Vj-116/2006/36

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Ringier Kiadó Kft., Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Zrt., a Sanoma Budapest Kiadói Zrt., továbbá a F-Log AG kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

1.
A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmezők - közös irányításuk mellett - létrehozzák a MédiaLOG Fiege Zrt-t.
2.
A Versenytanács kötelezettségként előírja, hogy a kérelmezők közös irányítási jogaik révén - az általuk a határozat Melléklete szerint vállalt tartalommal - biztosítsák, hogy a MédiaLOG Fiege Zrt.:
- az általa nyújtott előfizetéses lap- és magazinterjesztés szolgáltatást minden azt igénybevenni kívánó félnek azonos feltételekkel (diszkriminációmentesen) nyújtsa; valamint
- a fenti szolgáltatását igénybevevő ügyfelektől tudomására jutott, azok üzleti titkát képező információkat mások részére (ideértve a kérelmezőket is) nem teszi hozzáférhetővé.
3.
Kötelezi a kérelmezőket, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül egyetemlegesen fizessenek meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.
4.
A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelem

1.
A kérelmezők 2006. június 30-án Vegyesvállalati Szerződést kötöttek az általuk közösen irányítandó, előfizetéses lapterjesztési szolgáltatásokat nyújtó MédiaLOG Fiege Zrt. (a továbbiakban: MédiaLog Zrt.) létrehozására, melyhez - mint a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódáshoz - 2006. július 31-én benyújtott kérelmükben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérték.
2.
A kérelmezők a vizsgálók által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást 2006. szeptember 6-án teljesítették.

II.

Az összefonódás résztvevői

A Ringier-csoport

3.
A Ringier Kiadó Kft. (a továbbiakban: Ringier Kft.) és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Zrt. (a továbbiakban: Népszabadság Zrt.) a svájci Ringier AG által közvetlenül vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetve irányított vállalkozások alkotta vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Ringier-csoport) tagja.
4.
A Ringier Kft. fő tevékenysége a lapkiadás, ezen kívül működteti a Ringier Nyomdát is, ahol az általa megjelentetett lapokon túl, 2006. januárja óta a szintén a Ringier-csoporthoz tartozó Népszabadság nyomdai munkálatait is végzik.
5.
A Ringier Kft. által megjelentetett lapok az alábbiak:
- Blikk: országos bulvár napilap;
- Vasárnapi Blikk: a Blikk című napilap vasárnap megjelenő száma, amely kiadói oldalról önálló hetilapnak minősül;
- Blikk Nők: női hetilap;
- Nemzeti Sport: országos sportnapilap;
- Tina, Bravo, Bravo Girl, Buci Maci: ifjúsági magazinok;
- Képes Sport: sportmagazin; továbbá
- eseti kiadványok.
6.
A Ringier Kft. 2005. évi - a Ringier-csoport többi tagja részére történő értékesítés nélkül számított (a továbbiakban: szűkített) - nettó árbevétele 10,9 milliárd forint volt.
7.
A Népszabadság Zrt. meghatározó tevékenysége a napilap kiadás: heti hat alkalommal jelenteti meg a Népszabadság című országos politikai napilapot. 2005. évi szűkített nettó árbevétele 6,7 milliárd forint volt.
8.
A Ringier-csoport további magyarországi tagjai 2005. évben nem, vagy csak a csoport többi tagja részére történt értékesítésből értek el nettó árbevételt.
9.
A Ringier-csoport külföldön honos tagjai - a Ringier-csoport magyarországi tagjainak történt értékesítésen túlmenően - 2005. évben 250 millió forint nettó árbevételt értek el a Magyar Köztársaság területén.

A Sanoma-csoport

10.
A Sanoma Budapest Kiadói Zrt. (a továbbiakban: Sanoma Zrt.) a finnországi Sanoma WSOY Corporation által irányított vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Sanoma-csoport) tagja.
11.
A Sanoma-csoport magyarországi tagjai
- magazinok kiadásával;
- irodalmi művek, üzleti kommunikációs és oktatási anyagok kiadásával; valamint
- könyvnyomtatással.
foglalkoznak.
12.
A Sanoma Zrt. által kiadott magazinok a következők:
- Best, Story, Nők Lapja, Évszakok, Meglepetés, Beau Monde, Maxima: szórakoztató és információs magazinok;
- Kismama, Családi Lap, Wellness: családi és egészségügyi magazinok;
- Fakanál, Fakanál recepttár: gasztronómiai magazinok;
- Füles, Poénvadászat: rejtvény magazinok;
- Praktika, Otthon, Átrium: lakberendezési és barkács magazinok;
- Színes RTV, RTV Műsor Magazin: műsor újságok;
- Figyelő, Médiafigyelő, Figyelő Trend, TOP 200: üzleti magazinok;
- National Geographic: tudományos ismeretterjesztés;
- Figyelő Fórum: konferenciák;
- Cosmopolitan, FHM: női és férfi magazinok,
- Exit: ingyenes program magazin.
13.
A Sanoma-csoport magyarországi tagjainak 2005. évi együttes szűkített nettó árbevétele mintegy 26 milliárd forint volt. A csoport külföldön honos tagjai 2005. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

A Fiege-csoport

14.
Az - egyebek mellett - Németországban és Csehországban lapterjesztési szolgáltatást is végző F-Log AG a németországi Fiege Holding Stiftunkg Co & KG által irányított vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Fiege-csoport) tagja. A Fiege-csoport számos európai országban és Kínában az integrált logisztikai rendszerek területén tevékenykedik. Mint logisztikai szolgáltató, a klasszikus szárazföldi, légi és tengeri fuvarozáson, illetőleg egyéb helyhez kötött logisztikai és raktározási szolgáltatásokon túl napilap-logisztikai, továbbá különböző kapcsolt szolgáltatásokat - vámkezelés, tanácsadás, rendszer-fejlesztés - nyújt.
15.
A Fiege-csoport magyarországi tagjai raktározási, belföldi fuvarozási, nemzetközi fuvarozási (kizárólag alvállalkozókkal), konténer fuvarozási (szintén alvállalkozókkal), valamint gyűjtő fuvarozási tevékenységből 2,2 milliárd forint nettó árbevételt értek el a 2005. évben.
16.
A Fiege-csoport külföldön honos tagjai (ideértve az F-Log AG-t is) 2005. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

A Média Log Zrt.

17.
A MédiaLog Zrt. részvényei 51 százalékban az F-Log AG, 49 százalékban pedig a Magyar Előfizetői Vagyonkezelő Kft. (a továbbiakban: MEV Kft.) tulajdonában vannak. A MédiaLog Zrt. ügyvezetését egy 7 főből álló igazgatóság látja el, melynek négy tagját az F-Log AG, három tagját pedig a MEV Kft. jogosult kijelölni. Az operatív, napi ügyekért az F-Log AG által delegált igazgatósági tagok közül választott vezérigazgató lesz a felelős, mindemellett az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja, az alapítók által fontosnak ítélt kérdésekben (üzleti terv, középtávú stratégia terv) minősített, illetőleg egyhangú szavazással dönt.
18.
A MEV Kft-t a Ringier Kft. és a Népszabadság Zrt. (közös üzletrész: 70 százalék), valamint a Sanoma Zrt. (üzletrész: 30 százalék) alapította a MédiaLog Zrt. létrehozása, illetve az irányításában való részvétel (a tagok közös álláspontjának kialakítása és képviselete) céljából, mely tekintetben a MEV Kft. Társasági Szerződésében a tagok együttdöntési jogot kötöttek ki.
19.
A MédiaLog Zrt-t létrehozó Vegyesvállalati Szerződésben a Ringier Kft., a Népszabadság Zrt. és a Sanoma Zrt. (a továbbiakban együtt: Alapító Kiadók) vállalták, hogy 2007. január 1-jétől (vagy a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének kiadásától) számított öt évig
- csak abban az esetben kötnek szerződést harmadik személlyel országos általános előfizetéses lapterjesztési szolgáltatások igénybevételére, ha a MédiaLog Zrt. nem tud azonos szintű szolgáltatást nyújtani, vagy nem fejt ki tevékenységet az adott földrajzi területen; továbbá
- sem közvetlenül sem közvetve (kapcsolódó vállalakozások útján) nem támasztanak versenyt a MédiaLog Zrt-nek a magyar piacon.
20.
A MédiaLog Zrt. 2007. január 1-től országos előfizetéses lapterjesztési tevékenységet kíván folytatni: 2007. január 1-től Budapesten és 104 településen, 2007. július 1-től Budapesten és 149 településen saját rendszerén, az ország fennmaradó területein pedig a Magyar Posta, mint alvállalkozó szolgáltatásainak igénybevételével. Ehhez a cégbejegyzési eljárás alatt lévő MédiaLog Zrt. 2006. augusztus 23-án szolgáltatási (alvállalkozói), 2006. szeptember 13-án pedig munkajogi jogutódlásra vonatkozó szerződést kötött a Magyar Postával. Ez utóbbi értelmében a Magyar Posta Hírlap Üzletágának munkajogi jogviszony keretében foglalkoztatott létszámából - munkáltatói jogutódlással - a MédiaLog Zrt. részére átadásra kerül a Harbor parki napilap feldolgozó teljes létszáma, valamint a települési hálózatán dolgozó hírlapkézbesítőinek jelentős hányada, továbbá különböző tárgyi eszközök. A szerződés nem vonatkozik azokra a területekre - köztük Budapest, és Pest megyére - ahol a Magyar Posta tevékenységét maga is alvállalkozók útján látja el és nem tartalmaz olyan kikötéseket sem, hogy a Magyar Posta, munkavállalóinak átadása után a MédiaLog Zrt-vel párhuzamos területeken ne folyathatná tevékenységét. Ugyanakkor a Magyar Posta úgy nyilatkozott, hogy Hírlapterjesztési Üzletága napilap kézbesítéssel foglalkozó munkavállalókat a jövőben munkaviszony keretében már nem alkalmaz, és arra nézve általános szerződési feltételeket (ÁSZF) sem alakít ki.

III.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete a lapterjesztés és a lapkiadás területén

Lapterjesztés

21.
A lapterjesztés olyan speciális szolgáltatás, amelynek célja, hogy a lap közvetlenül vagy meghatározott csatornák közvetítésével eljusson a végző fogyasztóig. A lapterjesztésen belül megkülönböztethető az árus és az előfizetéses lapterjesztés: az előbbi a lapok kiskereskedelmi értékesítését, az utóbbi a lapok előfizetők részére való házhoz kézbesítését jelenti. Az árus lapterjesztést a közös vállalkozás alapítása nem érinti, azt ma Magyarországon egyetlen vállalkozás, a Lapker Rt. uralja majdnem 100 százalékos részesedésével.
22.
Az előfizetéses lapterjesztéshez kiterjedt kézbesítői hálózat (megfelelő személyi állomány), valamint logisztikai és szállítmányozási eszközpark szükséges. Országos terjesztést jelenleg csak a Magyar Posta nyújt, amelynek becsült részesedése a terjesztett lap-példányszám alapján 50 százalék körüli. Hasonló mértékű az együttes részesedése a megyei napilapok kiadóinak (az Axel-Springer Magyarország Kft., az Inform Média Kft., a Pannon Lapok Társasága Kft. és a Lapcom Kft.) is, melyek az általuk kiadott megyei lapok terjesztését saját maguk oldják meg. Budapesten és Pest megyében azonban, elsősorban a regionális lapkiadvány (amely egy ilyen hálózatot a megyei napilapokhoz hasonlóan eltartana) hiánya miatt, nincs regionális terjesztői hálózat, itt csak a Magyar Posta rendelkezik napilap kézbesítésre is alkalmas hálózattal.
23.
Az előfizetéses lapterjesztésen belül eltérő sajátosságokkal bírnak a napilapok a többi előfizetéses laptól (időszakos, heti, kétheti, havi kiadványok, a továbbiakban együtt: magazinok). A napilapok esetében ugyanis fontos, hogy mindennap a kora reggeli órákban kézbesítésre kerüljenek, ami előfeltételezi a napilapoknak a nyomdából való éjszakai begyűjtését, majd a hajnali órákban azok gyors kiszállítását, speciális terjesztési pontokhoz való eljuttatását.
24.
Jelenleg kizárólag a Magyar Posta terjeszti az országos napilapokat.

A lapkiadás

25.
Lapkiadással nagyszámú vállalkozás foglalkozik Magyarországon. A kiadott lapok két nagy csoportja a napilapok és a magazinok minőségben és árban is jelentősen eltérnek egymástól. A napilapokon belül is élesen elkülönülnek egymástól az országos és a helyi (megyei, városi) lapok.
26.
Az országos napilapok tekintetében a legnagyobb kiadó a Ringier-csoport, amely példányszám alapján
- a Népszabadság révén az országos politikai napilapok esetében 60;
- a Blikk révén az országos bulvár napilapok esetében közel 80
százalékos részesedéssel bír, továbbá kiadója az egyetlen sport napilapnak, a Nemzeti Sportnak. (Az előzőek szerinti arányok alapján a Magyar Posta országos napilapok előfizetéses terjesztéséből származó bevételeinek igen jelentős része a Ringier-csoporttól származik).
27.
A magazinok esetében - azok bevételei alapján - a magyarországi forgalomból a Sanoma-csoport 20-30 százalék közötti, a Ringier-csoport 5 százalék alatti mértékben részesedik.

IV.

A teljes körű eljárássá nyilvánítás

28.
A Tpvt. 63. § (3) bekezdése szerint vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított
a) negyvenöt napon belül kell meghozni, amennyiben
aa) a 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy
ab) az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy
ac) az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg;
b) százhúsz napon belül kell meghozni minden egyéb esetben.
29.
A Tpvt. 63. § (4) bekezdése alapján a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról az eljáró versenytanács a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított negyvenöt napon belül dönt.
30.
A kérelem alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az adott esetben a Tpvt. 63. § (3) bekezdés aa) és ab) pontjaiban foglaltak nem alkalmazhatók.
31.
A Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontjához kapcsolódóan arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban következik, hogy azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet. A nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódások körének meghatározása a Gazdasági Versenyhivatal mérlegelési jogkörébe tartozik. Azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal milyen szempontok és megfontolások alapján dönt abban a kérdésben, hogy az összefonódás engedélyezése iránti kérelmet a Tpvt. 63. § (3) bekezdés ac) pontja szerinti (a továbbiakban: egyszerűsített) vagy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti (a továbbiakban: teljeskörű) eljárásban bírálja el, a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Versenytanács Elnökének 1/2003. számú közleménye (a továbbiakban: Közlemény) ismerteti.
32.
A Közlemény 14-15. pontja az összefonódással érintett vállalkozások érintett piaci részesedéseihez köti az egyszerűsített eljárás alkalmazhatóságát. A Versenytanács azonban úgy ítélte meg, hogy a 2003. december 15-én kiadott Közlemény fenti pontjai közvetlenül nem alkalmazhatók az azt követően (2005. november 1-jén) hatálybalépett 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódásra (a Tpvt. addig hatályos rendelkezései alapján a kérelem tárgyát képező közös vállalkozás alapítás nem minősülne összefonódásnak).
33.
Az előzőekre tekintettel a Versenytanács a Közlemény 10. pontja alapján - a Közlemény 6. pontjában foglaltakat is figyelembe véve - azt vizsgálta, hogy a kérelmezett összefonódás olyannak tekinthető-e, amely nyilvánvalóan nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt.
34.
A Versenytanács abból indult ki, hogy az alapítók által (adott földrajzi területen) nem végzett tevékenységre létrehozott közös vállalkozás esetében a Közlemény 11. pontja szerinti káros versenyhatások közül elsősorban vertikális (11.b. pont) és a portfolió (11.c. pont) hatás jöhet szóba. Az adott esetben - miután a négy alapító (irányító) vállalkozás közül három lapkiadással foglalkozik, az alapított vállalkozás pedig előfizetéses lapterjesztést végez majd - vertikális hatással kell számolni.
35.
A Versenytanács álláspontja szerint ilyen helyzetben - összhangban a Közlemény 14.ii.b. pontjával - a gazdasági erőfölény létrejöttének (erősödésének) annál nagyobb az esélye, minél magasabbak az alapító vállalkozások egyenkénti vagy (ha az értelmezhető) együttes piaci részesedései. A jelen esetben a kérelmezők által rendelkezésre bocsátott, illetve a vizsgálók által beszerzett információk alapján egyes napilap, illetve magazin piacokon az alapító (irányító) kiadó vállalkozások részesedése kiugróan magas. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint nem volt egyértelműen kizárható a káros vertikális hatások jelentkezése, még annak ellenére sem, hogy a közös irányítók egyike (az F-Log AG) nincs jelen a magyarországi lapkiadás piacán, s így a Közlemény 11.b. pontja szerinti versenyt korlátozó stratégiák alkalmazásában ellenérdekelt lehet. Erre tekintettel 2006. október 5-én kelt végzésében a Versenytanács a teljes körű eljárássá nyilvánításról döntött.

V.

A vizsgáló által azonosított versenyproblémák

36.
A vizsgáló az eljárás vizsgálói szakaszában (Tpvt. 47. § (1) bekezdés a. pont) a kérelmezett összefonódás alábbi lehetséges káros versenyhatásait azonosította.
a) Egy, részben a kiadók által irányított lapterjesztési vállalkozás a harmadik fél kiadók hozzáférését indokolatlanul megtagadhatja (szerződéskötéstől való elzárkózás), vagy megnehezítheti (pl. az alapítók felé indokolatlanul kedvező árakat alkalmaz, a lapkiadási piaci versenytárs harmadik fél kiadók esetében érvényes árakhoz képest).
b) A különböző terjesztői hálózatokat használó, vagy használni tervező kiadóknak hátrányos lehet, ha a MédiaLog Zrt. feltételként szabja, hogy szolgáltatásait csak akkor lehet igénybe venni, ha az adott kiadó valamennyi lapját, illetve egy lapjának teljes címlistáját (vagyis valamennyi földrajzi területre vonatkozóan) a MédiaLog Zrt-vel kézbesíti.
c) A lappiaci verseny szempontjából értékes adatok (legfőképpen az előfizetői címlista) kerülhetnek az Alapító Kiadókhoz, ami károsan befolyásolhatja az Alapító Kiadók és a harmadik fél kiadók közötti versenyt.
37.
A vizsgáló az általa azonosított előzőek szerinti versenyproblémákról tájékoztatta a kérelmezőket, egyben jelezve, hogy azokat megszüntető kötelezettségek (Tpvt. 30. § (5) bekezdés) kérelmezők által történő vállalása mellett engedélyezhetőnek tartja az összefonódást.

VI.

A kérelmező vállalásai

38.
A kérelmező vállalásait a vizsgáló az általa - a Tpvt. 44. § alapján versenyfelügyeleti eljárásban alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 62. § (1) bekezdése alapján - tartott tárgyaláson ismertette. A tárgyaláson az ügyben érintett jelentősebb vállalkozások is részt vettek, és észrevételeket tehettek a vállalásokhoz, ami alapján azok véglegesítésre kerültek.
39.
A tárgyaláson elhangzottak figyelembevételével a kérelmezők vállalták, hogy közös irányítási jogaik révén biztosítják, hogy a MédiaLog Zrt.:
- az általa nyújtott előfizetéses lap- és magazinterjesztés szolgáltatást minden azt igénybe venni kívánó félnek azonos feltételekkel (diszkrimináció-mentesen) nyújtja; valamint
- a fenti szolgáltatását igénybe vevő ügyfelektől tudomására jutott, azok üzleti titkát képező információkat mások részére (ideértve a kérelmezőket is) nem teszi hozzáférhetővé (a kérelmezők által tett kötelezettségvállalás teljes szövegét a határozat Melléklete tartalmazza).

VII.

Az engedélykérési kötelezettség

40.
A Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.
41.
Az adott esetben a MédiaLog Zrt. alapítói (az F-Log AG és a MEV Kft.) egymástól független vállalkozások, és az sem vitatható, hogy (közösen) irányítják a MédiaLog Zrt-t, mert annak piaci magatartását meghatározó minden lényeges kérdésben egyetértésre kell jutniuk (lásd 17. pont), ami a közös irányítás elégséges feltétele. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a MEV Kft-t a 18) pont szerint közösen irányító Ringier Kft., Népszabadság Zrt. és Sanoma Zrt. a MédiaLog Zrt. (F-Log AG melletti) közvetett (közös) irányítóinak minősülnek.
42.
A Versenytanács álláspontja szerint a MédiaLog Zrt. képes tartósan ellátni egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját, mert
- rendelkezik a napi tevékenységének irányításáért felelős vezetéssel;
- hozzáfér a működéséhez szükséges erőforrásokhoz; miáltal
- képes az alapítók által meghatározott területen tartósan üzleti tevékenységet folytatni.
43.
Mindezek alapján a MédiaLog Zrt. létrehozása vállalkozások összefonódásának minősül.

A küszöbértékek

44.
A Tpvt. 24. § (1) bekezdés szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozás-csoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozás-csoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozás-csoportok között van legalább két olyan vállalkozás-csoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozás-csoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.
45.
A Tpvt. 26. § értelmében
(1) Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások.
(2) Közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön.
(3) Közvetett résztvevőknek minősülnek azon vállalkozás-csoport [15. § (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik.
(4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek az irányítási joga az összefonódás következtében megszűnik.
(5) Érintett vállalkozás-csoport a (2) bekezdés szerinti valamely közvetlen résztvevő és az ahhoz a (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolódó közvetett résztvevők együttese.
46.
A Tpvt. 26. §-ának rendelkezései alapján közös vállalkozás létrehozása esetén érintett válallkozás-csoportnak minősülnek mindazok a vállalkozás-csoportok, amelyek tagja(i) közvetlen (vagy közvetett) irányítással rendelkeznek a létrehozott közös vállalkozás felett. Ezek a vállalkozás-csoportok az adott esetben:
- a Ringier-csoport;
- a Sanoma-csoport; valamint
- a Fiege-csoport.
47.
Az összefonódással érintett fenti vállalkozás-csoportok 2005. évi - a Tpvt. 27. § (1) és (2) bekezdés szerint számított - együttes nettó árbevétele meghaladta a tizenötmilliárd forintot, és ezen belül mindhárom vállalkozás-csoporté (vagyis több mint kettőé) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

VIII.

Az engedélyezés

48.
A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

A versenyhatások

49.
Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális, vertikális, portfolió, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Közleményben (lásd 6. pont) foglaltak szerint.
49.1. Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.
49.2. Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).
49.3. A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.
49.4. Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

Horizontális hatás

50.
Közös vállalkozás létrehozása esetén, ha az alapító vállalkozások nem, korábban végzett azonos tevékenységeiket egyesítik (mint az adott esetben), akkor a 49.1. pont szerinti értelemben nem kell horizontális hatással számolni. Ugyanakkor, ha az alapítók jelen vannak azonos érintett piacokon, akkor a közös vállalkozás keretei közötti szükségszerű együttműködésük magában rejtheti a versenyt korlátozó koordináció (és ezen keresztül a közös erőfölény kialakulásának) veszélyét azon az érintett piacon, amelyen együttesen jelen vannak.
51.
Az adott esetben kizárólag a Ringier- és a Sanoma-csoport esetében és kizárólag a lapkiadás tekintetében merülhet fel az előzőek szerinti veszély. A Versenytanács gyakorlata szerint (Vj-123/2002, Vj-120/2003, Vj-169/2004) a lapkiadáson belül a napilapok és a magazinok nem tartoznak azonos árupiachoz (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). Napilapok kiadásával a két vállalkozás-csoport közül kizárólag a Ringier-csoport foglalkozik, így fel sem merül az előzőek szerinti koordináció lehetősége. Magazinok kiadását mindkét vállalkozás-csoport végzi. Azok forgalmából azonban Magyarországon (mint a Tpvt. 14. § (3) bekezdése szerinti földrajzi piacon) a két vállalkozás-csoport együttes részesedése nem éri el a 30 százalékot, és azon belül a Ringier-csoporté csekély mértékű (kevesebb, mint 5 százalék). Ezen mértékek mellett a Versenytanács a fenti koordináció veszélyét nem tekintette olyan súlyúnak, amely okot adna az összefonódás megtiltására azon az alapon, hogy annak következtében közös gazdasági erőfölényes helyzet alakul ki.

Vertikális hatás

52.
52) Az összefonódás egyértelműen vertikális hatással jár azáltal, hogy a MédiaLog Zrt-t olyan tevékenység (előfizetéses lapterjesztés) végzésére hozták létre, amely a termelési-értékesítési láncnak egyes alapítók (a Ringier- és a Sanoma-csoport tagjai) tevékenységét (a lapkiadást) követő fázisa.
53.
A káros vertikális versenyhatások jelentkezését jelentősen korlátozhatja, ha az alapított vállalkozásoknak érdemi versennyel kell szembesülnie, sőt: az alapított vállalkozás új piaci szereplőként még élénkítheti is a versenyt. Az adott esetben például a MédiaLog Zrt. - amellett, hogy alapítása céljának megfelelően terjeszti az alapító kiadók lapjait - más lapkiadóknak alternatívát jelent a Magyar Posta mellett.
54.
Az összefonódás engedélyezési eljárás során ugyanakkor a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak vizsgálatakor a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra is tekintettel kell lenni. Ebben az összefüggésben a Versenytanács álláspontja szerint a Magyar Posta és a MédiaLog Zrt. között létrejött szerződések, valamint a Magyar Posta jövőre vonatkozó üzletpolitikai elképzelései alapján (lásd 20. pont) azzal kell számolni, hogy legalábbis az országos napilapok (melyek adott napi, viszonylag korai megérkezése alapkövetelmény) terjesztése nem oldható meg a Magyar Posta levélpostai hálózatával. A Magyar Posta önálló országos napilap lapterjesztési hálózatának fenntarthatóságát pedig az előzőeken túlmenően megkérdőjelezi az a körülmény is, hogy a MédiaLog Zrt. működésének megkezdését követően a Magyar Posta a Ringier-csoport országos napilapjának terjesztését (ami ezen tevékenységének jelentős hányadát teszi ki) mindenképpen elveszti.
55.
A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a megyei lapok kiadói által végzett előfizetéses lapterjesztési tevékenységének (lásd 22. pont) versenyével sem kell számolnia, mert
- az előfizetők nem csekély hányadát biztosító Budapest és Pest megye területén azok nincsenek jelen; továbbá
- az ország többi területén is számottevő hátrányt jelenthet a több (négy) vállalkozással történő szerződés (több irányba történő válogatás, szállítás, stb; az ügyfélszolgálat, a kézbesítési hiányok pótlásának bonyolódása).
56.
Az előzőek alapján a MédiaLog Zrt-nek az országos napilapok előfizetéses lapterjesztése tekintetében nem kell számottevő versennyel számolnia és (jóllehet erre irányuló szándékot nem jelzett) az sem zárható ki teljes egészében, hogy a Magyar Posta a magazinok országos terjesztéséből is kivonul, vagy érezhetően visszaszorul. Ily módon akár azzal is számolni lehet, hogy a MédiaLog Zrt. gyakorlatilag teljes egészében átveszi a Magyar Posta előfizetéses lapterjesztési tevékenységet (a Magyar Postát a szükséges mértékben alvállalkozóként alkalmazva). Ez pedig csak látszólag semleges a verseny szempontjából, mert a Magyar Posta lapkiadási piacon nem érdekelt szereplőként kiadói szemszögből semleges vertikális partner, szemben a MédiaLog Zrt-vel, melynek irányítói között lapkiadó vállalkozások is vannak.
57.
Minderre tekintettel a Versenytanács teljes mértékben osztotta a vizsgáló által azonosított - vertikális hatásként jelentkező - káros versenyhatás meglétét: nevezetesen azt, hogy a Ringier- és a Sanoma-csoportnak nemcsak érdekévé, de lehetőségévé is válhat, hogy az általuk (is) irányított MédiaLog Zrt. más lapkiadó vállalkozásokat diszkriminatív módon kezeljen, illetve azoknak a verseny szempontjából értékes adatait az Alapító Kiadók részére átadja (lásd 36. pont).
58.
Miután a kérelmező vállalása az összefonódás előzőek szerinti káros versenyhatásainak kiküszöbölésére irányult, a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a vállalás mellett fennmaradnak-e versenyaggályok.
59.
A kérelmezők vállalásai révén biztosítottnak tekinthető a többi kiadó diszkriminációmentes hozzáférése a MédiaLog Zrt. szolgáltatásaihoz, továbbá az is, hogy az Alapító Kiadók nem juthatnak hozzá versenytársaik bizalmas adataihoz. A Versenytanács figyelembe vette azt is, hogy a MédiaLog Zrt. egyik (közös) irányítója az F-Log AG olyan vállalkozás-csoportba tartozik, amely nincs jelen a magyarországi lapkiadási piacon, s így nem érdeke a MédiaLog Zrt. ár- és piacpolitikáját alárendelni a Ringier- és a Sanoma-csoport lappiaci érdekeinek: nyilvánvaló érdeke az, hogy a terjesztési hálózatba minél több kiadvány kerüljön be.
60.
Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a vállalások mellett nem kell számolni az összefonódás megtiltására alapot adó vertikális hatásokkal.

Egyéb versenyhatások

61.
A vizsgálat során káros portfolió hatások nem voltak azonosíthatók, a 49.4. pont szerinti konglomerátum hatás pedig új vállalkozás létrehozása esetén fel sem merülhet.

A döntés

62.
Az előzőekben részletesen kifejtettekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a MédiaLog Zrt. kérelmezők által történő létrehozását - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) és (5) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

Kapcsolódó versenykorlátozások

63.
A Vegyesvállalati Szerződés több, az alapító kiadók piaci (verseny) magatartását korlátozó rendelkezést tartalmaz (lásd 19. pont).
64.
A Tpvt. módosításról szóló 2005. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 62. § (2) bekezdése szerint az Mtv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban (az Mtv. 2005. június 29-i kihirdetését követő 15. napon, vagyis 2005. július 14-én) hatályát vesztette a Tpvt. 18-19. §-a és az azokhoz kapcsolódó 77. § (3) bekezdése. Ezen hatályon kívül helyezésekkel összefüggésben az Mtv. 2. és 3. §-ai a Tpvt. addigi 17. és 20. § helyett új rendelkezéseket állapítottak meg. Ezen rendelkezések együttes tartalma az, hogy 2005. július 14-étől megszűnt annak lehetősége, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a versenykorlátozó megállapodások tekintetében nemleges megállapítást tegyen, illetve egyedi mentesítést adjon. Erre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal azt a gyakorlatot alakította ki (Vj-135/2005), hogy az összefonódást engedélyező határozataiban főszabályként nem végzi el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Azt a jövőben - csakúgy, mint a Tpvt. hatályon kívül helyezett 18. §-a szerinti további esetekben - az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük.
65.
Mindazonáltal a Versenytanács utal arra, hogy gyakorlata szerint a 19) pont szerinti versenytilalmi rendelkezések a Tpvt. 30. § (5) bekezdése alá esnek a közös vállalkozás működésének egész élettartama alatt, értelemszerűen a mindenkori közös irányítók tekintetében.

Kapcsolódó megállapodás

66.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a 2006. szeptember 13-i szerződéssel a Magyar Postától átvett munkaerő és eszközök a MédiaLog Zrt. szempontjából a Tpvt. 23. § (5) bekezdése alapján vállalkozásrészt képezhetnek, aminek megszerzése a Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) - illetve a kérelmezők szempontjából b) - pontja alapján összefonódásnak minősülne. Utal ugyanakkor a Versenytanács arra is, hogy ezen esetleges összefonódásnak a jelen határozat szerinti kötelezettségek előírása mellett nem lehetnek megtiltásra alapot adó káros versenyhatásai. A Versenytanács ugyanis jelen határozatát azt figyelembe véve hozta meg, hogy a MédiaLog Zrt. rendelkezik a Magyar Postától átvett munkaerővel és eszközökkel.

IX.

A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése

67.
A Tpvt. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettségét, illetve a (2) bekezdés alapján módosíthatja, ha a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.
68.
A Tpvt. 76. § (1) bekezdés c) pontja szerint a vizsgáló utóvizsgálatot tart a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében. A Tpvt. 76. § (4) bekezdés c) pontja alapján az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot megszünteti, nemteljesítés esetén visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt.
69.
A Tpvt. előzőek szerinti rendelkezései nem zárják ki, hogy egy versenyfelügyeleti eljáráshoz több utóvizsgálat is kapcsolódjon, sőt az kifejezetten szükséges lehet a vállalkozás számára hosszabb időszakra nézve meghatározott magatartást (vagy magatartástól való tartózkodást) előíró kötelezettségek esetében azok betartásának folyamatos ellenőrzése érdekében. Az adott esetben a
Versenytanács utóvizsgálatot akkor tart szükségesnek, ha
a) a piac szereplői a kötelezettségek megszegését jelzik a Gazdasági Versenyhivatal felé; illetve
b) a kérelmező a piaci viszonyok változására hivatkozva kéri a kötelezettség módosítását vagy megszüntetését.

X.

Az eljárási díj

70.
A Versenytanács határozatát a IV. részben kifejtettek alapján a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja szerinti teljeskörű eljárásban hozta meg, ezért a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.
71.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy a IV. részben kifejtetteken túlmenően a Közlemény 20. a. pontja szerint mindenképpen teljeskörű eljárásnak minősül, ha az engedélyhez feltétel vagy (mint az adott esetben) kötelezettség előírása kapcsolódik. Megjegyzi ugyanakkor a Versenytanács azt is, hogy a jövőben lehetőséget lát - a Közleménytől a kérelmező vállalkozás előnyére eltérve - az egyszerűsített eljárásra, ha
a) a beadott kérelem már tartalmazza a kérelmező által előre látott és nem vitatott versenyproblémához kötődő vállalást; és
b) a vállalások mellett teljesülnek az egyszerűsített eljárás Közlemény szerinti feltételei.

XI.

Eljárási kérdések

72.
Az ügyfelek nem kérték tárgyalás tartását, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
73.
Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Melléklet
a Vj-116/2006/35. sz. határozathoz

Kötelezettségvállalások

1. DEFINÍCIÓK

Az alábbiakban felsorolt szavak, illetve kifejezések az alábbiakban megjelölt tartalomra utalnak:

ÁSZF	A mindenkori általános szerződési feltételeket jelenti, amelyeket a MédiaLog Zrt. a Szolgáltatás tekintetében alkalmaz, és amelyek a Szolgáltatást igénybe vevő felekkel kötött Egyedi Szerződések részévé válnak;
Egyedi Szerződés	azon szerződéseket jelenti, amelyeket a MédiaLog Zrt. a Szolgáltatás nyújtása tekintetében bármely féllel köt, és amely szerződések részét képezi az ÁSZF is;
Kezdő Nap	azon napot jelenti, amelyen a MédiaLog Zrt. ténylegesen megkezdi a Szolgáltatások nyújtását - e nap 2007. január 1. lesz;
Minősített Információ	a Szolgáltatást igénybe vevő felek részéről a MédiaLog Zrt. számára nyújtott vagy a MédiaLog Zrt.-nak egyébként a Szolgáltatás nyújtása kapcsán tudomására jutott olyan információkat vagy adatokat jelenti, amelyek a Szolgáltatást igénybe vevő fél szempontjából üzleti titoknak minősülnek (Tpvt. 4. § (3) bekezdés), így különösen, de nem kizárólagosan az adott, a Szolgáltatást igénybe vevő fél előfizetőinek adatai;
Szolgáltatás	a MédiaLog Zrt. következő tevékenységeit jelenti: országos előfizetéses lap- és magazinterjesztés, ideértve az ezzel kapcsolatos kiegészítő szolgáltatásokat is, különösen is az előfizetések felvétele, a díjak beszedése, az ezzel kapcsolatos adatok kezelése, reklamáció-kezelés, kapcsolattartás a Szolgáltatást igénybe vevő kiadókkal stb.;
Tarifarendszer	azon dokumentumot jelenti, mely tartalmazza a Szolgáltatások nyújtásának ellenértékét, ahogy azt a MédiaLog Zrt. időről időre meghatározza, és amely részét képezi az ÁSZF-nek.

2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS A SZOLGÁLTATÁS DISZKRIMINÁCIÓMENTES NYÚJTÁSÁRA

1.
A MédiaLog Zrt. vállalja, hogy a Kezdő Naptól kezdődően a Szolgáltatást minden, a Szolgáltatást igénybe venni kívánó félnek versenysemlegesen nyújtja, illetve bármely kiadónak biztosítja a Szolgáltatáshoz való hozzáférést. Ezen belül a MédiaLog Zrt. vállalja különösen, hogy a Szolgáltatás tekintetében minden, a Szolgáltatást igénybe venni kívánó féllel szemben diszkriminációmentesen és egységesen alkalmazza az ÁSZF-et, illetve a Tarifarendszert. Bármiféle, a Tarifarendszertől eltérő kedvezmény nyújtására szintén kizárólag a Tarifarendszer elvei mentén kerülhet sor azzal a feltétellel, hogy a harmadik fél kiadók az Alapító Kiadókhoz képest hátrányt nem szenvedhetnek.
2.
A MédiaLog Zrt. biztosítja továbbá, hogy a Szolgáltatást igénybe venni kívánó felek a Szolgáltatást az általuk kiadott lapok egy részére is igénybe vehetik. Előfizetéses terjesztési szolgáltatást igénybe venni kívánó felek a MédiaLog Zrt. által nyújtott ilyen szolgáltatást csak bizonyos, meghatározott földrajzi területek vonatkozásában is igénybe vehetik az ÁSZF figyelembe vételével megkötött, egyedi tarifákat és feltételeket tartalmazó egyedi megállapodás alapján, amely megkötése során nem lesz indokolatlan megkülönböztetés az ilyen kiadók között, azaz a MédiaLog Zrt. azonos egyedi igényekre azonos egyedi feltételek és tarifák nyújtását vállalja.
3.
A MédiaLog Zrt. vállalja továbbá, hogy az Egyedi Szerződésekben az egyes szerződő felekkel - a fentiek figyelembe vételével - kizárólag olyan kérdéseket rögzít egyedi alapon, amelyek egyediesítése objektív okokból szükséges a Szolgáltatás nyújtásához, avagy amelyek nem a Szolgáltatásra, hanem a MédiaLog Zrt. által folytatott valamely más üzleti tevékenységre vonatkoznak.
4.
A fenti kötelezettségvállalások úgy értendőek, hogy a MédiaLog Zrt. vállalja, hogy a Szolgáltatás nyújtása tekintetében az Alapító Kiadókat nem részesíti kedvezményes elbánásban a Szolgáltatást igénybe venni kívánó, a későbbiekben akár tulajdonosi részesedéssel rendelkező, akár tulajdoni részesedéssel nem rendelkező felekkel szemben.
5.
A kérelmezők vállalják, hogy a MédiaLog Zrt. vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedéseikhez tapadó mindenkori társasági tagsági jogokat oly módon gyakorolják, hogy azzal biztosítsák a MédiaLog Zrt. jelen pontban vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

3. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS A MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VONATKOZÁSÁBAN

1.
A MédiaLog Zrt. vállalja, hogy a birtokába került, illetve tudomására jutott Minősített Információkat az alábbi módon kezeli:
a) bármely, a Szolgáltatást igénybe vevő fél csak azon Minősített Információkhoz jut hozzá, amelyeket ő maga bocsátott a MédiaLog Zrt. rendelkezésére, vagy amelyek egyébként a MédiaLog Zrt. által az adott Szolgáltatást igénybe vevő fél irányában teljesített Szolgáltatások nyújtásából fakad (például előfizetések felvétele, stb.);
b) egyik, a Szolgáltatást igénybe vevő fél sem jut olyan Minősített Információhoz, amely más felektől jutott a MédiaLog Zrt. birtokába vagy tudomására, illetve amelyek a MédiaLog Zrt. -hoz más feleknek nyújtott Szolgáltatások kapcsán kerültek;
c) a MédiaLog Zrt. -ban jelenleg vagy a jövőben akár közvetlen, akár közvetett tulajdonosi jogosultságokkal rendelkező vállalkozások nem juthatnak semmilyen Minősített Információhoz, kivéve, ha maguk is igénybe veszik a Szolgáltatásokat, amely esetben a fenti a) pont szerinti, tőlük származó illetve a nekik nyújtott Szolgáltatások kapcsán a MédiaLog Zrt. birtokába került vagy tudomására jutott Minősített Információkhoz juthatnak hozzá.
2.
A MédiaLog Zrt. vállalja, hogy olyan számítástechnikai rendszereket alakít ki és működtet, amely a Minősített Információk kezelését a fenti 3.1 pont szerint lehetővé teszi.
3.
A MédiaLog Zrt. vállalja, hogy olyan adatvédelmi szabályzatot alakít ki, amely a Minősített Információk fenti 3.1 pont szerinti kezelését biztosítja. Az adatvédelmi szabályzat a MédiaLog Zrt. valamennyi vezető tisztségviselőjére és munkavállalójára kötelező lesz. Az adatvédelmi szabályzat ki fogja mondani, hogy a MédiaLog Zrt. vállalkozásban jelenleg vagy jövőben akár közvetlen, akár közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkező vállalkozások a MédiaLog Zrt. vezető tisztségviselőit, illetve alkalmazottait a Minősített Információk tekintetében nem utasíthatják, illetve ezzel kapcsolatban tőlük felvilágosítást nem kérhetnek.
4.
A MédiaLog Zrt. vállalja, hogy abban az esetben is a jelen 3. pontban meghatározott elvek szerint végzi a Minősített Információk kezelését, ha az előfizetéses lapterjesztési szolgáltatásokat igénybe venni kívánó fél csak meghatározott földrajzi területek vonatkozásában köt szerződést a MédiaLog Zrt.-gal.
5.
A kérelmezők vállalják, hogy a MédiaLog Zrt. vállalkozásban fennálló tulajdonosi részesedéseikhez tapadó mindenkori társasági tagsági jogokat oly módon gyakorolják, hogy azzal biztosítsák a MédiaLog Zrt. jelen pontban vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

4. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK HATÁLYBA LÉPÉSE

A kérelmezők és a MédiaLog Zrt. vállalják, hogy a jelen dokumentumban foglaltaknak megfelelően járnak el a Kezdő Naptól kezdődően, feltéve, hogy a Kezdő Napot megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal a MédiaLog Zrt., mint teljes funkciójú közös vállalat alapítását a Tpvt. 30. §-ának megfelelően - a jelen kötelezettségvállalásban foglaltak előírása mellett - engedélyezi.

Budapest, 2006. november 20.

I.