori világpiaci áron. A hazai kőolaj kitermelés költsége nem éri el a világpiaci árat, azt 12 százalék bányajáradék terheli.
- 6)
A MOL-csoport kőolaj-feldolgozó (finomító) kapacitása a lepárlás tekintetében ugyan csak 70 százalékban van kihasználva, a végtermékek (ezen belül is elsősorban az üzemanyagok) mennyisége szempontjából azonban a meglévő szűk technológiai keresztmetszeteket (kénmentesítő-, alkiláló-, reformáló üzem) is figyelembe véve a kapacitáskihasználás teljes, és a kapacitás bővítése nem is szerepel a MOL-csoport tervei között.
- 7)
A MOL Rt 2000. március 31-én kötött szerződések révén - azok Gazdasági Versenyhivatal általi 2000. szeptember 1-jei engedélyezését (Vj-70/2000.) követően - a szlovákiai Slovnaft a.s. (a továbbiakban: Slovnaft) közös irányítóinak egyike. A Slovnaft meghatározó tevékenysége a kőolaj-feldolgozás. Pozsonyban levő finomítójának kőolaj-feldolgozó kapacitása 5,4 millió tonna/év.
- 8)
8) A kőolaj importja engedélymentes (liberalizált), ahhoz vám és - 1998. április óta - más pénzügyi teher sem járul, azonban az importált kőolaj után készletezési hozzájárulási díjat kell fizetni, melynek mértéke 2000. évben tonnánként 3800 forint volt. Mindezek ellenére nincs reális esélye további kőolaj-feldolgozó vállalkozás piacra lépésének, mert
-
- -
új finomító építése gazdaságossági szempontból teljesen kizárt;
- -
-
- -
az importált kőolaj szállítására és bérfeldolgozására pedig gyakorlatilag csak a versenytárs MOL Rt eszközeinek igénybevételével lenne mód, a hozzáférés azonban egyrészt nincs szabályozva, másrészt a MOL Rt-nek nincsenek - és az előzőek alapján várhatóan a közeljövőben sem lesznek - érdemleges szabad termelési kapacitásai.
- -
- 9)
A MOL-csoport az előállított kőolaj-feldolgozóipari termékeket
-
- -
nagyobb részét belföldön értékesíti: nagy felhasználók és viszonteladók részére, továbbá saját töltőállomásain közvetlenül a fogyasztóknak;
- -
-
- -
kisebb részét pedig exportálja.
- -
Az üzemanyagok nagykereskedelmi piaca
- 10)
Az üzemanyagok közül a motorbenzin gyakorlatilag teljes egészében, a gázolaj pedig közel negyven százalékban a gyártótól, illetve az importálótól (együtt: nagykereskedő), a kiskereskedelmen (töltőállomásokon) keresztül jut el a végső felhasználóhoz, a gázolaj fennmaradó részénél a nagykereskedő és a felhasználó közötti közvetlen kapcsolat a jellemző. A legnagyobb gázolaj felhasználók: a közlekedési vállalkozások, a mezőgazdasági üzemek és a közintézmények (elsősorban a rendőrség és a hadsereg).
- 11)
A kőolaj feldolgozóipari termékek - köztük a motorbenzin és a gázolaj - importja liberalizált, vám- és egyéb pénzügyi-teher mentes. Az import (és az esetleges) export egyenlege után azonban készletezési hozzájárulási díjat kell fizetni, melynek mértéke 2000. évben a motorbenzin esetében 4940, a gázolajnál 4560 forint volt tonnánként.
- 12)
Az üzemanyagok (benzin, gázolaj) esetében az importot korlátozza, hogy azokat - reális, a világpiaci kőolajáron alapuló előállítási költségeket feltételezve - tankautóban legfeljebb 200-250 kilométer sugarú környezetben gazdaságos szállítani. Ebből is adódóan érdemi mennyiségű import tartósan csupán a magyar határ közelében lévő szlovákiai Pozsonyból (Slovnaft) és az osztrák nemzeti olajtársaság (OMV) 11,1 millió tonna/év kapacitású schwechati finomítójából érkezik az országba. A környező országokban (Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Ukrajna) lévő további finomítók által előállított termékek minősége ez idő szerint nem felel meg a magyar szabványnak. Ennek ellenére Kelet-Magyarországon a régebbi évjáratú autókhoz és mezőgazdasági gépekhez használnak fel kisebb mennyiségben román és ukrán üzemanyagot.
- 13)
1997-2000. években 32 vállalkozás foglalkozott üzemanyag importtal. Ezek között azonban - a MOL-csoporthoz tartozó két vállalkozást nem számítva - csak öt olyan vállalkozás van, amely minden évben importált. Az üzemanyag import túlnyomó része a Magyarországon kúthálózattal rendelkező nagy nemzetközi vállalkozások révén kerül az országba.
- 14)
Az üzemanyag import szinte kizárólag a Slovnaft-tól és az OMV-től származik, csupán minimális mennyiség érkezett - elsősorban gázolajból - más országokból (Románia, Csehország, Oroszország).
- 15)
Az importár alapját az Európában általánosan érvényesített jegyzésárak - Platt`s CIF MED vagy Platt`s FOB Rotterdam (lásd: 25.1. pont) - képezik, amelyekhez kisebb-nagyobb mértékű un. prémiumot számítanak az eladók. Emellett általában az importálót terhelik a fuvar és logisztikai költségek, melyek átlaga a megkérdezett tizennégy importáló vállalkozásnál 2000. I. félévben mintegy 30 $ volt tonnánként.
- 16)
Az importálók között vannak olyanok, amelyek keretszerződés alapján vásárolnak, és a MOL Rt-vel is van keretszerződésük. E vállalkozások folyamatosan figyelve az árakat, azok függvényében vásárolnak a MOL Rt-től vagy importból.
- 17)
Az import ellenére az üzemanyagok nagykereskedelmi értékesítésének túlnyomó részét - igaz időben némileg csökkenő mértékben - a MOL Rt adja. (lásd: 1 táblázat).
1. táblázat
A MOL Rt részesedése az üzemanyagok magyarországi nagykereskedelmi értékesítéséből
|
Év |
Motorbenzin ( % ) |
Gázolaj ( % ) |
|
1997. |
89,1 |
90,0 |
|
1998. |
85,3 |
85,8 |
|
1999. |
83,9 |
84,7 |
Az üzemanyag kiskereskedelem
- 18)
A MOL Rt az általa gyártott üzemanyagok egy részét nem értékesíti csoporton kívülre, hanem saját kúthálózatán keresztül - mint kiskereskedő - hozza forgalomba. Magyarországon 368, Romániában 34, Szlovákiában 14, Ukrajnában 3, Szlovéniában 2 üzemanyagtöltő állomással rendelkezik.
- 19)
A magyarországi üzemanyag kiskereskedelem piacán ezidő szerint szinte valamennyi nagy nemzetközi olajtársaság jelen van. Fokozatos térnyerésük ellenére az üzemanyag kiskereskedelem legnagyobb szereplője még mindig a MOL-csoport. A főbb piaci szereplők részesedését az 1999. évi üzemanyag kiskereskedelmi forgalomból a 2. táblázat mutatja be.
2. táblázat
Az egyes vállalkozások részesedése az 1999. évi magyarországi üzemanyag kiskereskedelmi forgalomból
|
Vállalkozás |
Részesedés (%) |
|
MOL |
37 |
|
SHELL |
12 |
|
OMV |
11 |
|
AGIP |
8 |
|
ARAL |
6 |
|
AVANTI |
5 |
|
TOTAL |
4 |
|
ESSO |
3 |
|
CONOCO-JET |
3 |
|
TAMOIL |
1 |
|
EGYÉB |
10 |
III.
A MOL Rt gazdálkodásának egyes jellemzői
- 20)
A kőolajfinomítók hatékonyságát rendszeresen értékeli a Solomon könyvvizsgáló cég. A finomítókat regiónként veszi figyelembe, így például 135 finomító adataival számol az észak- és dél amerikai térségben, és mintegy 100 finomító adatait értékeli a nyugat-európai és a közel-keleti régióból, amelyek együttesen ezen térség teljes kapacitásának 85 százalékát fedik le. A Solomon cég rendszeresen vizsgálja a Dunai Kőolajfinomító hatékonyságát, összevetve azt a nyugat-európai és közel-keleti térség finomítóival. Az elemzés szerint a Dunai Kőolajfinomító hatékonysága az alsó-közép kategóriába tartozik. Ezen belül az állandó költségek jól illeszkednek a magasabb szintet képviselő vállalkozások adataihoz, a változó költségek közül azonban az energia költségek lényegesen magasabbak az átlagosnál, ami annak következménye, hogy a Dunai Kőolajfinomító nem rendelkezik saját erőművel.
- 21)
Másoldalról viszont a MOL Rt olcsóbban jut a munkaerőhöz, mint a nyugat-európai kőlajfinomítók, 1996. évben a magyarországi átlagkeresetek 15 nyugat-európai ország átlagos átlagkeresetének 10 százalékát tették ki hivatalos valuta árfolyamon számolva. Figyelembevéve, azonban hogy
-
- -
azóta e különbség valamelyest csökkent;
- -
-
- -
a kőolaj feldolgozásban foglalkoztatottak átlagkeresete 1999. évben 45 százalékkal magasabb volt a versenyszférában foglalkoztatottak átlagánál; továbbá
- -
-
- -
a keresetek után a vállalkozások által fizetett pénzügyi terhek Magyarországon magasabbak, mint a nyugat-európai országokban
- -
a MOL Rt-nek a munkaerőhöz kapcsolódó költségei (amelyek a teljes nettó árbevétel mintegy 6 százalékát tették ki a vizsgált időszakban) hozzávetőlegesen ötödét teszik ki a nyugat-európai kőolajfeldolgozók átlagának.
- 22)
A MOL Rt-nek a saját tőkéjéhez viszonyított adózás előtti eredménye 1997-1999. években alatta maradt a vegyipari ágazat hasonló mutatójának, és - 1998. évet kivéve - csak kismértékben haladta meg a nemzetgazdaság egészét jellemző arányt. Mindezt összefoglalóan a 3. táblázat mutatja be.
3. táblázat
A saját tőke arányos adózás előtti eredmény alakulása
(1997-1999)
|
Megnevezés |
1997. ( % ) |
1998. ( % ) |
1999. ( % ) |
|
MOL Rt |
13,9 |
18,1 |
10,7 |
|
Vegyipari ágazat |
19,5 |
18,4 |
13,1 |
|
Nemzetgazdaság |
10,2 |
11,6 |
10,4 |
IV.
A MOL Rt üzemanyag árai
Az árképzés módszere
- 23)
A MOL Rt az üzemanyagok árait az "Üzemanyagok és tüzelőolaj árképzési szabályzata" című vezérigazgatóhelyettesi utasításban rögzítettek szerint alakítja ki, amely egyaránt vonatkozik a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árjegyzéki árak (listaárak) kialakítására.
- 24)
A nagykereskedelmi listaár a MOL Rt belföldi nagykereskedelmi eladóhelyein (telepein) nagy tételben (szállítóeszközben) végfelhasználás, készletezés vagy üzletszerű továbbértékesítés céljára eladott termékeinek érvényes árjegyzéki nagykereskedelmi ára, mely tartalmazza az adó és adójellegű ártényezőket (jövedéki adó, általános forgalmi adó).
- 25)
A MOL Rt az üzemanyagok nettó (adó nélküli) nagykereskedelmi árait folyamatosan a világpiacon érvényesülő árakhoz igazítja oly módon, hogy
-
- -
a mediterrán (dél-olasz) térségben érvényesülő un. Platt`s CIF MED megelőző 5 napi jegyzési árának átlagát növeli;
- -
-
- -
a mediterrán térségből vasúttal Magyarország közepébe történő szállítás költségeivel; valamint
- -
-
- -
az importáló további költségeivel,
- -
vagyis az alkalmazott árelv szerint a belföldi ár a mediterrán térségből származó lehetséges import - mint alternatív beszerzés - számított árával egyezik meg.
25.1. A két európai kőolajtermék-kereskedelmi centrum (a rotterdami és a mediterrán-térségbeli) közül földrajzi közelsége miatt a MOL Rt az utóbbit veszi figyelembe. A mediterrán térségben érvényesülő jegyzési árakat a Platt`s hírügynökség teszi közzé. A jegyzési árak meghatározása oly módon történik, hogy a Platt`s hírügynökség naponta többször adatokat gyűjt az üzletkötésekről, és azoknak - a szélsőséges adatok kizárásával - számított átlagát teszi közzé, mint jegyzési árat. A CIF MED paritás azt jelenti, hogy a jegyzési ár magában foglalja a kikötőbe szállítás, a rakodás és a biztosítás költségeit. Az európai kőolaj finomítók áraik kialakításánál szintén a Platt`s által kiadott jegyzésárakat veszik alapul, azonban többségében nem a mediterrán-térségbeli, hanem a rotterdami jegyzésárat. A két ár között lényeges eltérés általában nincs.
25.2. Az üzemanyagoknak a mediterrán térségből Magyarország közepébe történő szállítás költségeként a MOL Rt tonnánként azonos $ összeget vett figyelembe a vizsgált időszak egészében. Annak forintban számolt értéke azonban a $ forint árfolyamának növekedése következtében jelentősen (66,5 százalékkal) emelkedett 1997. év januárja és 2000. júliusa között, fajlagos - a jegyzésárhoz viszonyított - mértéke viszont csökkent. Mindezt összefoglalóan a 4. táblázat mutatja be.
4. táblázat
Az üzemanyagok nettó (adó nélküli) nagykereskedelmi árában figyelembevett szállítási költség
|
Megnevezés |
Mérték (%) |
|
A szállítási költség a jegyzési ár %-ában - 1997. év - 2000. I-VII. hó |
20-25 15-20 |
|
A 2000. júliusi szállítási költség (1997. január = 100) |
166,5 |
25.3. Az importáló további költségeként figyelembe veszi a MOL Rt
-
- -
azt a logisztikai költséget, amely bármely belföldi nagykereskedelmi vásárlás esetén felmerülne a MOL Rt telephelyeiről az üzemanyag töltőállomáshoz történő szállítás következtében (a figyelembe vett távolság 50 km, amelyen belül a MOL Rt nem is számít fel külön fuvarköltséget); továbbá
- -
-
- -
a készletezési hozzájárulási díjat, melynek a vizsgált időszakban érvényesülő mértékeit az 5. táblázat tartalmazza.
- -
5. táblázat
A készletezési hozzájárulási díj
(1997- 2000.)
|
Év |
Motorbenzin ( Ft/liter ) |
Gázolaj ( Ft/liter ) |
|
1997. |
1,81 |
1,86 |
|
1998. |
2,60 |
2,67 |
|
1999. |
3,53 |
3,65 |
|
2000. |
3,73 |
3,85 |
25.4. A jegyzési ár és a 25.1. - 25.3. pontok szerinti tényezők összegét (a számított import árat) a MOL Rt egy un. árrugalmassági tényezővel korrigálja, amelyben figyelembe veszi a kereslet-kínálat viszonyát, mindenekelőtt az import kínálatot, illetve az import lehetőséget, mindenekelőtt az OMV-t és a Slovnaftot.
25.5. A jegyzési ár és a nagykereskedelmi lista ár alapjául szolgáló számított import ár közötti különbség százalékos mértéke a vizsgált időszak egészét tekintve jelentősen csökkent. 1997. januárjában a számított importár a motorbenzin esetében 33,3-, a gázolajnál 31,8 százalékkal volt magasabb a jegyzési árnál, amivel szemben a 2000. júliusi mérték már csak 21,6; illetve 25,9 százalék volt.
A tényleges nagykereskedelmi árak
- 26)
A MOL Rt tényleges üzemanyag nagykereskedelmi árai kisebb-nagyobb mértékben - speciális eseteket nem számítva - lefelé eltérhetnek a nagykereskedelmi listaártól. A MOL Rt ugyanis a vásárolt mennyiségtől, a szerződés időtartamától és a fizetési feltételektől (határidőtől) függően engedményt ad vásárlóinak. Az engedmény mértékére nézve a MOL Rt nem alakított ki egyértelmű szabályokat, az a közte és a vevői közötti szerződéses alku tárgya. Az engedmények mértéke a vizsgált időszakban jellemzően literenként 2 és 4 forint között szóródott. Az érvényesített engedmények tekintetében a vizsgálat nem tárt fel olyan jellegű és mértékű eltérést, amely valamelyik vevőnek (vevőcsoportnak) az indokolatlan megkülönböztetését jelentené. E megállapítás a kiskereskedőkre és a végfelhasználókra egyaránt vonatkozik.
- 27)
27) A nagykereskedelmi listaárak a vizsgált időszak (1997. január - 2000. július) 43 hónapja alatt
-
- -
a motorbenzin esetében 1997. évben három;
- -
-
- -
a gázolajnál 1997. évben két és 1999. évben egy
- -
hónapban voltak magasabbak az árképzés alapjául szolgáló számított importárnál, mégpedig oly módon, hogy mindegyik termék esetében csak egy-egy hónap volt, amikor az eltérés megközelítette, illetve meghaladta a 2 százalékot (1,97 illetve 2,34 százalék).
- 28)
Az egyes évek szintjén vizsgálva a MOL Rt mind a motorbenzin, mind a gázolaj nagykereskedelmi listaárait a számított import árak alatt tartotta. Ezt mutatja a 6. táblázat.
6. táblázat
A MOL Rt által alkalmazott üzemanyag nagykereskedelmi árak és a számított importár viszonya. (1997-2000. I-VII. hónap)
|
Időszak |
Nagykereskedelmi lista ár (számított importár = 100) |
|
|
Motorbenzin |
Gázolaj |
|
|
1997. |
97,2 |
94,8 |
|
1998. |
95,6 |
94,8 |
|
1999. |
94,8 |
94,0 |
|
2000. I-VII. hó |
92,4 |
96,7 |
- 29)
A Gazdasági Versenyhivatal által felkért szakértő (Sugár András, Magyar Energia Hivatal) matematikai-statisztikai elemzés alapján megállapította, hogy a MOL Rt leggyakrabban egy-két hetes késéssel reagál a jegyzési árak változására, és a havi adatok alapján árai megfelelnek saját árképzési előírásainak, azzal azonban, hogy - egy rövidebb időszak heti adatainak elemzése alapján - az árnövekedésre általában határozottabban reagál, mint az árcsökkenésre.
A kiskereskedelmi listaárak
- 30)
A MOL Rt által, adott időszakban érvényesített kiskereskedelmi listaár a nagykereskedelmi listaár és a MOL Rt által alkalmazott kiskereskedelmi árrés összege. A kiskereskedelmi árrés mértéke (Ft/liter-ben számítva) a vizsgált időszakban mindkét termék esetében jelentősen - közel kétszeresére - növekedett. ( lásd: 7. táblázat).
7. táblázat
A MOL Rt által alkalmazott kiskereskedelmi árrés
|
Időszak |
Motorbenzin ( Ft/liter ) |
Gázolaj ( Ft/liter ) |
|
1997. január |
6,82 |
4,70 |
|
1998. január |
8,42 |
6,90 |
|
1999. január |
9,82 |
7,70 |
|
2000. január |
12,29 |
9,77 |
|
2000. július |
12,62 |
10,10 |
- 31)
Az előzőek szerint meghatározott kiskereskedelmi listaárhoz képest az egyes kiskereskedelemi egységek (benzinkutak) +/- 3 forintos literenkénti áreltérítésre jogosultak a helyi piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás érdekében.
- 32)
A MOL Rt nettó (adónélküli) kiskereskedelmi árai érezhetően alacsonyabbak, mint a nyugat-európai országokban érvényesülő - az aktuális árfolyammal forintra átszámított -árak. Az eltérés egy jelentős része a magasabb nyugat-európai kiskereskedelmi árrésből származik, de a nettó nagykereskedelmi árak is alacsonyabbak a MOL Rt esetében.
V.
A vizsgálói indítvány
- 33)
A Tpvt. 71.§ (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben a vizsgálók megállapították, hogy a MOL Rt az üzemanyag nagykereskedelmi piacon gazdasági erőfölényben, az üzemanyag kiskereskedelmi piacon pedig domináns helyzetben van. Indítványozták az eljárás megszüntetését, mert a MOL Rt nagykereskedelmi tevékenysége keretében végzett árképzési és áralkalmazási munkájának 43 hónap időtartamra kiterjedő átvizsgálása során a vizsgálat nem talált olyan mértékű eltérést a MOL Rt által alkalmazott mindenkori tényleges árak (nagykereskedelmi listaárak) és a sajátmagának szabályrendszerként rögzített, egy korábbi kormányzattal történt megállapodás szerint a mindenkori maximum árnak tekintett felső korláthoz viszonyítottan, amely eltérés alapján megállapítható lenne, hogy a MOL Rt tisztességtelenül állapította volna meg az eladási árakat, és így a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés bizonyítottnak lenne tekinthető.
- 34)
Javasolták továbbá, hogy a Versenytanács határozatában hívja fel a MOL Rt figyelmét arra, hogy
-
- a)
tegye átláthatóbbá és egyértelműbbé az árkialakítási és áralkalmazási módszerét;
- a)
-
- b)
tegye nyilvánossá és vevői számára elérhetővé a nagyfelhasználók esetében érvényesített engedmény-rendszerét;
- b)
-
- c)
továbbá az árváltoztatásokat az árcsökkentés irányában is ugyanazon ütemben hajtsa végre, mint azt az áremelés során teszi.
- c)
VI.
A MOL Rt észrevételei
- 35)
A MOL Rt vitatta gazdasági erőfölényes helyzetét az üzemanyagok nagykereskedelmi piacán az alapján, hogy az üzemanyagok szabad, többletköltség mentes importjára tekintettel nincs abban a helyzetben, hogy versenytársaira tekintet nélkül alakítsa ki árait.
- 36)
A vizsgálati jelentésben indítványozott figyelem felhívásokkal (lásd: 34. pont) összefüggésben hivatkozott arra, hogy a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése értelmében, jogsértő magatartás hiányában a Versenytanács még indirekt módon sem állapíthat meg kötelezettségeket. A konkrét javaslatokkal kapcsolatosan:
-
- -
úgy nyilatkozott, hogy a versenyen alapuló árképzés nem teszi lehetővé a MOL Rt számára, hogy árképzésének minden elemére konkrét formulát alkalmazzon, illetve engedményrendszerét versenytársai részére teljes mértékben átláthatóvá tegye; továbbá
- -
-
- -
vitatta, hogy az árak csökkentését lassabban hajtaná végre, mint az árak emelését, sőt a szakértői számítás - álláspontja szerint - ennek az ellenkezőjét mutatja.
- -
VII.
A gazdasági erőfölény
- 37)
A Tpvt. 22.§ (2) bekezdése alapján gazdasági erőfölényben van az, aki gazdasági tevékenységet a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, érdemben nem kell tekintettel lennie azok vele kapcsolatos piaci magatartására. A (3) bekezdés értelmében a gazdasági erőfölény megítéléséhez - egyebek mellett - vizsgálni kell az érintett piacra való belépés feltételeit, a vállalkozás pénzügyi helyzetét, valamint az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedéseket
- 38)
A vizsgált magatartással érintett árupiac - a Tpvt. 14.§ (2) bekezdése szerinti ésszerű helyettesítő áru hiányában (lásd: 3. pont) - a motorbenzin és a gázolaj.
- 39)
Érintett földrajzi piacként (Tpvt. 14.§ (3) bekezdés) a Versenytanács Magyarország egész területét vette figyelembe, tekintettel arra, hogy a MOL Rt az érintett árukat az ország egész területén forgalmazza. Abból adódóan, hogy a MOL Rt több környező ország piacának is szereplője, illetve egyes környező országok vállalkozásai jelen vannak a magyar piacon, elvileg felvetődhet az érintett földrajzi piacnak Magyarországnál szélesebb meghatározása is. A Versenytanács azonban a vizsgált időszakra nézve nem látott lehetőséget olyan - Magyarország területét meghaladó - földrajzi területet körülhatárolására, amelyen belül a piaci viszonyok olymértékben hasonlóak, ami az egységes piacként való kezelésre alapot adna. E megközelítésénél tekintettel volt arra is, hogy a környező országok kőolajfinomítói (az OMV és a Slofnaft kivételével) a magyar szabványnak nem megfelelő minőségű termékeket állítanak elő. Nem látta szükségesnek a Versenytanács azt sem, hogy Magyarország területénél szűkebb (regionális) földrajzi piacokat határozzon meg, mert a MOL Rt ár- és üzletpolitikája országosan egységesnek tekinthető, az esetleges eltérések (pl. az engedményekben) nem kötődnek egyes földrajzi területekhez.
- 40)
A gazdasági erőfölény megítélése a Tpvt. 22.§ (3) bekezdése szerinti szempontok együttes mérlegelését igényli. Az azonban, hogy melyik tényezőt milyen súllyal indokolt figyelembevenni teljesen nem függetleníthető a vizsgált magatartás jellegétől. A Versenytanács álláspontja szerint az olyan, kizsákmányoló típusú visszaélések esetén, mint a tisztességtelenül (túlzottan magasan) megállapított ár, a piaci részesedés kell képezze a kiinduló pontot. Ezen magatartások esetében ugyanis alapvetően az elkövetés időszakában ténylegesen érvényesülő (statikus) piaci helyzetnek (az üzletfelek akkori reagáló képességének) van jelentősége.
- 41)
A MOL Rt-nek az üzemanyagok nagykereskedelmi piacán a vizsgált időszakban fennálló 85-90 százalék közötti részesedését olyan mértékűnek tekintette a Versenytanács, amely - az előzőekre is tekintettel - ezen a piacon megalapozza a MOL Rt Tpvt. 22.§ (2) bekezdése szerinti gazdasági erőfölényes helyzetét. A Versenytanács álláspontja szerint az ilyen magas piaci részesedés csak egészen kivételesen - gyakorlatilag korlátozás nélküli és kockázat mentes piacralépési lehetőség, illetve intenzív lehetséges verseny esetén - nem alapoz meg gazdasági erőfölényt, amely feltételek az adott esetben nem állnak fenn. Új belföldi vállalkozások piacralépésével a MOL Rt-nek belátható időn belül nem kell számolnia (lásd: 8. pont). Az üzemanyagok liberalizált importja pedig elvileg ugyan megfelelő feltételeket biztosít a lehetséges verseny számára. A gyakorlatban azonban
-
- -
az üzemanyagok viszonylag rövid gazdaságos szállítási távolságára, illetve
- -
-
- -
az e távolságon belül lévő lehetséges versenytársak műszaki elkészületlenségére tekintettel
- -
csupán két külföldi vállalkozás rendelkezik a magyarországi üzemanyag nagykereskedelmi piacra való belépés feltételeivel (az OMV és a Slovnaft, amelyek ténylegesen is szereplői az érintett piacnak), ami nem elégséges a magas piaci részesedés ellensúlyozására. Ezek a vállalkozások ugyanis kapacitásaikra tekintettel, továbbá azt is figyelembevéve, hogy annak túlnyomórészét nyilvánvalóan saját országuk (azon belül saját kúthálózatuk) üzemanyag ellátására kell fordítaniuk - érdemi piaci részesedést rövidtávon nem képesek a MOL Rt terhére szerezni.
- 42)
Az üzemanyag kiskereskedelemben szintén a MOL Rt a piac legnagyobb szereplője, és 37 százalékos piaci részesedése nem is tekinthető olyan alacsony mértéknek, amely kizárná a gazdasági erőfölény meglétét. A Versenytanács álláspontja szerint azonban a piacon mellette jelenlevő nagyszámú - jelentős tőkeerejű - nemzetközi vállalkozás érdemi versenyhelyzetet teremt számára, mire tekintettel a MOL Rt az üzemanyag kiskereskedelmi piacon nincs gazdasági erőfölényes helyzetben. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az üzemanyag kiskereskedelem földrajzi értelemben nem feltétlenül minősül országos piacnak, azonban az országnak nincs olyan jelentős földrajzi területe, ahol a MOL Rt-n kívül ne lennének jelen további kiskereskedők.
- 43)
A MOL Rt annak ellenére nincs gazdasági erőfölényben az üzemanyag kiskereskedelem piacán, hogy ezen a piacon is képes lehet versenyt korlátozó stratégiák alkalmazására. Ez a képessége ugyanis az üzemanyag nagykereskedelmi piacon meglévő erőfölényes helyzetéből fakad, minek révén lehetősége van olyan üzemanyag nagykereskedelmi- és kiskereskedelmi árak meghatározására, hogy a két ár közötti (kiskereskedelmi) árrés a versenytársai számára ne biztosítson gazdaságos működést, nehezítve (esetleg megakadályozva) azok piacralépését (piacon való megmaradását). A MOL Rt 37 százalékos piaci részesedése azonban csupán arra elégséges, hogy a versenytársak az általa alkalmazott kiskereskedelmi áraktól felfelé ne legyenek képesek érdemben eltérni, arra már nem ad lehetőséget, hogy túlzottan magas kiskereskedelmi árrést érvényesítsen. Ezért a Versenytanács azt, hogy a MOL Rt üzemanyag kiskereskedelmi árai a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütközően túlzottan magasnak minősülnek-e - gazdasági erőfölény hiányában - érdemben nem vizsgálta. Másoldalról megjegyzi a Versenytanács, hogy a vizsgálat által feltárt tények (a kiskereskedelmi árrés MOL Rt általi fokozatos és viszonylag jelentős emelése, illetve a MOL Rt piaci részesedésének csökkenése) nem adnak alapot annak feltételezésére, hogy a MOL Rt a nagykereskedelmi piacon meglévő erőfölényére alapozva korlátozná a versenyt a kiskereskedelmi piacon.
VIII.
A visszaélés vizsgálata
- 44)
Az előzőekben foglaltakra tekintettel a Versenytanács részletesen azt vizsgálta, hogy a MOL Rt által az üzemanyagokra érvényesített nettó (adó nélküli) nagykereskedelmi árak túlzottan magasak-e.
- 45)
A Versenytanács elöljáróban - a vizsgálói jelentésben, illetve indítványban foglaltakkal szemben - szükségesnek tartja az alábbiak egyértelműsítését.
45.1. A túlzottan magas árban megnyilvánuló visszaélésszerű magatartás kizárásának nem elégséges feltétele az, hogy a MOL Rt a saját maga által kialakított árképzési szabályrendet betartja. Vizsgálni kell azt is, hogy maga a szabályrend nem hordoz-e magában olyan elemeket, amelyek túlzottan magas üzemanyag árakat eredményeznek.
45.2. A vizsgálói indítványban hivatkozott - de a vizsgálat által fel nem derített - az üzemanyagok árképzésére vonatkozó "kormányzati megállapodás", még létének bizonyítása esetén sem képezhetné automatikusan normáját az árak Tpvt. 21.§ a) pontja alapján történő megítélésének. Ezért a Versenytanács szükségtelennek találta annak további vizsgálatát, hogy létezik-e ilyen megállapodás vagy sem.
Az árkialakítási módszer vizsgálata
- 46)
A Versenytanács kialakult gyakorlata (Elvi állásfoglalások 78., Versenyfelügyeleti Értesítő 2000. évi 5. szám) szerint az ár akkor minősül a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütközően túlzottan magasnak, ha meghaladja a gazdaságilag indokolt költségek és a befektetés adott szakmát jellemző kockázatával arányban álló hozama alapján adódó ("tisztességes") nyereség összegét.
- 47)
Az előzőek szerinti - elvileg helyes - módszert a hazai joggyakorlat ezideig nem alkalmazta, és annak alkalmazási nehézségeit a nemzetközi versenyjogi gyakorlat is jelzi. Mindez különösen igaz az olyan több üzletágat magában foglaló vállalkozás esetében, mint a MOL Rt, és azon belül is hatványozottan jelentkeznek a problémák a kőolaj feldolgozás tekintetében, ahol a termelés végtermékeként egyidejűleg több (un. iker) termék jelenik meg. Ilyen körülmények között a vizsgált termékekhez (jelen esetben a motorbenzinhez és a gázolajhoz) kapcsolódó költségek, illetve a "tisztességes" nyereség alapját képező befektetések összege csak viszonylag nagy hibahatárral számszerűsíthető. Minderre tekintettel a Versenytanács tudomásul vette a vizsgálat azon megállapítását, hogy az árvizsgált költségalapon racionálisan nem volt megvalósítható.
- 48)
Megjegyzi a Versenytanács, hogy az adott időszakban, adott földrajzi területen gazdasági erőfölényben lévő, de egyébként - jellegüket tekintve - a versenyszférába tartozó vállalkozások esetében rendszeres költségalapú árvizsgálat azért sem problémamentes, mert veszélyeztetheti a vállalkozásnak a költségtakarékosságon alapuló hatékonyságnövelésben való érdekeltségét. Az abból fakadó magasabb nyereség ugyanis nehezen különíthető el teljes egzaktsággal a túlzottan magas árból fakadó (és ezért a vállalkozástól elvonandó) nyereségtől.
- 49)
Ezért a Versenytanács álláspontja szerint, ha valamely piacon - ugyan korlátozottan de - verseny van, vagyis létezik olyan tartós alternatív beszerzési forrás, amelynek árával elvileg összevethetők az erőfölényben lévő piaci szereplő árai, akkor ez az ár - ha nem is tökéletes, de általában elégséges pontosságot biztosító - mérceként alkalmazható a gazdasági erőfölényben lévő piaci szereplő árai megítéléséhez.
- 50)
A MOL Rt az üzemanyag nagykereskedelmi árai meghatározása során ugyan a mediterrán térségből származó - lehetséges - import árából indul ki, az alkalmazott un. árrugalmassági tényező figyelembevétele által azonban messzemenőkig tekintettel volt a vizsgált időszakban az OMV és a Slovnaft tényleges áraira. Ily módon az alkalmazott árkialakítási módszer lényegében egy versenyárat tesz meg a belföldi ár alapjául. A versenyár jelleg alapvetően abból fakad, hogy az OMV és a Slovnaft ugyan a MOL Rt-hez képest az érintett (magyarországi) piacon kis súlyú szereplők, tényleges méretük alapján azonban hosszabb távon áralakító szerepük lényegesen erőteljesebb, mint általános esetben egy hasonló piaci részesedésű belföldi vállalkozásé. Nem egyszerűen arról van tehát szó a Slovnaft, és különösen az OMV esetében, hogy követik a MOL Rt árait. Éppen ellenkezőleg a MOL Rt-nek is tekintettel kell lennie azok áraira, miként azt árképzési szabályai és gyakorlata egyértelműen jelzi is. Mindezek alapján a MOL Rt árkialakítási módszerét a Versenytanács nem ítélte olyannak, mint amely - rendszerét tekintve - a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütköző, túlzottan magas árakhoz vezetne.
A tényleges árak vizsgálata
- 51)
Figyelemmel arra, hogy a MOL Rt által kialakított árképzési szabály az előzőekben részletezettek alapján nem vezet a Tpvt. 21.§ a) pontjába ütköző árakhoz, a Versenytanács elfogadta a vizsgálati jelentés azon megközelítését, mely szerint az árkialakítási szabály megsértése - és csak az - vezethet túlzottan magas üzemanyag nagykereskedelmi árakhoz.
- 52)
A folyamatosan változó világpiaci árak - a csekély számú versenytárs mellett - elvileg alkalmat adhatnak a MOL Rt-nek arra, hogy a magas piaci részesedéséből fakadó erőfölényes helyzetét kihasználva túllépje a versenyárat jelentő árkialakítási szabálya szerinti árakat. A két versenytárs (az OMV és a Slovnaft) ugyanis rövid távon nyilvánvalóan csak viszonylag kis piaci részesedést tudna szerezni a MOL Rt versenyár feletti árai esetén is, ami a túlzottan magas árat rövidtávon gazdaságossá tehetné a MOL Rt számára.
- 53)
A vizsgált három és fél év tapasztalatai azt jelzik, hogy a MOL Rt éves (2000. évben héthavi) szinten minden esetben az árkialakítási szabálya szerinti korlát alatt tartotta az üzemanyagok nagykereskedelmi árait, és a havi adatok alapján is csak egészen kivételesen - és minimális mértékben - lépte azt túl. Erre tekintettel a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a MOL Rt ténylegesen érvényesített üzemanyag nagykereskedelmi árai nem ütköznek a Tpvt. 21.§ a) pontjába.
- 54)
Megjegyzi a Versenytanács, hogy az előzőekhez képest (vagyis, hogy a MOL Rt a vizsgált időszakban gyakorlatilag folyamatosan az elfogadható szint alatt tartotta árait) súlytalannak ítélte a szakértőnek egy rövidebb időszak elemzésén alapuló - a MOL Rt által egyébként vitatott - azon megállapítását, mely szerint a MOL Rt az árnövekedésre általában határozottabban reagál, mint az árcsökkentésre, és azt döntésénél figyelmen kívül hagyta.
A döntés
- 55)
Mindezek alapján a Versenytanács figyelembevéve, hogy a MOL Rt
-
- -
árkialakítási módszere önmagában nem vezet túlzottan magas üzemanyag nagykereskedelmi árakhoz; továbbá
- -
-
- -
árait a vizsgált időszakban ezen árképzési szabály szerinti szint alatt tartotta
- -
az eljárást - egyezően a vizsgálati indítvánnyal - megszüntette.
IX.
A vizsgálói javaslatok
- 56)
A Versenytanács osztotta a MOL Rt azon álláspontját, hogy a Tpvt. 77.§ (1) bekezdése alapján jogsértő magatartás megállapításának hiányában nem állapíthatók meg kötelezettségek a vállalkozás számára. Ezért a vizsgálói ajánlásokhoz kapcsolódóan - azoknak a határozat indokoló részében való megjelenítésén túlmenően (lásd: 34. pont) - további intézkedésre nem látott lehetőséget.
- 57)
Megjegyzi azonban a Versenytanács, hogy a 34) pontban foglaltakat a vizsgálati jelentés sem kötelezettségként fogalmazta meg, hanem olyan "figyelem felhívás"-ként, amelyek segíthetik a MOL Rt-t abban, hogy piaci magatartása a jövőben se kerülhessen szembe a Tpvt. előírásaival. Az engedmény-rendszer feltételeinek 34. b) pont szerinti egyértelműsítése például jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy azok alkalmazása a Tpvt. 21.§ g) pontja által tiltott indokolatlan megkülönböztetéssel járjon.
X.
Eljárási kérdések
- 58)
Az eljárás alá vont MOL Rt kérte a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
- 59)
A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2001. január 26.
dr. Bodócsi András sk. előadó
Vérné dr. Labát Éva sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Szabó Györgyi