A fúziókontroll (vállalkozások összefonódásának ellenőrzése) kötelező előzetes engedélyezési rendszeren alapul. A versenytörvényben meghatározott küszöbszámokat meghaladó forgalmú vállalkozások fúziója esetén az összefonódás létrejöttéhez a GVH engedélyére van szükség. A kérelmet - az eljárási díj megfizetése mellett - a honlapon található űrlap segítségével kell benyújtani. Ha a vállalkozások elmulasztják az összefonódáshoz a GVH engedélyét kérni, a GVH hivatalból is eljárást indíthat.

E rendelkezések célja, hogy minden, a gazdaság szempontjából lényeges vállalategyesülést vagy felvásárlást (és egyéb irányításszerzést) versenyfelügyeleti ellenőrzés alá vonjanak. Ha az adott összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít tovább olyan erőfölényes helyzetet, mely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését, akkor a GVH azt nem tilthatja meg, ellenkező esetben a versenyre gyakorolt hatásokkal járó hatékonysági előnyök és hátrányok mérlegelése alapján az összefonódás megtiltható. A hivatal előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget is előírhat az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében (pl. vállalkozásrészek, vagyontárgyak elidegenítésének tilalma, vagy valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése).

A versenyre gyakorolt hatás szempontjából a versenykorlátozó hatás minősítésénél külön jelentőséggel bír, hogy az összefonódás versenytársak közötti (horizontális) vagy pedig eladó-vevő közötti (vertikális). A horizontális összefonódások általában közvetlenül a piaci szerkezet megváltoztatását okozzák, a vertikális összefonódások pedig a kapcsolódó piacokra hathatnak negatívan. Egyes tranzakciók nem sorolhatóak be egyértelműen egyik vagy másik csoportba annak következtében, hogy mind vertikális, mind horizontális jellemzőkkel bírnak. Előfordulhat olyan eset is, amikor nincs olyan piac, amelyen mindkét vállalkozás jelen van. Az ilyen összefonódásnak is lehetnek káros versenyhatásai. Portfolió hatásról beszélünk, ha egymást kiegészítő áruk gyártói/forgalmazói (szomszédos piacok szereplői) kerülnek egy vállalkozáscsoporthoz. Konglomerátum hatásról akkor beszélhetünk, ha az egyik áru piacán erős piaci pozícióval rendelkező vállalkozáscsoport gazdasági, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete az összefonódás révén olyan mértékben megerősödik, hogy képes lehet a másik áru piacán is versenykorlátozó stratégiák (pl. árukapcsolás) alkalmazására.

Külön jogszabály a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésével kapcsolatban többletszabályokat (akár alacsonyabb engedélyezési küszöbszámokat, akár más garanciákat) határozhat meg, amelyeket vagy a GVH (pl. gyógyszertörvény), vagy az ágazati felügyeleti hatóság (pl. hitelintézeti törvény, médiatörvény) érvényesít.